Fontos tudniuk a magyaroknak, hogy a liberálisok és a baloldaliak mindig hazudnak a választások előtt. Amikor pedig nyernek, brutális megtorló rendszert építenek ki – mondta a PestiSrácok.hu-nak Jacek Karnowski, a Sieci hetilap főszerkesztője. Szerinte Lengyelországban jelenleg politikai foglyok vannak, az Európai Unió pedig nemhogy nem tesz semmit, még cinikus módon oda is szúr a lengyeleknek, mondván: „nem avatkoznak bele más országok belügyeibe”. A köztévé leuralásáról szólva a főszerkesztő azt is elmondta, hogy a magáncégeket más módon, de ugyanúgy fenyegeti a Tusk- kormány, senki sincs biztonságban. Mint fogalmazott, nincs kétsége afelől, hogy a baloldal más országokban is hasonlóan viselkedne, ha hatalomra jutna, de arról is beszámolt, hogy a Tusk-kormánytól hasonló megtorló lépések voltak várhatóak. A PiS szerinte részben a háború árának megfizettetésével hibázott, részben pedig azzal, hogy nem frissítette arcait a választások előtt.
A feszültség tapintható, a rendőrök ellepték az utcákat, tüntetőket látni a Szejmnél gyülekezni. Hogy érzik magukat a lengyel emberek?
Ahogy mondja, óriási a feszültség, és a jól értesült, tájékozott emberek tudják, hogy ez egy kulcsfontosságú pillanat. Persze a gazdaság látszólag működik, az ország működik, de az emberek tudják, hogy történt valami. A kormány úgy döntött, hogy erőt alkalmaz, hogy figyelmen kívül hagyja a törvényeket, hogy megmutassa a Jog és Igazságosság pártjának, valamint a teljes patrióta oldalnak, hogy bármit megtehetnek velük, amit csak akarnak.
Ezért “pacifikálták” a köztévét. Az volt az első sokkoló pillanat, amikor egyszer csak lekapcsolták az adás sugárzását. Ilyen még soha nem történt.
A másik sokkoló esemény a két országgyűlési képviselő letartóztatása volt, amihez hamis ürügyet kreáltak, figyelmen kívül hagyva az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság ítéletét, miszerint ez jogalap nélkül történt, mivel a köztársasági elnök jogi aktus keretei közt kegyelmet adott nekik.
Ez egy kemény harc, ez egy küzdelem, a kérdés pedig csak annyi, milyen messzire merészkednek. Én pedig úgy érzem, hogy az embereknek össze kell fogniuk, ki kell menniük demonstrálni, mert ha most hagyjuk, hogy így kezeljenek minket, akkor még tovább fognak menni, és még több embert fognak letartóztatni. Ha pedig ez megtörténne, az egyfajta hadiállapotot jelentene. Most még “csak”egy alkotmányellenes, funkció nélküli államot látunk, de tovább mehetnek ezen az úton, ha hagyjuk.
Ezek szerint a lengyel köztelevízió ügye precedenst teremthet, ami további sajtótermékek bezárásához, vagy más politikusok bebörtönzéséhez vezethet? Előfordulhat, hogy törvényen kívüli állapot legyen Lengyelországban?
Igen, ez lehetséges. A kormányzópárt tábora nagyon erős. Nemcsak politikai, hanem üzleti értelemben is. Ott vannak az egyetemeken és a gazdaságilag befolyásos emberek közelében. Másképpen gyakorolják a hatalmat, mint a Jog és Igazságosság pártja tette, hiszen ők egyeduralomra törnek. Ennek oka a 2015-ös vereségükben keresendő. Akkor annyira meglepődtek, hogy az általuk alábecsült patrióta tábor győzedelmeskedett, hogy megesküdtek, ezúttal “befejezik a munkát”, a nyomukat is eltüntetik. A magáncégek esetében vélhetően más módszereket fognak használni, mint a köztévénél, de számítunk arra, hogy megpróbálnak ellehetetleníteni és üldözni fognak minket. Nehéz időknek nézünk elébe.
