Féktelen adóemelés és felelőtlen pénzszórás kezdődne el, ha az Országgyűlés elfogadná azokat az ellenzéki módosítóindítványokat, amelyeket a 2020-as költségvetés kapcsán terjesztettek be. De azt el kell ismerni, hogy igen leleményesek, ha új adófajtákat kell kitalálni. Hangzatos elnevezéssel illetik a javaslataikat, mint például karbonadó, oligarcha-különadó vagy éppen Tiborcz-adó. De ezek ne tévesszenek meg senkit, hiszen semmi másról nincs szó, mint ingatlanadóról és üzemanyag-áremelésről. Az ebből befolyó pénzeket pedig azon nyomban elköltenék, sőt, szemet vetettek az ország tartalékaira is. Az ellenzék tehát sikeresen bebizonyította: ha ismét ők kormányoznának, hetek alatt csődbe jutna az ország.
Az Országgyűlésben már hetek óta folyik a 2020-as költségvetésről szóló vita. Az ellenzék célja szemmel láthatólag a költségvetési törvény szétbombázása. Országépítés helyett inkább csak trollkodnak a benyújtott módosító javaslataikkal.
A Jobbik nagyon aktív
Valamiért a Jobbik a legaktívabb, és sorozatban gyártja a módosító indítványokat. Az összesen benyújtott 885 módosító indítványból 565-öt ez a párt jegyez. Igaz, hogy ezek közül egyik se nyerte el a Költségvetési Bizottság támogatását, és így a parlament nem is fog szavazni róluk. Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő például „a jövő elrablásának” nevezte a kormány költségvetési tervezetét, ami szerinte sem az adófizetők, sem a külföldre kényszerültek számára nem hordoz pozitív üzenetet. Valaki összeszámolta, hogy a Jobbik egymaga hatszor költené el a költségvetés tartalékait. Persze ezek után felmerül a kérdés, hogy ki akarja felzabálni a jövőt? (Ezt a kissé vaskos kifejezést is maga Z. Kárpát Dániel használta.) A kormány ezzel szemben soha nem látott nagyságrendben képez tartalékokat, hiszen külső gazdasági környezetünk ismét bizonytalan. Az ellenzék – és nemcsak a Jobbik – ezt a tartalékot szeszélyrohamaitól vezérelve elköltené. Gondoljunk bele, mi lenne itt, ha ezek a pártok hatalomra kerülnének? Egy éven belül bekövetkezne az államcsőd. De a hatalomra kerüléstől szerencsére a Jobbik nagyon messze van és mostani izgágaságuk inkább annak tudható be, hogy szeretnék leplezni a legutóbbi választásokon elért gyenge eredményüket.
Gyurcsány az utolsó fillérig elköltené az Országvédelmi Alapot
Egyébként a több, mint 300 milliárd forintos Országvédelmi Alapot a Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné által vezetett Demokratikus Koalíció is vagy két és félszer elköltené. Folytatnák azt az elhibázott gazdaságpolitikát, amivel egyszer már tönkretették az országot. A balliberális kormányok idején az államháztartási hiány minden évben az egekben volt, az államadósság pedig folyton emelkedett.
Zöld satu
Az LMP pedig több új adót vezetne be a klímavédelem címszava alatt: a CO2-adó bevezetése mellett a bányajáradékot, a termékdíjak és a környezetterhelési előirányzatok emelését szeretnék, ami persze a rezsidíjak emeléséhez és az energiaellátás kitettségéhez vezetne, különösen úgy, hogy ők az atomenergiára sem tartanak igényt. Egy újabb őrületük az úgynevezett karbonadó, vagy emissziós adó, de már használják a karbonosztalék kifejezést is. Ennek ötlete nyugatról jön: Franciaországban és Németország már komolyan fontolgatják a bevezetését. Ennek indoka a klímavédelem, és a bevezetésétől a károsanyag-kibocsátás mérséklését várják. Amerikában a Demokrata Pártban már szinte mindenki elfogadja, ám a Trump vezette republikánusok keményen ellenzik. Nálunk már tavaly benyújtottak egy ilyen irányú javaslatot a parlamentben. Ennek aláírói Csárdi Antal (LMP), Demeter Márta (LMP), Dr. Keresztes László Lóránt (LMP), Dr. Szél Bernadett (LMP), Schmuck Erzsébet (LMP), Szabó Szabolcs (LMP), Ungár Péter (LMP) voltak. Ennek lényege a fosszilis források megadóztatása, azaz a szén, a kőolaj, a földgáz, illetve a szén-dioxid-kibocsátás adóztatása. Az idei javaslat lényegében a régebbi átdolgozása, amitől a beterjesztők évente 223 milliárd forint bevételt várnának. Ez nagyon durván érintené az energiacégeket, és idővel elvezetne a lakossági energiaárak emelkedéséhez, más néven a rezsidíjak növekedéséhez. Érdekes, hogy a CO2-kibocsátás ellen küzdők milyen hevesen ellenzik a Paksi Atomerőmű fejlesztését, holott az atomenergia nem bocsát ki szén-dioxidot. Másrészt ezek az emissziós adók előbb vagy utóbb elvezetnének az üzemanyagok árának radikális emelkedéséhez is.
Oszkó Péter régi ingatlanadós ötlete új néven: oligarcha-különadó, vagy Tiborcz-adó
Érdemes csemegézni abból, hogy melyik párt milyen adóemelést és megszorítást hajtana végre. Legalább egy tucat új adót vezetnének be, és még többet megemelnének. Szinte valamennyi pártnál fellelhető az adóemelés és új adók bevezetése: A Párbeszéd például az „oligarcha-különadó” létrehozását javasolta, amely 85 milliárd forintot tenne ki. Ez az ötletük nem új keletű, hiszen már többször beterjesztették a Parlament elé. Egyébként ezt a vagyonadós ötletet Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt szintén átvette, Tiborcz-adó néven. Ez gyakorlatilag ugyanaz, amivel az amúgy magának luxuskéglit építő ex-pénzügyminiszter, Oszkó Péter házalt. Ez az adó nem más, mint egyfajta ingatlanadó, amely a 100 millió forint feletti ingatlanokat érintené. Mértéke 1 százalék lenne, és minden fajta vagyonelemre vonatkozna, kivéve az a ház vagy lakás, ahol az adózó lakik. De minden hazai és külföldi ingóság része lenne az alapnak, tehát pénz, értékpapír, ékszer, műkincs, föld, ház, hazai, illetve külföldi nyaraló, stb. Az adófajta víziójáról már a Bajnai-kormány idején is elmondták a kritikusok, hogy az igazán gazdagokat nem érintené és felettébb igazságtalan lenne. Gondoljunk csak arra, hogy sok olyan szerény jövedelmű ember van, aki családi okok miatt egy nagy értékű ingatlan tulajdonosa, de jövedelme alapján semmiképpen sem tudná kifizetni a kiszabott adót. A Párbeszéd elképzelései szerint a mikrovállalkozások felmentést kapnának az oligarcha-adó alól, de minden más cégnek fizetnie kellene, ha rendelkezik ilyen nagyságrendű vagyoni elemmel. Ez egy sor cég vagyoni helyzetét és hitelképességét rendítené meg. Tegyük még hozzá, hogy manapság a 100 milliós kereskedelmi vagy ipari ingatlan nem ritka dolog. Például akár egy kisebb balatoni vendéglő is jóval többet ér ennél. Bedobták a köztudatba az úgynevezett milliárdosok vagyonadójának elképzelését, amely elképzelés meglehetősen homályos, de valami hasonlót takarhat, mint a Tiborcz-adó vagy oligarcha-különadó. Akárhogy is nevezzük, annyi biztos, hogy a megindult polgárosodást és vagyonosodást derékba törné; a válságból pár éve kilábalt magyar középosztályt visszavetné és nagy bizonytalanságba sodorná. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy a Tiborcz-adó és társai feltehetően alkotmányellenesek, és így jogilag se lehetne kivitelezni őket. Például a külföldön lévő ingatlanokat miként adóztathatná meg a magyar állam? Ez nonszensz lenne. Karácsony Gergelynek pedig figyelmébe ajánlanánk azt a tényt, hogy ingatlanadót most is vethetnek ki az önkormányzatok, ám ez Budapesten a kerületek joga. Zuglóban ő mégsem próbálkozik vele.
Az összes pénztartalékra szemet vetettek
Nem lényegtelen eleme az ellenzéki módosítóknak, hogy azokkal nemcsak teljesen lenulláznák a 2020-as költségvetésben szereplő országvédelmi tartalékokat, hanem többszörösen elköltenék azokat. Az Országvédelmi Alapot két és félszer, a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatot összességében pedig mintegy 10-szer költenék el az ellenzéki pártok, tekintet nélkül a hatályos államháztartási szabályokra. A Beruházási tartalékot pedig csak az MSZP másfélszer költené el. Röviden összefoglalva az ellenzéki elképzeléseket a következőket mondhatjuk: adóemelés, újabb adóemelés és felelőtlen pénzszórás. Még szerencse, hogy nem ők kormányoznak!
A vezető képen Tordai Bence, a Párbeszéd botrányhős képviselője érvel a szürreális költségvetési javaslataik mellett. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS