Pesti Srácok

Pakisztáni közvetítőkön keresztül tárgyal Irán és az USA? - GEOrgPOLITIKA

Az amerikai elnök ultimátummal akarja rákényszeríteni Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására, különben energiatermelő létesítményeket bombáznának. Trump most másodszor is meghosszabbította a határidőt április hatodikáig.

Donald Trump amerikai elnök ismét meghosszabbította ultimátumát Iránnak a Hormuz-szorossal kapcsolatban: Április 6-án este 20.00 óráig (keleti-parti idő szerint) nem lesznek támadások az iráni erőművek ellen – jelentette be Trump a TruthSocial platformján. Az amerikai elnök által kitűzött határidő magyar idő szerint szombaton járt volna le. „Irán azonban kezdetben hétnapos hosszabbítást kért” – mondta Trump a Fox Newsnak adott interjújában: „És én azt mondtam: adok tízet.” Érdekessége a dolognak, hogy Teherán tagadja a tárgyalásokat.

Trump meghosszabította az Iránnak adott ultimátumot, hogy megnyissa a Hormuz-szorost
Fotó:AzerNews. Trump április 6-ig adott időt Teheránnak, hogy megnyissa a Hormuz-szorost

Teherán tagadja, hogy lenne párbeszéd Trump elnökkel

Az iráni kormány állítása szerint nincs párbeszéd Washington DC-vel. A pakisztáni lapok szerint viszont van, mégpedig Iszlámábád közvetítésével. Ezt egyelőre sem Irán sem az USA nem erősítette meg, de nem is tagadták.  Trump azzal indokolta a lépést, hogy az iráni fél több olajszállító tartályhajó áthaladását engedélyezte a Hormuz-szoroson. Ezt a tárgyalások iránti jóakarat jeleként értelmezte. „Azt hiszem, a megfelelő emberekkel van dolgunk” – mondta. Trump „nagyon jó” tárgyalásokról is beszélt – ahogyan azt hétfőn már tette, amikor további öt nappal meghosszabbította a határidőt. Teherán részéről nem érkezett azonnali kommentár

Kölcsönös fenyegetések

Eredetileg Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak, amely kedd este (magyar idő szerint) járt volna le, hogy teljesen nyissa meg a globális gazdaság számára kulcsfontosságú Hormuz-szorost. Ellenkező esetben azzal fenyegetőzött, hogy elpusztítja az iráni energialétesítményeket. Irán válaszlépéseket jelentett be: az iráni hadsereg kijelentette, hogy a régióban található összes amerikai energia- és informatikai létesítményt célba veszi. Irán azzal is fenyegetőzött, hogy teljesen lezárja a Hormuzi-szorost. Jelenleg a teheráni kormány azt állítja, hogy a hatóságokkal együttműködve engedélyezi a "nem ellenséges" hajók áthaladását.

Irán állítólag megtámadott hajókat 

Azonban csak néhány hajó kel át a szoroson – és szakértők szerint Irán látszólag létrehozott egyfajta „útdíjrendszert”, amelyben időnként díjat számítanak fel az áthaladásért. Az Egyesült Államok és Izrael támadása után Irán többször is rádión üzent a Hormuz-szorosban tartózkodó hajóknak, arra kérve őket, hogy ne haladjanak át rajta. Azóta az ország álítólag többször is megtámadta a régió hajóit – súlyos következményekkel, különösen a gáz, az olaj és a műtrágya globális kereskedelmére nézve. A szoros az egyetlen összeköttetés a Perzsa-öböl és a világ óceánjai között, és az egyik legfontosabb hajózási útvonalnak számít. A világ olajellátásának körülbelül egyötöde halad át az átjárón.

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.