Újabb infók láttak napvilágot Karácsony Gergely nyelvtudásáról. Mint arról portálunk is többször beszámolt, a főpolgármesternek nemhogy nyelvvizsgája nincs, az angoltudása is eléggé gyatra. Karácsony Gergely nem menekülhet a hazugságai elől, ugyanis nemcsak a média, hanem az Oktatási Hivatal is érdeklődik a tanulmányai felől, most pedig a Budapesti Corvinus Egyetem megerősítette, hogy a tanársegédi munkakör betöltéséhez államilag elismert nyelvvizsga kellett volna, adjunktusként pedig az akkori szabályok szerint még oktatnia és publikálnia is kellett volna idegen nyelven a főpolgármesternek.
Hatósági ellenőrzés keretében már az Oktatási Hivatal is vizsgálódik azzal kapcsolatban, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában miként dolgozhatott Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester 2004 és 2012 között tanársegédként, majd adjunktusként a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) – írta meg portálunk néhány napja. A főpolgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfő esti adásában bizonygatta, hogy igenis van nyelvvizsgája, sőt, nem sokkal később a Facebook-oldalán közzétette a bizonyítványszerzés dátumát. A dátumból azonban egyértelműen kiderül, hogy a politikus csak az ELTE-n tett lektorátusi vizsgájával villog, ami köztudottan nem államilag akkreditált vizsgabizonyítvány, sőt, szakértők szerint egyébként sem felel meg a középfokú szintnek. Az Oktatási Hivatal után azonban most a BCE is reagált a Magyar Nemzetnek az ügyben. Az egyetem elküldte a Magyar Nemzetnek a Karácsony alkalmazása idején hatályos foglalkoztatási szabályzatot, amely bizonyítja, hogy megfelelő nyelvtudás nélkül aligha tölthette volna be az adott munkaköröket a főpolgármester.
A 2001. május 24-től 2008. január 1-ig hatályos egyetemi foglalkoztatási szabályzat szerint Karácsony Gergelynek valóban rendelkeznie kellett volna legalább egy „C” típusú nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű államilag elismert oklevéllel a tanársegédi munkájához, amelyet 2004 és 2008 között vállalt a Corvinus politikatudományi tanszékén. A szabályzat szerint akkoriban az adjunktusi feladatok ellátását még egy második idegen nyelv szaknyelvi és előadói szintű ismeretéhez is kötötték, ám Karácsony szerencséjére ez utóbbi feltétel kikerült a szabályzat következő, 2008. január 1-től hatályos verziójából. Mint ismert, ő 2008 és 2012 között volt adjunktus az intézményben.
A sztori még így sem kerek, ugyanis annak ellenére, hogy abban az időszakban elegendő volt egy idegen nyelv ismerete, abból kimondottan biztos tudást vártak el: a szabályzat szerint az adott idegen nyelven oktatni is tudni kellett, sőt, az elvárások között az idegen nyelven végzett publikációs tevékenység is szerepelt. Márpedig videofelvételek is bizonyítják – amit szintén megmutattunk olvasóinknak –, hogy a főpolgármester tudása ezt a szintet nem éri el. Túl azon, hogy a mai napig rendre menekülőre fogja, ha angol nyelven kérdezősködő újságírók közelítenek felé, a nemzetközi sajtóeseményeken is rendszeresen tolmácsra van szüksége. Karácsony Gergely 2000-ben az ELTE-n szerzett lektorátusi nyelvvizsgát, ami a diplomája megszerzéséhez az akkori szabályok szerint ugyan elegendő volt, ám az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztálya kimondta: az egyetemi lektorátusi vizsgák soha nem számítottak állami, vagy államilag elismert nyelvvizsgának. Mellesleg az ELTE nem volt hajlandó megmutatni a baloldali politikus nyelvtudását igazoló okiratot, igazolást, azzal az indokkal, hogy a hallgatók és volt hallgatók személyes adatai nem számítanak közérdekből nyilvános adatoknak, még akkor sem, ha a főpolgármesterről van szó.
Mint ismeretes, a Karácsony nyelvtudása körüli botrány azután pattant ki, hogy a főpolgármester a The Economist brit lapnak adott interjújával komoly belpolitikai botrányt kavart. Karácsony a miniszterelnök testalkatán gúnyolódott, ami miatt bocsánatot kellett kérnie Orbán Viktortól. Karácsony először azt bizonygatta, hogy tud angolul, és erről papírja is van. Májusban, egy magyarázkodó Facebook-bejegyzésében trükkösen azt érzékeltette, hogy középfokú nyelvvizsgája van:
A miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb, mint az enyém, legalább annyi különbség van a nyelvtudásunk között, mint amennyi egy Angliában töltött Soros-ösztöndíj és egy egyetemen megszerzett középfokú nyelvvizsga között feszül.
Röviddel ezt követően azonban ő maga ismerte el, hogy ami neki van, az bizony nem államilag elismert nyelvi bizonyítvány.
Egyetemi lektorátusi nyelvvizsgát szereztem 2000-ben az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, akkor az volt a diploma feltétele
– árulta el a Telexnek adott interjújában. Itt még mindig nincs vége e történetnek: nemrég azzal mentegetőzött, hogy neki hiperpasszív a nyelvtudása:
Megválasztásom után vállalok egy angol nyelvű nemzetközi sajtótájékoztatót, amelyiken például bejelentem, hogy a Fudan Egyetem nem fog megépülni. Vadul nem kell tanulnom, de próbálom majd kicsit felfrissíteni, nekem egy ilyen hiperpasszív angoltudásom van, most egy kicsit aktivizálom
– fogalmazott Karácsony az ATV stúdiójában, ahol azt is hozzátette: a bulvárlapokat kevésbé érti, mint a tudományos folyóiratokat. Később arra hivatkozott, hogy csak a szaknyelvet érti meg, mivel egyetemista korában, fiatal kutatóként speciális angolt beszélt. Ezután a gyermekkori diszlexiáját emlegette:
Az én esetem az angollal annyiban speciális, hogy huszonéves koromban az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetett iskoláskoromban, amit azóta kinőttem, vagy – azt hiszem, ez a szakszerű kifejezés – kompenzáltam.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS