A CDU/CSU győzött Németországban, nagykoalíció jöhet az SPD-vel

A térkép ennek ellenére mindennél erősebb megosztottságot mutat, hiszen a volt NDK-t alkotó tartományok többsége AfD-re szavazott, a volt NSZK a CDU-ra, a SPD-t pedig csak a nagyvárosokban tartották érdekesnek, míg a zöldek visszaszorultak a Dániától 1864-ben megszerzett Schleswig-Holstein tartományba, Robert Habeck meseíró és gazdasági-éghajlatügyi filozófus-miniszter szülőhazájába.

TUDOSÍTÁSUNK

A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat. A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul a választáson.

Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.

Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog majd dönteni.

Antifákkal a német jobboldal ellen

Az AfD kampányzárójára az antifák is felvonultak, annak megzavarása céljából, csak a rendőrökön múlt, hogy nem volt nagyobb agresszió.

Az elméletileg kereszténydemokrata Armin Laschet szerint minden tökéletes Németországban, csak a nácikkal van baj

Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália volt miniszterelnöke, a CDU korábbi elnöke és kancellárjelöltje, a 2021-es árvíz nagy röhögcsélője szerint Németországban minden rendben van, csak a fasisztákkal van a baj. Mind a gazdaság, mind a migrációs politika tökéletes a rágalmak ellenére.

Bevetették a csodafegyvert az AfD ellen – A hitlerbajuszt cicivel nyomatékosították

A magamutogatók úgy ugranak a társadalmi és politikai ügyekre, mint balliberális újságíró az amerikai adófizetői dollárokra: bármi történik, rögtön villantanak. Az alábbi videóban szereplő kishölgy sem valószínű, hogy ezzel a tettével akadályozta meg Alice Weidel kancellárságát, de legalább mindenki vele foglalkozik.

A kancellár és az ellenzéki vezetők is leadták voksukat

Olaf Scholz regnáló német kancellár, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője, valamint Friedrich Merz, az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Markus Söder bajor kormányfő is leadta szavazatát vasárnap a németországi előrehozott választáson. Scholz Potsdamban, Merz pedig Arnsbergben adta le voksát. Mindketten hitvesük társaságában jelentek meg a szavazóhelyiségben. Markus Söder Nürnbergben szavazott, és azt mondta, "nagyon bizakodó" a választás kimenetével kapcsolatban.

- fogalmazott Söder.

A zöldek társelnöke, Robert Habeck, és az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője már a választás napja előtt leadta szavazatát.

Akad tartomány, ahol imádják a zöldeket és a vörösöket

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a németországi választásokon a pártok támogatottsága régiónként markánsan eltérően fognak alakulni.

SPD: Hamburg a legvörösebb tartomány és város, az SPD támogatottsága 27%, ami a legmagasabb Németországban.

AfD: Türingia és Szászország: A 2024. szeptemberi regionális választásokon az AfD jelentős sikereket ért el, Türingiában 32,8%-ot, Szászországban pedig 30,6%-ot szerezve.

CDU/CSU: Bajorországban a felmérések alapján a CSU támogatottsága 42%, ami a legmagasabb a tartományok között. Hessenben a CDU támogatottsága 33%, ami szintén kiemelkedő. Észak-Rajna-Vesztfália: Az Infratest dimap adatai alapján a CDU támogatottsága 34%, ami a legmagasabb a tartományok között.

Elemzők fekete-kék Németországra számítanak a részvételi adatok alapján

Ugyan korai még jósolni, de az már most látható, hogy az AfD-s tartományokban a legmagasabb a részvétel. Türingiában déli 12 órakor majdnem a duplája, 44,5 százalék a 2021-es választáshoz képest (24,6 százalék). Szász-Anhaltban 37,1 százalék adta le a voksát (2021: 26,5 százalék), Szászországban 28 százalék (2021: 25,9 százalék).

Ugyanakkor például Schleswig-Holsteinben a választóknak mindössze a 21,3 százaléka adta le a voksát 11-ig (2021: 23,8 százalék). Alsó-Szászországban ugyanez a szám pedig csak 13,8 százalék volt (2021: 14,3 százalék).

Ezekből az adatokból jutottak az elemzők arra a következtetésre, hogy nyugaton a CDU fog tarolni, keleten, az egykori NDK-s tartományokat pedig az AfD húzza be.

Öt megoldást közül válogathatnak majd a pártok, hogy az AfD-t kívül tartsák – Kivi, Németország, Kenya, Jamaika és a Nagykoalíció

A lehetőségek korlátozottak a kormányalakításra mivel a CDU/CSU az AfD-vel való együttműködés lehetőségétől teljesen elzárkózott – írja a hirado.hu.

Ötféle felállás tűnik lehetségesnek, amelyek a pártok színei után kapják fantázianevüket. A lehetőségek korlátozottak a kormányalakításra mivel a CDU/CSU az AfD-vel való együttműködés lehetőségétől teljesen elzárkózott.

Valószínűségük szerint csökkenő sorrendben:

• Nagykoalíció: A jobboldali CDU/CSU és a baloldali SPD hagyományos koalíciós felállása, amely az utóbbi 20 évből 16-ban kormányozta Németországot.
• Kenya-koalíció: A CDU/CSU, az SPD, és a Zöldek koalíciója. A parlamenti matematika könnyen lehet, hogy csak 3 párt összefogása esetén engedné meg a kormánytöbbség létrejöttét. Ez esetben a bevándorlás szabályozásának kérdése lehet az egyik fő belső konfliktusforrás.
• Kivi-koalíció: A CDU/CSU és a Zöldek koalíciója. Előreláthatólag csak akkor valósulhat meg, ha az 5 százalék körül billegő pártok nem jutnak be. Az együttműködés nagyon nehézkes lenne, mivel a CSU vezetője a kampányt részben a Zöldeket programjának támadására építette.
• Németország-koalíció: A CDU/CSU, az SPD és az jobbliberális FDP együttműködése esetén jöhet létre. Az FDP-nek kevés esélye van a bejutásra, azonban, ha sikerül, akkor ők lehetnek a mérleg nyelve.
• Jamaika-koalíció: A CDU/CSU, a Zöldek és az FDP lehetséges együttműködése. Ez a felállás tűnik hosszú távon a legnehezebben összetarthatónak, a felsoroltakon túl más típusú együttműködés azonban valószínűtlen, mivel a Die Linke, és BSW nevű baloldal szélén található pártokat az eddigi jelek alapján a CDU/CSU nem vállalná fel partnerként.

Győzött a CDU/CSU, nagykoalíció jöhet – Óvatos fordulattal próbálkozhatnak Németországban, hátha ezzel elkerülik az összeomlást

A 630 fős Bundestagban a feketéknek (CDU/CSU) és a vörösöknek (SPD) kényelmes többsége lesz az exit pollok alapján. 327 képviselővel már figyelmen kívül lehet hagyni a zöldeket, akik politikáját Merz majdnem annyit bírálta a kampányban, mint az AfD-t.

Ha a CDU mellett az AfD eredményét nézzük, akkor egyértelmű, hogy a németek jobboldali irányváltást szeretnének, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy az SPD-re mint a koalíciós kistestvérre a CDU rákényszerítse az akaratát.

A Zöldek csak Schleswig-Holstein tartományban győztek