választások
A CDU/CSU győzött Németországban, nagykoalíció jöhet az SPD-vel
Lezárult a szavazás a németországi előrehozott szövetségi parlamenti választáson. A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva. Az urnazárás után kiadott exit poll felmérések szerint a CDU/CSU megnyerte a választásokat, de a kérdés nem az volt, hogy ki lesz a következő kancellár, hanem az, hogy Friedrich Merz képes lesz-e stabil koalíciót összeeszkábálni. Az FDP várható kiesésével erre minden esélye megvan, az elmúlt 20 évben 16 évig együtt kormányzott az SDP a CDU-val.
Nem tette még tönkre eléggé Németországot, Olaf Scholz ezért bízik benne, hogy újra kancellár lehet
Lement az utolsó tévévita is a vasárnapi német választás előtt, és miközben a világ azt találgatja, hogy kikkel lép majd koalícióra a várhatóan győztes CDU/CSU, Olaf Scholz kancellár még a saját győzelméről sem tett le - írja az Euronews.
Elsöprő győzelmet aratott a szuverenista kormány Georgiában
Elsöprő győzelmet aratott a georgiai parlamenti választáson az országot 12 éve kormányzó Grúz Álom párt. A példátlanul heves kampányidőszakban a Nyugat össztüze, európai és amerikai szankciók zúdultak a kormánypártra, amiért LMBTQ-propaganda-ellenes és szuverenitásvédelmi reformokat hajtott végre. A külföldi beavatkozás azonban nem járt sikerrel, a grúzok közel kétharmados felhatalmazást adtak a konzervatív, békepárti kormány kezébe - olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában.
Ausztriában megkezdődtek a parlamenti választások
Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Ausztriában. Csaknem 6,4 millió szavazásra jogosult járulhat az urnákhoz, akik az osztrák szövetségi parlament alsóháza, a nemzeti tanács tagjait választják meg.
A brandenburgi szavazóknak is bejött, hogy Scholz lezáratta a határokat, az AfD második, a CDU a futottak még kategóriába csúszott
A szociáldemokraták végeztek első helyen a vasárnap tartott brandenburgi tartományi választásokon, megelőzve az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali pártot a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) szerint.
Kétharmados kisebbség
Rendszeresen visszatérő ellenzéki mantra, hogy a magyarországi választási rendszer aránytalan, nem képviseli megfelelőképpen a választópolgárok politikai preferenciáit. Az indoklás jellemzően az, hogy a Fidesz-KDNP úgy uralja le a parlamentet, hogy valójában nincs kétharmados többsége a társadalomban. Mindeközben az ideálként tekintett országokban a demokrácia tökéletes megcsúfolása zajlik éppen. De valóban igazságtalan a magyar rendszer? Valóban a konzervatívok lennének kisebbségben?
Van visszaút a baloldal politikai halálzónájából? – Móna Márk a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Móna Márk, a Mandiner munkatársa volt. A műsorban a konfliktusos belső viszonyok és a Magyar Péter megjelenése által leharcolt ellenzék ügyei kerültek terítékre.
Francia polgárháborúval fenyegetőzik a káoszcsináló Macron
Emmanuel Macron „polgárháborúra” figyelmeztet, ha nem olyan eredmény születik a franciaországi választáson, amely neki is tetszik.
Csak a szokásos: az ellenzék megrendelésére mérnek rosszul a rendkívül független, ám mégis balos közvélemény-kutatók
A választások közeledtével ismét előtérbe kerültek a közvélemény-kutatók, akik elvileg képesek előre jelezni egy-egy voksolás eredményét. A baloldalon megjelent Magyar Péter miatt most különösen nagy figyelem hárul a balos intézetekre, amelyek a logika szerint a legjobban tudják felmérni, hogy a baloldalra szavazó magyarok kiket támogatnak. A Magyar Nemzet szerint ennek ellenére az elmúlt hetekben publikált kutatásokból kiderült, hogy a baloldal intézményei összevissza mérnek, a legnagyobb különbség a DK–MSZP–Párbeszéd és Magyar Péter pártjának (Tisza párt) támogatottságában mutatkozott.Ajánljuk még