Pesti Srácok

Josep Borrell: el kell kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját

Josep Borrell: el kell kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját

A közel-keleti konfliktusokat egy felrobbanással fenyegető kazánhoz hasonlította és a helyzet eszkalálódásának elkerülésére szólított fel Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szombaton, Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális tanácskozására érkezve kritikusnak nevezte a régióban a helyzetet, utalva a gázai háborúra, a libanoni határ menti összecsapásokra, a jemeni húszik támadásaira a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen, és az amerikai légicsapásokra Irakban és Szíriában.

– jelentette ki. Az EU februárban missziót kíván indítani a Vörös-tengeren, hogy segítsen megvédeni a nemzetközi hajókat a jemeni húszi lázadók támadásaitól. Borrell szerint a művelet "védekező" jellegű lesz.

PestiSracok facebook image

A főképviselő a gázai háborúval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Izrael folyamatosan az egyiptomi határhoz szorítja a gázai lakosokat, és tovább folytatja a polgári lakosság elleni bombázásokat. Felhívta a figyelmet, hogy a külügyminiszteri találkozón meg kell vitatni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását (UNRWA). Számos ország bejelentette, hogy felfüggeszti a szervezet pénzügyi támogatását, miután az izraeli hírszerzés közölte, hogy információi szerint az UNRWA több tagja részt vett a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadásában. Borrell szerint több uniós tagállam úgy reagált, hogy nemhogy csökkenti, de növeli az ügynökségnek nyújtott támogatást, míg mások a csökkentés mellett döntöttek.

– mutatott rá. Hadja Lahbib belga külügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy "fennáll a konfliktus továbbterjedésének valós veszélye".

– jelentette ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!