Hogy látja, változtathat ezen a mai tüntetés (az interjút a PiS nagygyűlése előtti órákban rögzítettük– a szerk.)? Milyen szerepe volt a PiS-nek abban, hogy ennyire megváltozott a politikai klíma Lengyelországban?
A legfontosabb, hogy a demonstráció békés legyen. A kormányzat célja, hogy konfliktust szítson, ahogy történt az Egyesült Államokban, miután Trump vereséget szenvedett és a hatóságok az úgynevezett szimpatizánsokat felprovokálták a Capitolium elleni támadásra.
A PiS felelősségének kérdése egy izgalmas vita tárgya, de személyes véleményem szerint, ha egy párt úgy nyer, hogy magát a mainstream politikai formációkkal szemben határozza meg, azonnal célponttá válik, és vadászni fognak rá. Minden irányból támadni fognak, felhasználják a nemzetközi összeköttetéseket, ráuszítják az Európai Uniót és persze az ellenzéki (balliberális) médiát. A korábban ellenzéki (most kormánypárti) sajtótermékek nagyon erősek Lengyelországban, napról napra támadták hamis állítások alapján a korábbi kormánypártot, előidézve egyfajta morális pánikot, amivel a választókat akarták befolyásolni. De valójában az ellenzék nem azért került hatalomra, mert a Polgári Platform nyert, hanem mert az úgynevezett Harmadik út döntötte el a választásokat. Ők párbeszédet ígértek a táborok között, valamint azt, hogy egyesítik Lengyelországot. Kiderült, hogy hazudtak, valójában nemhogy nem lett párbeszéd, de a Harmadik út egyes politikusai a régi kormánypárt üldözésének arcai lettek.
Lehetséges, hogy egyfajta társadalmi változásnak tudható be a tavalyi választás eredménye? Említette, hogy az egyetemeken is ott vannak a baloldal emberei, a fiatalok szerepvállalása, illetve a woke ideológia terjedése mennyire befolyásolta az eredményeket? Lehet ez is oka a vereségnek?
Ez egy soktényezős dolog, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Jog és Igazságosság pártja 8 évig vezette az országot, a társadalom egy részének pedig elege lett abból, hogy ugyanazokat az embereket látja a politikában. Magyarországon nem kell bemutatni ezt az alaphelyzetet, azt azonban fontos tudniuk a magyaroknak, hogy a liberálisok és a baloldaliak hazudnak a választások előtt. Amikor pedig nyernek, brutális megtorló rendszert építenek ki. Párbeszédet ígérnek és együttműködést, de ez nem igaz. A fiatalokra jellemző, hogy baloldalra szavaznak, de ennél is fontosabb, hogy a vidék a Harmadik utat támogatta. Természetesen a háború nyomában járó infláció is súlyos kérdés volt, emiatt számos jobboldali szavazó inkább otthon maradt. Összességében azonban számos egyéb tényezőt is említhetnék még, mint például a covid- járványt, vagy az olyan hibás döntéseket, mint az abortusz szabályozás szigorítása. Az infláció fontos hajtóereje volt például a háborúra fordított pénz, a magas energiaárak. Megpróbáltunk ezekkel küzdeni. Aktív, jó kormány, az ország függetlenségének visszanyerése óta a legjobb kormány volt ez. De ez nem volt elég. Megtörténhet, hogy elveszítünk egy választást, ez a demokrácia lényege. A probléma ott kezdődik, hogy a baloldal bosszút akar és a hatalmát szeretné bebetonozni.
Említette a háború árát és a háborús inflációt mint tényezőt, történt változás a lengyel társadalomban a háború megítélésével kapcsolatban?
Igen, a háború ára tényező volt, azonban általánosságban a politikai szimpátia nem változott, Lengyelország támogatja Ukrajnát. Természetesen a háború kérdése már nem friss, nem vált ki olyan érzelmeket, mint a kezdetekkor, sőt, néhány ukrán megnyilvánulás rontotta is a kapcsolatokat. Például Zelenszkij elnök nem viselkedett a legelegánsabban az ENSZ-ben, mikor megsértette a köztársasági elnökünket, de ez aktuálpolitika. Általánosságban a lengyeleknek az orosz imperializmus komoly veszély, amit a magyarok meglátásom szerint gyakran nem értenek. Számunkra ez a fenyegetés nem egy absztrakció, tudjuk, hogy mi leszünk a következők Ukrajna után.
Ugyanakkor gazdasági és társadalmi értelemben is rendkívül megterhelő ez a háború, aminek meg is lett a következménye. Főleg annak köszönhetően, hogy az ellenzék kommunikációjában ez úgy jelent meg, hogy először keményebb szankciókat követeltek, teljes leválást az orosz energiahordozókról, aztán pedig az energia magas ára miatt támadták a kormányt. Kihasználták a háború minden következményét, egyáltalán nem voltak lojálisak ebben a kérdésben.
Nem mehetünk el Donald Tusk személye mellett sem, hiszen az EU befolyásos politikusa volt, Brüsszel pedig rendszeresen szereti hajtogatni a jogállami mantrát. Milyen kommentárok érkeztek Kaminski letartóztatása után az EU felől?
Kínunkban kell nevetnünk, ha a brüsszeli nyilatkozatokat hallgatjuk. Az Európai Bizottság szóvivőjét éppen tegnap kérdezték ebben a kérdésben, illetve a köztévé bezárása miatt, amire azt adta válaszul, hogy „nem kommentálják a tagállamok egyes belügyeit”. Ez persze nevetséges, hiszen mindent kommentáltak korábban, akár igaz volt, akár nem. Ahogy teszik ezt Orbán, vagy Magyarország kapcsán is. Most azonban csendben vannak. Kétszínűek és valójában keményen dolgoztak a PiS megdöntéséért. Amikor például blokkolták a helyreállítási alapok folyósítását, a jogrendszer megreformálását követelték. Amint megjött a Tusk-kormány, ez már nem is volt olyan fontos. Amikor pedig arról kérdezzük őket, hogy ha nem teljesültek a követelések, miért fizetnek, azt kapjuk válaszul, hogy „megfelelőek a szándékok, utalunk”. Már csak nem is titkolják, hogy politikai alapon blokkolták a kifizetéseket. Az Európai Unió egy brutálisan agresszív formáció, komoly befolyással az egyes tagállamokban.
Van esély így a párbeszédre a felek között?
Minden lehetséges, de először a baloldal tombolását kell megfékezni. Szabadon kell engedni a politikai foglyokat. Helyre kell állítani az alkotmányosságot, a jogrendszert. Most azonban káoszt kelt a baloldal, mert a káoszban az irányít, aki a hatóságoknak parancsol. Helyre kell állítani az intézmények függetlenségét. Attól, hogy valaki megnyeri a választásokat, még nem uralja az alkotmánybíróságot, a jegybankot, a bírósági rendszert.
A jövőben tehát lehet tárgyalni, most azonban meg kell küzdenünk az alapvető jogainkért, a jogállamért és a politikai foglyok szabadságáért.
Szóltak hírek egy lehetséges időközi választásról. Valós opció ez? Képes lehet kiharcolni a polgári oldal egy időközi választást?
Ez egy távoli eshetőséggé silányult. Világos többséggel nyert az ellenzék és friss mandátummal rendelkeznek. Valaminek történnie kell. Lehetséges, hogy a helyzet eszkalálódik. Ismert, hogy a két letartóztatott képviselő éhségsztrájkba kezdett. Nem tudjuk, mi történik. Még az is lehet, hogy éppen egy előrehozott választás a kormány célja.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS