Az egészségügy támogatása kétszeresére nőtt 2010-hez képest, és azóta nagyszabású fejlesztések indultak – mondta az emberi erőforrások minisztere a Polgári Orvoskör tagjainak tartott előadásában csütörtökön, Budapesten.
Kásler Miklós azt mondta: 2010 előtt tipikusak voltak a kórházbezárások, amelyek közül a legfájdalmasabb az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézeté (OPNI) volt, ahol megszüntettek tizenhatezer ágyat és elküldtek hatezer egészségügyi dolgozót.
Akkoriban 600 milliárd forinttal csökkent az egészségügy finanszírozása, és nem javultak a népegészségügyi mutatók
– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy 2010 után azonban nagyszabású fejlesztések indultak, vidéken a többi közt Debrecenben, Szombathelyen, Pécsen, és ez a munka folytatódik, például Salgótarjánban. A központi régió fejlesztése pedig – fűzte hozzá – valamilyen formában érinti az összes intézetet. A humán erőforrás fejlesztése is eddig nem látott mértékű; az orvosi fizetések 2,5-szeresére nőttek, a nővérek alapbére pedig 2018 óta 72 százalékkal emelkedett. A magyar orvosok, egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása lényegesen csökkent.
Míg 2010-ben 33 900-an dolgoztak az egészségügyben, ma több mint 38 ezren. Nagyon sok ösztöndíj, pályázat támogatja az egészségügyi tanulmányok elvégzését és a pályakezdést az orvosoknál és a nővéreknél is
– ismertette a miniszter. A népegészségügyi helyzetről szólva elmondta: a halálokok között Magyarországon a keringési rendellenességek vezetnek 50 százalékkal, ezt követik a daganatos megbetegedések 26 százalékkal.
Ezek az adatok az európai átlaghoz hasonlóak
– tette hozzá. Ebben az összefüggésben megemlítette, hogy két pályázat 10 milliárd forinttal támogatja a keringési és daganatos megbetegedések prevencióját.
Kásler Miklós kitért arra is: 2010 óta a kötelező oltások száma 12-ről 13-ra emelkedett; az átoltottság nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő, 99,6–99,8 százalékos.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS