A csütörtöki kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter is tájékoztatást adott a gazdaságvédelmi akciótervről. Az elenzéki médiának persze ez sem tetszik, mint ahogy semmi, ami a magyarok érdekeit szolgálja. A hvg.hu-nak Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke kifejtette: “nincs izgalomra okot adó intézkedés” a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett csomagban. És mi mást gondolhatna még az adószakértő, mint hogy “bőven lenne tere érdemi intézkedéseknek”; az adószakértő szerint a magyar adóadminisztráció és különösen az áfa-rendszer katasztrofális, “nagyon le kellene egyszerűsíteni, mert jelenleg komolyan visszafogja a versenyképességet”.
Az ellenzéknek természetesen nem tetszik a gazdaságvédelmi akcióterv; erről árulkodik a hvg.hu által cikk, ameyben Vadász István adószakértő próbálja csökkenteni az intézkedések fontosságát.
A szocho 2 százalékpontos csökkentése az egyetlen jelentős lépés, de erről a kormány már korábban döntött. A többi intézkedés “apró”, “lényeges változásokat nem idéznek elő”
– fejtette ki Vadász Iván. A szakértő azt is hozzátette: “a reklámadó megszüntetése például csak kevés vállalkozást érint. A szálláshely-szolgálatások adójának csökkentése pedig a turizmusfejlesztési hozzájárulás emelésével együtt gyakorlatilag semmi”.
Orbán Viktor: Meg kell haladni az európai növekedést
“A magyar gazdaság eredményeit meg kell védeni, és meg kell haladni az európai növekedést; reális cél az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó növekedés elérése” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt. A kormányfő kiemelte: a tavalyi parlamenti választás óta eltelt egy évben a magyar gazdaság eredményei tovább javultak, a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, az első negyedévben a nemzeti össztermék 5,2 százalékkal bővült – ismertette, jelezve, hogy az első negyedéves eredmények másfél évtizede nem látott bővülési ütemet mutatnak. Közölte: ezért a magyar gazdaság eredményeinek érdekében gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a Ház elé. Orbán Viktor kiemelte: az első negyedéves adatok alapján a magyar gazdaság növekedett legerőteljesebben az Európai Unióban, “hazánk jelenleg a három legdinamikusabban fejlődő gazdaság Európában”.
Eközben azonban az EU teljesítménye “már kevésbé rózsás”, a régi tagállamok növekedése lassul
– mutatott rá a miniszterelnök. Hozzátette: ez azt jelenti, hogya magyar gazdaság eredményeit meg kell védeni, és minden évben meg is kell haladni az európai növekedést. Reális célnak nevezte az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó bővülés elérését. Ennek megvalósítása érdekében rövidesen gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a Ház elé – közölte. Ennek szellemében Varga Mihály a csütörtöki kormányinfón bejelentette: 13+1 támogatási pontról döntött a kormány. Ezek a következők:
- a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken, 2019. július 1-jéről 19,5-ről 17,5 százalékra csökken, ez a kormány szerint idén 144, jövőre 156 milliárd forintot hagy a gazdaságnak – ez egyébként nem újdonság, a hatéves bérmegállapodás része volt;
- 13-ról 12 százalékra csökkentik a kisvállalati adó kulcsát 2020. január 1-jétől, ez 5 milliárdot jelenthet;
- adókat vonnak össze, és az adónemek számát csökkentik, például megszüntetik az egyszerűsített vállalkozói adót;
- eltörlik az adóelőleg-feltöltést, a májusi adóbevallással együtt kell a cégeknek rendezniük az adókat;
- eltörlik a reklámadót, egész pontosan 2022. december végéig 0 százalékos lesz a kulcsa;
- 18 százalékról 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások adója, de 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást tesznek hozzá;
- a kistelepülési lakások építésénél vagy felújításánál 5 millió forintig áfavisszatérítést adnak;
- a munkásszállókat építő magáncégeket is támogatják;
- a fejlesztési adókedvezmények határát csökkentik, 2022-re a kisvállalatoknál 50, a közepes vállalatoknál 100 millió forintnál lesz igénybe vehető a kedvezmény;
- 10 milliárd forinttal megemelik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkéjét;
- ugyanígy 5 milliárdos tőkeemeléssel segítik a mezőgazdasági garanciarendszert;
- az öntözés rendszerét kiterjesztik és megerősítik, 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forintot szánnak erre;
- a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására jövőre 32 milliárd forinttal több jut, 157 milliárd forint;
- elindul a Magyar Állampapír Plusz program.
Forrás: PS, HVG; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS