Pesti Srácok

Josep Borrell: el kell kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját

Josep Borrell: el kell kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját

A közel-keleti konfliktusokat egy felrobbanással fenyegető kazánhoz hasonlította és a helyzet eszkalálódásának elkerülésére szólított fel Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szombaton, Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális tanácskozására érkezve kritikusnak nevezte a régióban a helyzetet, utalva a gázai háborúra, a libanoni határ menti összecsapásokra, a jemeni húszik támadásaira a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen, és az amerikai légicsapásokra Irakban és Szíriában.

– jelentette ki. Az EU februárban missziót kíván indítani a Vörös-tengeren, hogy segítsen megvédeni a nemzetközi hajókat a jemeni húszi lázadók támadásaitól. Borrell szerint a művelet "védekező" jellegű lesz.

PestiSracok facebook image

A főképviselő a gázai háborúval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Izrael folyamatosan az egyiptomi határhoz szorítja a gázai lakosokat, és tovább folytatja a polgári lakosság elleni bombázásokat. Felhívta a figyelmet, hogy a külügyminiszteri találkozón meg kell vitatni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását (UNRWA). Számos ország bejelentette, hogy felfüggeszti a szervezet pénzügyi támogatását, miután az izraeli hírszerzés közölte, hogy információi szerint az UNRWA több tagja részt vett a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadásában. Borrell szerint több uniós tagállam úgy reagált, hogy nemhogy csökkenti, de növeli az ügynökségnek nyújtott támogatást, míg mások a csökkentés mellett döntöttek.

– mutatott rá. Hadja Lahbib belga külügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy "fennáll a konfliktus továbbterjedésének valós veszélye".

– jelentette ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.