Pesti Srácok

Óvadék ellenében szabadlábon védekezhet az ukrán hajóskapitány - Az ügyészség szerint egy fontos indítványukkal nem foglalkozott a bíróság

Óvadék ellenében szabadlábon védekezhet az ukrán hajóskapitány - Az ügyészség szerint egy fontos indítványukkal nem foglalkozott a bíróság

Helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) elsőfokú döntését, így a halálos tömegszerencsétlenség gondatlan okozásával gyanúsított ukrán hajóskapitány 15 millió forintos óvadék ellenében Budapest területén, nyomkövetővel, szabadlábon védekezhet - erősítette meg a PestiSrácok.hu információit dr. Szabó József, a törvényszék szóvivője.

A szóvivő hozzátette: a kapitány akkor kerülhet bűnügyi felügyelet alá, ha a bíróság hivatalos tudomására jut, hogy befizette az óvadékot. A törvényszék annyit szigorított még az elsőfokú döntésen, hogy a kapitánynak heti két alkalommal jelentkeznie kell a nyomozó hatóságnál. Az ukrán hajóskapitányt korábban nem jogerősen harminc napra helyezte letartóztatásba a bíróság azzal a kitétellel, hogy a döntés jogerőssé válása után, 15 millió forintos óvadék ellenében, nyomkövetővel, Budapest közigazgatási területén belül szabadon mozoghat. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, ezért került az ügy a másodfokon döntő törvényszékhez.

Az Fővárosi Törvényszék szerda délután kiadott közleményében azt írta: a másodfokú végzés megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartva vizsgálta a gyanúsítottal szemben fennálló megalapozott gyanú meglétét. Kiemelték, hogy a kényszerintézkedésről való döntéskor sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem bocsátkozhat a már beszerzett bizonyítékok összevető mérlegelésébe. A bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e olyan terhelő tényadatok, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy bűncselekmény történt és az elkövető a gyanúsított. A másodfokú bíróság megjegyezte azt is, hogy bár az ügyészség hivatkozott arra, hogy a terheltet más ügyben külföldön gyanúsítottként hallgatták ki, ez a jelen döntés meghozatala során relevanciával nem bír, már csak azért sem, mert az ügy tárgya, állása és annak kimenetele nem ismert, továbbá az ügyészi indítvány szerinti szökés, elrejtőzés veszélyével nem hozható összefüggésbe. Az elsőfokú bíróság a kényszerintézkedés szükségessége körében tett megállapításai is helytállóak. A törvényszék megállapította, helyesen mutatott rá a BKKB arra is, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye a letartóztatás elrendelését indokolja. Hangsúlyozták: a bíróságnak vizsgálnia kellett az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt is, amelynek során azt állapította meg, hogy a védelem által megjelölt összegnél jóval magasabb óvadékkal és a mozgását nyomon követő technikai eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet ellensúlyozhatja a szökés, elrejtőzés veszélyét. A másodfokú bíróság a büntetőeljárás érdekeire tekintettel az elsőfokú végzést annyiban egészítette ki, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírta, hogy a gyanúsított köteles heti két alkalommal személyesen jelentkezni a nyomozást végző hatóságnál - írta a Fővárosi Törvényszék.

Ügyészség: a bíróság egy fontos indítvánnyal nem foglalkozott

PestiSracok facebook image

A döntés tényét dr. Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője is megerősítette portálunknak. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bíróság – végzéséből és közleményéből is kitűnően – nem foglalkozott azzal a - bizonyítási eljárás meghiúsítására vonatkozó - ügyészi indítvánnyal, hogy a gyanú szerint a hajóskapitány adatokat törölt a telefonjáról. A helyettes sajtószóvivő szerint ez azért lett volna fontos, mert ha a bíróság megállapította volna, hogy fennáll a veszélye a gyanúsított részéről a bizonyítási eljárás meghiúsításának, akkor jelen ügyben nem lehetett volna óvadék ellenében szabadlábra helyezni. Emellett a bíróság kifejtette, hogy az, hogy a gyanúsított egy hollandiai balesetben érintett volt, nem hozható összefüggésbe a szökés-elrejtőzés veszélyével. Az ügyészség erre nem is emiatt, hanem a tényállás teljessége és a korábbi védői nyilatkozatok miatt hivatkozott - tette hozzá a helyettes szóvivő.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.