Pesti Srácok

Jövőre csaknem 160 kilométer új gyorsforgalmi út épül meg

Jövőre csaknem 160 kilométer új gyorsforgalmi út épül meg

Jövőre csaknem 160 kilométer új gyorsforgalmi út átadása várható, építésük összértéke megközelíti a 390 milliárd forintot – mondta szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

Mosóczi László elmondása szerint az M0 és Abony közötti M4-es autópálya-szakasz tehermentesíti a 4-es főút több részét. Megépül az M4-es Berettyóújfalutól az országhatárig tartó szakasza, Egert az M25-ös összeköti az M3-as autópályával, kiépül Sopron gyorsforgalmi kapcsolata az M85-ös Csorna utáni folytatásával, Zalaegerszeg és az M7-es autópálya közelében az M76-os új szakaszai épülnek meg, és véget ér az M0 déli szakaszán a korszerűsítés első üteme. Az új komáromi híd az első félév végén nyílhat meg a forgalom előtt. Az idei útátadásokat összefoglalva üdvözölte, hogy a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését biztosító M44-es leghosszabb szakaszát adták át Tiszakürt és Kondoros között.

– tette hozzá. Mint fogalmazott, állami beruházásban ilyen hosszú gyorsforgalmi szakasz egyszerre 2002 óta nem készült el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 21-es főút négysávúsításával magas szintű közúti kapcsolat jött létre az M3-as autópályától Salgótarjánig, és Kaposvár megközelíthetőségét is jelentősen javította, hogy a várost az M7-es autópályával összekötő 67-es út több, mint 33 kilométeren négysávossá bővült. Ebben a hónapban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) finanszírozott közúti beruházások is befejeződtek, így Szlovénia felé az M70-es teljes hosszán négy sávon lehet eljutni az M7-esről, az M15-ös autóút kibővítése pedig Budapest és Pozsony között teremtette meg a "teljes értékű autópályás összeköttetést".

PestiSracok facebook image

– mondta el Mosóczi László. Kitért arra is, hogy elkészült a 710-es főút bekötése az M7-es autópályába, Nyíregyházán pedig az elkerülő út építésének folytatása tovább csökkenti a zaj- és légszennyezést. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a fenntartható gazdasági növekedés alapfeltételének tekinti a magas szolgáltatási színvonalú közlekedési hálózatok fenntartását és folyamatos bővítését, hiszen ez határozza meg az érintett térségek fejlődését, az ott lakók életminőségét, a vállalkozások versenyképességét. Az ITM ezért továbbra is stratégiai célnak tekinti, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül el lehessen jutni egy négysávos útszakaszra, minden megyei jogú városra kiterjedjen a gyorsforgalmi hálózat, és a szomszédos államok fejlesztéseihez igazodva az autópályák és autóutak elérjenek az országhatárig.

– tette hozzá.

A NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a társaság idei teljesítménye csaknem 22 százalékkal felülmúlja a tavalyit, várhatóan bruttó 838 milliárd forint körül alakul.

– tette hozzá Kondrik Kornél. Idén 41 útépítési projektben működtek közre beruházóként, ebből 383 kilométer volt gyorsforgalmi út. A kivitelezési projektjeik szerződött összértéke jelenleg eléri a 2400 milliárd forintot. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére több, mint 81 kilométeren végeznek kivitelezést több, mint 10 milliárd forint értékben.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)