A törvényhozók előzetes voksolásban megszavazták a kneszet feloszlatását, és ha a plénum további három olvasatban is hasonlóképpen dönt, akkor két éven belül negyedszer is előrehozott választásokat tartanak Izraelben – jelentette a helyi média szerdán.
Szerdán még csak az előzetes szavazáson döntöttek a honatyák 61-54 arányban a parlament feloszlatásáról, és új választások kiírásáról. A továbbiakban első, második és harmadik olvasatban is meg kell szavazniuk az indítványt ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. Az előzetes szavazás rendszere ugyanis annak a felmérésére szolgál, hogy az adott kérdés kivívja-e egyáltalán a képviselők érdeklődését. Ha ezen már elbukik az indítvány, akkor feleslegessé válik a további voksolás. Azért alakult ki többség a kormánnyal szembeni bizalmatlanság (s ezáltal a jelenlegi parlament feloszlatása) kérdésében, mert a koalícióban résztvevő centrista Kék-Fehér párt is támogatta a jobboldali Likud párttal folytatott kormányzásának megszüntetését.
A párt élén álló Beni Ganz kedd este jelentette be, hogy pártja is támogatni fogja az indítványt, miután nem sikerült elérnie Benjámin Netanjahu ellenében a jövő évi költségvetés megalkotását. A költségvetést elvileg már az új kormány felállása után száz napon belül, augusztus végén meg kellett volna szavaztatni a kneszetben, de mivel annak tervezete addigra nem készül el, kompromisszumként december 23-ra halasztották elfogadásának végső időpontját. A költségvetést a Likudhoz tartozó Jiszrael Kac pénzügyminiszter a Kék-Fehér szerint szándékosan, Netanjahu utasítására nem készítette el, mert a Likud és a Kék-Fehér pártok között májusban megkötött koalíciós egyezmény szerint a koalíció felbomlása esetén Ganz vezetné az átmeneti kormányt a következő választásokig, kivéve akkor, ha a költségvetés meg nem szavazása miatt omlik össze a kormány.
A Likudnak döntenie kell a büdzsé megszavazásáról, Netanjahunak elsődleges feladattá kell tennie ezt, és akkor minden rendben lesz
– mondta Ganz szerdán újabb haladékot adva a végső kilépésig a koalíciós kormányzásból. Ugyanakkor Ganz azt is kijelentette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a kneszetben tartsák meg a szavazást, mégpedig a végleges elfogadáshoz három olvasatban, vagyis számára az nem lenne elegendő, ha csak a kormány szavazna a költségvetésről a nyáron meghatározott határidőig.
A következő három hétben elvileg megállapodásra juthat Ganz és Netanjahu a költségvetés további halasztásáról, de ebben az esetben a legfelsőbb bíróság várhatóan tiltakozni fog, mert már eddig is sérelmezte, hogy nem tették meg a szükséges lépéseket a büdzsé december végi elfogadáshoz. Ha Beni Ganz visszalépne követelésétől, akkor is csak néhány hónapos haladékra számíthatna a helyi politikai elemzők egyöntetű véleménye szerint, mert Netanjahu mindenképpen választásokat akar még mielőtt jövő novemberben át kellene adnia székét Ganznak a koalíciós megállapodásban rögzített rotáció szerint. Ganzot mégis újabb kompromisszumra késztetheti, hogy nem sok jó vár pártjára a választások után a közvélemény-kutatások alapján, s talán a következő hónapokban sikerülhet megerősíteni pozícióját.
A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy Netanjahu szempontjából kedvezőbb, ha a kneszet megszavazza önmaga feloszlatását, mert ebben az esetben a képviselők dönthetnek az új választások időpontjáról, és nyomásgyakorlással elérheti akár a számára ideálisnak vélt júniusi választási időpontot is, amikor már az ország jelentős részét beoltották a koronavírus ellen, és kedvezőbb lesz számára a közhangulat. Ha viszont nem születik döntés december végéig sem a kneszet feloszlatásáról, sem a költségvetésről, akkor a jelenlegi törvények szerint december 23-án, a költségvetés benyújtásának meghosszabbított időpontjában automatikusan feloszlik a 23. izraeli parlament, és automatikusan ki kell írni három hónap utánra, vagyis várhatóan március 21-re az előrehozott parlamenti választásokat. Egyelőre nem világos, hogy mikor szavaznak ismét első, második és a harmadik olvasatban a kneszet feloszlatásáról.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Girolamo
2020-12-03 at 06:51
Most láttam a hírt,hogy meghalt VGdE.
márko
2020-12-02 at 20:14
Soros György nagyon sikeresen manipulál egy réteget Izraelben
. sikeresen bújik a zsidó nemzetiség mögé és csinál amit akar
. akár mit tesz, a zsidók védik, CSAK azért mert zsidó , közben tettei nem
/
“Jerusalem Post” – internet portálja reálisan tudósított ( valamikor )
. mostan nagyon Soros szócsöve lett, unalmas olvasni a Soros apologetikát
/
VISZONT
Benjamin Netanyahu első miniszterröl ( csak ennyit tudok mondani ) ,
három olyan beszédet tartott az USA szénát és kongressz előtt
milyet Soros György soha NEM KÉPES TARTANI, FOGALMAZNI
ezek a beszédek lehetnek mint példa :
. tartalmával,
. angol tudással,
. mennyire tiszteli Netanyahut az USA politikai vezetőrétege
zolatiguszti
2020-12-02 at 19:38
Jogos, jönnek itt az ős zsidókkal…ÉS???OTT HAGYTÁK EBEK HARMINCADJÁRA ÖNKÉNT AZ HAZÁJUKAT!!!
800 éve az első kerszetesek már Arabokkal, Kurdokkal harcoltak ott és ők azóta is ott laknak.
Ha nem így lett volna akkor nem kellett volna 1945 től az uSA recepet az alijjához, hogy hajókról jövő fehér emberek puskákkal lődözik le a lakosságot.
Attól hogy rühellem a muzulmánokat még a zsidóknak sincs igaza.Sőt a migrácó egyik fele miattuk van.
Kinek a fostos élete miatt basszák szét az összes muzulmán országot körülöttük Kínáig?
Az ő biztonságuk ma nekünk sokba van…
jer
2020-12-02 at 18:13
Melkisédek/Melkicedek voltSálem királya Ábrahám korában, vagyis jó 800 évvel a jebuzeusok előtt. Melkisédek származásáról SEMMIT nem tudunk, tehát ne kössük a jóval későbbi jebuzeusokhoz. Egyet tudunk Sálem királyáról, hogy Ábrahám barátja volt és tisztelték egymást. Jeruzsálem története nem a jebuzeusokkal kezdődött (I Mózes 14.)
hun harcos
2020-12-02 at 17:56
vidar!
Milyen lopott földről beszélsz? Nem volt kitől ellopni. Palesztin nép sosem létezett, ugyanolyan arabok, mint a többi 300 millió, csak jól jött a zsidógyűlölő szovjet KGB-nek és a mai EU elődjének, ha kitalálnak egy palesztin népet és felhasználják őket Izraellel/zsidókkal szemben. A jordánok (szintén ugyanolyan arabok) megszállták, a britek megszállták, a törökök megszállták, a perszák megszállták és a rómaiak is megszállták a területet…pontosan a zsidóktól, az ókori Izrael Államától. Ha Irán holnap ledobna egy atombombát Izraelre az Európai Unió jogállami segítségével és a perzsa/európai gyarmatosítók elfoglalnák a területet, az bizony lopott föld lenne már és megszállás.
Gondolom most előveszed a kánaánitákat, de had keserítselek el, a kánaánita népek leszármazottai már nem léteznek vagy nem tudnak magukról. Az ókori zsidó honfoglalás véres volt, de semmivel sem véresebb, mint a magyar, a brit, a germán, a török vagy az amerikai honfoglalás évezredekkel később (!). Az iszlám megszállásnál és a iszlám-keresztes háborúnál biztos nem volt véresebb.
Ha a zsidóknak nem kellene ez a területe, akkor egy muszlimnak vagy európainak sem jutna eszébe, hogy itt országot hozzon létre. Az 1948 előtti lakosok még annyira sem akarták birtokolni ezt a földet, hogy Jeruzsálem fővárossal országot alapítsanak a területen. Csak akkor lett “fontos” iszlám hely és európai gyarmat, amikor a zsidók elkezdtek visszaköltözni a területre. Izraelen kívül mindenki megszálló ezen a területen.
Győző
2020-12-02 at 17:54
Csak nehogy úgy járjon, mint Trump.
vidar
2020-12-02 at 16:51
Lopott föld.