Az International Property Awards (IPA) rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen tarolt a Liget Budapest Projekt keretében nemrégiben elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületegyüttese. A Liget Budapest Projekt épületei sorra nyerik az építészeti Oscar- és Nobel-díjakat, eközben idehaza lassan egy évtizede folyik a szűnni nem akaró, értetlen toporzékolás és az egyértelmű hazudozás a Liget „lebetonozásáról”, ráadásul a parkfejlesztésnél még egy drogos hippi is nagyobb megbecsültségnek örvend, aki paradicsompalánta-ültetéssel kommunizálta volna a Városliget, a Magyar Vegánköztársaság fővárosát. Mindenesetre Nyugaton számon tartják a Liget-projektet…
Az „Európa legjobb középület-fejlesztése” díjat nyerte el az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületegyüttese, ezzel a legtöbbet díjazott városfejlesztés lett a Liget Budapest Projekt – hangzott el az ünnepélyes sajtótájékoztatón.
Az OMRRK-val kapcsolatban készítettünk már videós-képes beszámolót, amelyet azért is ajánlunk figyelmükbe, mert a vírusjárványra való tekintettel lezárt épületet jelenleg nem lehet látogatni; a sajtótájékoztatót is az épület előtti szabad téren tartották.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Az OMRRK különben a világ egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén, az International Property Awardson (IPA) tarolt, de ezzel az eredménnyel lényegében még nagyobbat nyert maga a Liget Budapest Projekt, ugyanis az első olyan városfejlesztés az elismerés történetében, amelynek elemei három rangos díjat is elnyertek: az OMRRK-t megelőzően
- 2018-ban a Néprajzi Múzeum új épülete a világ legjobb középülete lett;
- a Magyar Zene Háza 2019-ben nyerte el az Európa legjobb középületének járó elismerést.
A rangos díjat nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítéli oda tíz különböző kategóriában, lefedve Afrika, Ázsia és Óceánia, az arab országok, Kanada, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, az Egyesült Államok, Európa és az Egyesült Királyság területét. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. Az OMRRK épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középület-fejlesztésének.
A zsűri döntése is azt tükrözi, hogy az OMRRK felépítésével nem csupán egy sok évtizedes hátrányt ledolgozva sikerült méltó körülményeket biztosítani a nagy közgyűjteményeink számára, hanem a fejlesztéssel Európa legjobbjaihoz zárkóztunk fel, hiszen hasonlóan komplex kiszolgáló létesítménnyel még a kontinens nagy múzeumjai is csak elvétve rendelkeznek. A londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs frissen elkészült, illetve a párizsi Louvre kivitelezés alatt álló szakmai intézményeivel összevetésben – képességeiben, felszereltségében és kapacitásában – is állja a versenyt a hazai fejlesztés
– nyilatkozta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Közleményükben kitérnek arra, hogy a rangos elismerés nem az első siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született; a nemzetközi szakma figyelme már az elmúlt években is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult. A Magyar Zene Háza 2019-ben a nyerte el „A legjobb nemzetközi középület” elismerést az „Európa legjobb középülete” díj után az International Property Awards-on, idén pedig a Music Cities Awardson választották a világ legjobb zenei témájú ingatlanfejlesztésnek. 2018-ban az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt, a World’s Best Architecture különdíjat is megkapta. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett. Idén nyáron pedig a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb léptékű, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult felújítása nyerte el az Europa Nostra-díjat, amely az egyik legrangosabb örökségvédelmi elismerés.
A sajtótájékoztatón Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a Liget Budapest Projekt méltán arat hatalmas elismeréseket és nyer díjakat Münchenben, Londonban, Cannes-ban.
Ezek a városfejlesztés Oscar- és Nobel-díjai, s ezek az elismerések, ez a kitüntetett figyelem jól mutatja, hogy tőlünk nyugatabbra is ritka az ekkora volumenű, átgondolt koncepciójú fejlesztés
– fogalmazott. Ugyanitt Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy az Ybl-díjas Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján készült fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekedett. Hozzátette: a telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett, régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a XIX. századi, kisebb volumenű kórházi pavilonépületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.
Az európai viszonylatban is egyedülálló intézménykomplexum területén Bókay-kert néven egy új, nyitvatartási időben szabadon használható 13 000 négyzetméteres park is kialakításra került
– tette hozzá.
Sághi Attila. Fotó: Horváth Péter Gyula
Gyorgyevics Benedek portálunk érdeklődésére arról beszélt, hogy az OMRRK többszörösen díjnyertes épület, és az eggyel korábbi elismerést éppen a fővárostól kapta, így elmondható, hogy az intézmény politikai hovatartozástól, közéleti meggyőződéstől függetlenül mindenkinek a mentális térképén fönt van, és fönt kell, hogy legyen. Arról is beszélt: addig, amíg csak tervezőasztalon léteztek a Liget-projekt épületei, nemzetközi szinten is sokan kivártak, milyen színvonalon épülnek meg a valóságban.
Most, hogy a tervek elkezdtek életre kelni, széles körben látják, tudják és értik, hogy ami itt, Európa közepén, Magyarországon éppen most megvalósul, az valami egészen történelmi és egészen különleges dolog, egy nemzet életében is nagyon ritkán adódik lehetőség ekkorát alkotni, ami aztán évtizedekre vagy évszázadokra meghatározza a városi környezetet
– fogalmazott, leszögezve: teljesen más lesz a Városliget környékén sétálni az elkövetkező 10-20 évben. A fejlesztések olyen volumenűek, olyan teljesítmény mutatkozik meg mögöttük, hogy az már külföldről is látszik. Kiemelte:
abban a szakmai térben, ahol ezek a díjak születnek, ott a teljesítménynek nincs alternatívája. Tehát ez az egyik legfontosabb.
Gyorgyevics Benedek. Fotó: Horváth Péter Gyula
Portálunk rámutatott: bár maga az épület nívódíjas, lényegében funkciója miatt zárt, ezért technikai, építészeti megoldásai nem láthatóak a nagyközönség számára. Gyorgyevics Benedek úgy reagált: valójában tervezik, hogy bizonyos látványelemeket, restaurálási, raktározási folyamatokat megmutatnak a nagyközönségnek, ha nem is lesz az intézmény állandóan nyitva a számukra. Mint megjegyezte,
a konyhák sokáig az éttermek legelrejtettebb zugai voltak, mostanra sok helyen látványkonyhával szeretik bevonni az étteremlátogatót abba, hogy milyen műhelymunka is zajlik. Ez a szemlélet itt, a Liget-projekt keretén belül, az OMRRK esetén is meg fog jelenni.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS