Karácsony ünnepe „ujjongó megvallása” annak, hogy „a világ meghitt otthonunk” és az „utolsó szó mindig a szereteté” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony éjjelén a budapesti Szent István-bazilikában. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: „Karácsony üzenete, hogy Isten családjába tartozhatunk.” A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Fabiny Tamás úgy fogalmazott: „Jézusban, egy gyermekben Isten mosolyog a világra.”
A szentföldi harcok leállítását, a kétségbeejtő humanitárius helyzet megoldását és a közel-keleti konfliktus tartós rendezését sürgette Ferenc pápa karácsonyi beszédében, amelyet a Szent Péter-bazilika erkélyéről mondott el hétfőn délben. A pápa elmondta: fájó szívvel gondol azokra az emberekre, akiket a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én meggyilkoltak Izraelben, illetve elhurcoltak, és szívén viseli annak a még mintegy száz embernek a sorsát, akit még mindig túszként tartanak fogva, és sürgette szabadon engedésüket.
A világ keresztényeinek tekintete most Betlehem felé fordul, ahol ezekben a napokban a fájdalom tölti meg a szíveket, és csend honol
– mondta az egyházfő, aki hagyománya szerint felsorolta a világ összes háború dúlta térségét, köztük Ukrajnát, és békét sürgetett mindenütt. Ferenc pápa ülve olvasta fel beszédét, amelynek végén latinul elmondta a Rómának és a világnak szóló áldását, az Urbi et Orbit.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a zsúfolásig telt esztergomi bazilikában a szentmise kezdetén emlékeztetett: karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte.
Ez az a szeretet, amit „hálával és szeretettel kell viszonoznunk”, és ami arra kötelez, hogy „szeretettel forduljunk egymás felé is”
– mondta. Erdő Péter homíliájában arról beszélt, hogy a Krisztusban „közénk lépő Isten megmutatja a valóság teljességét”: a teremtőt együtt a teremtett világgal.
Azt az alkotót, aki annyira szeret minket, hogy osztozik szenvedésünkben és halálunkban is
– fogalmazott. Kitért arra: amikor az Isten-ember megszületett, először csupán az embert látták benne. Még a nagyra hivatott „újszülött királyt” is csak különleges jelek alapján ismerték fel benne a pásztorok és a napkeleti bölcsek.
Hogyan is tudta volna felmérni az akkori ember ott, Betlehemben, hogy mi történik? De hogyan tudja megérteni ezt a XXI. század embere?
– tette fel a kérdést a főpásztor.
Az embernek nincsenek közvetlen tapasztalatai Istenről; bármennyire fejlődik is a természettudomány, a fizika vagy a csillagászat, mindig „a teremtett világ keretein belül maradnak”. De a szívnek – ahogy Pascal írja – megvannak a maga érvei, amelyeket az értelem már nem ismer
– mondta.
Karácsony üzenete, hogy Isten családjába tartozhatunk, és ehhez nem kell mást tenni, mint viszonozni az ősbizalmat, amivel Isten megajándékoz bennünket
– mondta Balog Zoltán református püspök karácsony napján, Budapesten. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Szilágyi Dezső téri református templomban tartott istentiszteleten arról beszélt: János evangéliuma szerint a világ kettéválik karácsonykor is. Azokra, akik befogadták Jézust, és azokra, akik nem, pedig „a saját világába jött”.
Ugyanakkor karácsony üzenete az is, hogy van átjárás a két csoport között; „ha egyszer beengeded Jézus Krisztust az életedbe”, akkor átalakít, megváltoztat, Isten gyermekévé tesz
– tette hozzá.
Jézusban, egy gyermekben Isten mosolyog a világra
– mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján, a Pest vármegyei Hévízgyörkön, ünnepi istentiszteleten. Fabiny Tamás úgy fogalmazott: az angyalok nem a császárkori Rómába, de még csak nem is Jeruzsálembe mentek, énekük a betlehemi mezőn harsant fel.
Isten szinte észrevétlenül érkezett a világba, hiszen ki sejtette akkor, milyen csoda is történt Betlehemben. Jézus pedig nem a hatalmasságok útját járta, és mivel nem a magasságot, hanem a mélységet kereste, ezért aki a mélységben él, nem kell, hogy tovább keresse őt. Jézus ott van hozzánk a legközelebb, ahol a legkevésbé várjuk
– hangsúlyozta Fabiny Tamás. Mint fogalmazott:
Lehet vigaszunk, mert Isten ott van a mélységben, bár a világban felhőkarcolók, monstrumok és paloták épülnek, de Isten a kunyhót választja. Nem palota, hanem kunyhó. Nem magasság, hanem mélység.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS