Levelet írt szerkesztőségünknek egy kárpátaljai magyar asszony azt követően, hogy bemutattuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal és Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen gyártott dokumentumfilmünket a kárpátaljai magyarok valós helyzetéről, elszenvedett jogsérelmeiről a háborúban álló Ukrajnában. A Magyarok a prés alatt Kárpátalján című film rendkívüli gyorsasággal került a Youtube által ajánlott kiemelt tartalmak és csatornánk legnézettebb videó közé. A mozi egyedisége, hogy kendőzetlenül mutatja be a valóságot, milyen is ma magyarnak lenni Kárpátalján. Ehhez a gondolathoz szólt hozzá olvasónk, amikor klaviatúrát ragadott. Azt írta, a kárpátaljaiak között is terjed a film és valamiféle reménnyel tölti el őket, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az emberi jogi jelentés és a film legmagasabb nemzetközi fórumokra való eljuttatásával talán változtathat valamit a sorsukon. De ha nem – mondják – akkor is érdemes volt annak minden kockázatát vállalva beszélni – mert így végre az ukránok által elnyomott magyarok hangját is hallhatja a világ.
Számtalan megkeresést, üzenetet kaptunk azóta, hogy bemutattuk a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című filmet. “Köszönjük, hogy végre valaki a mi oldalunkról, a mi szemünkön át is megmutatta, mi történik a színfalak mögött Ukrajnában” – szólt az egyik üzenet, amelyet számtalan hasonló követett.
A szerkesztőségünkbe, illetve film készítőinek érkezett üzenetek közül is kiemelkedik egy kárpátaljai magyar édesanya levele, aki hosszasan sorolja, milyen érzéseket, gondolatokat szakítottak fel benne a film kockái. Sorait egyetlen szóba sűrítve ezt írhatnánk: “Miért?”
Gyerekkorom óta tapasztalok nemzetiségemből fakadó kisebb-nagyobb negatív megkülönböztetéseket. Hiába van olyan érzésed belül, hogy valami nincs rendjén, valami a lelkedet megbántotta, egy idő után már ez lesz a természetes. Az, hogy bárhová mész, alapól ukránul szólalsz meg, teljesen mindegy, hogy hivatal, üzlet, vagy buszváró
-kezdi levelét a kárpátaljai nő. Majd így folytatja:
Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy ez az ország halva született. A tiszteletesünk pedig egy beszélgetés során azt fogalmazta meg, hogy romlásnak, rothadásnak indult az állam, amiben élünk. Ez a két dolog összerakva nagyon ijesztő. Elkeserítő.
Azt írja, testvérének is elküldte filmünket, aki miután megnézte azt, egyetlen mondattal konstatálta, miszerint egyetlen vágya maradt az életben, azon kívül, hogy elmehessen innen: az, hogy egyszer útlevél nélkül körbeutazhassa a régi nagy-Magyarorsszágot.
A fiatalasszony, akinek kisiskolás gyermeke születésétől fogva súlyos beteg, egyszer megpróbált elmenekülni. Mivel a nagy fia a sorozás elől már korábban elmenekült, azt gondolta, talán ő is új otthonra talál Magyarországon, legalább egy időre. De néhány hétig bírta, aztán hazament a férjéhez, aki máig képtelen volt elhagyni a szülőföldjét, annak ellenére, hogy bár egyelőre nem hadköteles, ismerve az ukránokat, ez gyakorlatilag bármelyik nap megváltozhat.
Az asszony így ír erről:
Amikor elindultam a kisfiammal, minden hátrahagyva, leginkább ezek a dolgok fogalmazódtak meg bennem, ami a filmben is szerepel. Tudom, hogy nem mehet el mindenki, meg, hogy Kárpátalja a béke szigete Ukrajnában, de ugyanakkor ott van az is, hogy miért kell attól félnem, hogy a fiam iskoláját bezárják, mert kevés a gyerek, hogy akkor majd nem tud magyarul tanulni. Miért nem lehet az én gyerekemnek normális élete? Miért nem kaphat januártól súlyos betegként rokkantsági ellátást sem? Ami egyébként már a rezsire sem elég. Miért nincs jogunk és lehetőségünk a családunkkal sehová sem menni? Még ha mehetnénk sem telik rá. Miért vagyunk mi kevesebbek?
Arról is beszél, hogy, hiába folytatja Ukrajna megsegítésére Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját. Hiába küldjük megszámlálhatatlan mennyiségben az adományokat, segélyeket, abból sok kárpátaljai magyaroknak csak alig vagy egyáltalán nem jut. (Filmünkben a kisvárdai Kárpátalja Ház szakmai igazgatója is beszélt arról, hogy az ukránok a túl nagy segélyszállítmányokat eltérítik, “leszedik”, így csak a kisebb szállítmányok szándékunk szerinti célba juttatása garantálható. A filmünkben azt is láthatták, hogy a segélyszállítmányokból származó tartós élelmiszerek, konzervek megjelentek odaát a boltok polcain.)
Látjuk, hogy mennyi adomány, segítség érkezik Magyarországról, amiből mi legtöbben semmit se látunk. Mi például egyszer kaptunk egy élelmiszercsomagot amióta kitört a háború, azt is a templomban, amit egy testvérgyülekezet gyűjtött Magyarországon. A legtöbben így vagyunk ezzel Kárpátalján. A tévében sokat hallottuk, hogy mennyi kárpátaljai gyerek üdülhetett a Balatonnál. Mi ebből is kimaradtunk. Amilyen táborba el tudtam juttatni, azt is magam fizettem ki. Közben ukrajnai gyerekeket tárt karokkal várják a nagy nyugaton
-fogalmaz levélírónk.
Végül hozzáteszi, néha jó kiadni ezt magából mindezt, beszélni az elnyomásról, mint most teszi levelében.
Csak még jobban elkeseredek és nem változik semmi.
Csak_úgy
2022-12-21 at 21:15
Az ukrán nácik háború előtt sem tisztelték a kisebbségi és emberijogokat, sőt még Magyarországot is fenyegették háborúval. Ott ahol háború van már nincsenek jogok. Kárpátaljai magyarságnak nem hazája ukrajna, azért nem kell meghalniuk. Nem a Te hazád, nem a Te háborúd! Az etnikai összetétel nem azt jelenti, hogy Kárpátalja már nem lenne magyar föld, éppen ellenkezőleg. De, az anyaország haza vár, akár orosz fogságból is, nem kell útlevél hozzá, kap másikat.
Lajos 2
2022-12-21 at 19:39
A Kárpátaljai magyaroknak is az lenne a legjobb, ha az oroszok előtt letennék a fegyvert és nem lövetnék szét még jobban az országot. Az Oroszoknak a feltételeit teljesítsék és az amerikai dollárral pénzelt “Lenin elvtárs” 1922-ben az Ukrajnához csatolt területeit adják vissza Oroszországnak. Magyar közmondás az erősebb kutya üzekedik ez ezeréves tapasztalaton alapszik. Tanulságul meg olvassátok: Lev Tolsztoj Addig oltsd a tüzet, míg nem késő című példabeszéd elbeszélését, ebből megtanulhatná mindenki, hogyan kellene a konfliktusokat kezelni. Shicklgruber-t is az amerikaiak pénzelték és juttatták és ültették a német nép nyakára, akinek fő feladata a német nép, kiirtása volt. Vezetőinknek most legalább van esze, és kimaradunk ebből a játékból.
Welszibard
2022-12-21 at 19:14
Végignéztem a “Magyarok a prés alatt Kárpátalján” című filmet. Nagyon jó.
Döbbenetes annak a félelemnek a légköre, amit a film áraszt – a háborútól is függetlenül.
Ott tartunk, hogy egy Európai Unióba ácsingózó ország hadat viseljen a saját nemzeti kisebbségei ellen 2022-ben? Lábbal tiporja a nyelvhasználati jogokat?
150.000 kárpátaljai magyar és 8 millió orosz, akik nem egyenrangú polgárok Ukrajnában?
Miközben banderista nacionalisták náci jeképekkel masíroznak Ukrajna utcáin?
És ennek az ukrán vezetésnek tapsolnak felállva az Európai Parlamentben?
A film youtube kommentjeit végigolvasva elképesztő a balliberális és ukránpártiak folyamatos provokációi. Tagadják a film állításait, fake news-nak próbálják beállítani.
Rengetegen hiányolják az angol nyelvű aláírást!
Bezzeg a Soros-lapok (444. Telex) rendszeresen angol aláírásos videókkal sokkolnak.
Tisztelt PS! Ez így nem elég hatásos.
Csak_úgy
2022-12-21 at 18:27
Várunk, semmit tenni most nem lehet és nem sok értelme lenne, de készülni meg annál inkább kell, de mindernre. A fenyegetésre egyszerű a válasz csak hírértékünek kell lennie pl: mozgosítás 500.000 Fő. Nem vagyunk mi nyúlak, aztán mindenki gondol amit akar. Stressz teszt. Ezt amúgy is meg kellene lépni, még éles vagy komolyabb helyzet előtt. Lássuk mi lesz a határátkelő helyeken. Marhaság mi, szerintem meg nem, mert tisztában kell lenni a későbbi lehetőségekkel, legyen az bármi és ez nem játék.
PG
2022-12-21 at 16:16
Sajnos igaz, hogy a nagy és a kis ANTANT államai egyaránt ellenségként kezelik hazánkat. Hiszen az eredeti céljuk meghiúsult. Eredetileg az volt a terv, hogy úgy megnyirbálják hazánkat, hogy a maradék terület életképtelen lesz és rövid határidő alatt megszűnik, illetve asszimilálódik.
Ez nem jött össze, mert ugyan sokáig tényleg rosszul ment nekünk, de végül is összeszedtük magunkat, sőt a 21. században meg is erősödtünk. Ez különösen csípi a szemüket, hiszen az helyett, hogy tönkre mennénk, egyre jobban élünk és erősödünk. Az elcsatolt területek közül, csak az Ausztriához csatolt kis területen élnek egy kicsit jobban.
na4
2022-12-21 at 15:01
Nagy kár, hogy csak magyarul látható, hallható. Azonnal el kell készíteni egy angol nyelvű változatot is, és azt is fel kell tenni a YouTube-ra. Hajrá! Reméljük nagyot fog szólni.
K
2022-12-21 at 14:54
K
2022-12-21 at 14:50
Vonatokat kellene küldeni az ukrajnai magyarokért, és hazahozni őket.
K
2022-12-21 at 14:50
Vannak tények, amit vagy megértenek az emberek, vagy nem.
Ha nem értenek meg, akkor csak sajnálkozni lehet, de segíteni NEM.
Ezek a tények a következők:
A Nagy-Antant a mai napig ellenségként kezeli Magyarországot, ennek fő irányadó országai USA , Anglia, Franciaország.
Sajnos a Kis-Antant utódállamai és Ukrajna is ennek megfelelően cselekednek a mai napig, és ezen nem lehet változtatni.
Ukrajna az USA bábállama , és USA a Nagy-Antant motorja ami ellenséges a mai napig Magyarországgal szemben .
Hiába múlt el 100 év Trianon óta, maradt ezen országok hozzáállása.
Sajnos ezeket a tényeket a mai napig nem értik meg Magyarországon, és így sohasem fog mindez eljutni az emberséges megoldáshoz.
Nekem is az a véleményem hogy az ukrajnai magyarságot azonnal Magyarországra kell telepíteni .
Már nem nagy létszámról van szó, legfeljebb 120 ezer emberről Ukrajna esetében.
Patriota
2022-12-21 at 14:31
A Jó Isten óvja a Kárpátaljai Magyarokat !
Nahát
2022-12-21 at 13:11
Az embernek megszakad a szíve.
Trollyus transylvanicus
2022-12-21 at 12:53
Erdélyiként mélységesen átérzem a faiatalasszony gyötrelmeit. Van közös is, de az személyes tragédia, nem ide való. Tény, hogy az Unió tagjaként Románia nem számolhat MOST le velünk olyan brutálisan, de lassan elfogyunk. Egyelőre a kormányban is vannak képviselőink (bár sokak szerint inkább ne lennének, de nem szabad örökös opponensként létezni, mert ez felőröli a közösséget!), Amerika nem akar nemzetiségi koonfrontációt frontországában, bezzegRomániában… de az a “hozzáálás” (bocs a bikkfanyelvért) amit a nyugatiak tanusítanak az őshonos kisebbségek iránt, dermesztő és nem sok jót ígér… Vae minoritatis! (hacsak nem lmbtq+-nak nevezed magad).