Azt már megszokhattuk, hogy a baloldal folyamatosan azt hangoztatja, bizony, ők igen sok pert nyertek már a nemzeti oldallal szemben. Azt azonban szinte soha nem teszik hozzá, hogy ez talán azért is lehet, mert pontosan ők azok, akik szinte mindenért bíróság elé citálnak másokat, gyakran szinte minden alapot nélkülöző ügyekben. Az pedig szintén igen fontos, hogy ezekben az eljárásokban a bírói ítéletek és azok indokolásai finoman szólva is megkérdőjelezhetőek. A Tűzfalcsoport ezekből válogatott egy csokorra valót és hozott nyilvánosságra olyan ügyeket, mint például a Juhász Péter körüli botrány és a Burka-per.
A balliberális médiában ismét feltűnt a balliberálisok füttyögős üstököseként is emlegetett Juhász Péter. Az igencsak levitézlett ellenzéki politikus most éppen azért kapott némi médiafigyelmet, mert bírósági győzelmeiről zeng dicshimnuszokat. Ügyvédje, Fazekas Tamás – vagyis őt és a Magyar Helsinki Bizottságot jelöli meg ügyvédi meghatalmazása fejlécében – képviseli a nemzeti ünnepeket füttyögéssel megzavaró korábbi kendermagos aktivistát – olvasható a Tűzfalcsoport összeállításában.
A portál hozzáteszi, hogy általánosságban ki kell jelenteni, hogy a bíróságok jogerős döntései mindenkire kötelezőek, de azok a bizonyított tényeken alapulnak, ezért a polgári perben megállapított tényállás nem jelenti azt, hogy bizonyos dolgok nem történtek meg, legfeljebb nem nyertek bizonyítást.
A Tűzfalcsoport szerint azt is ki kell emelni, hogy sokszor közigazgatási, sőt, büntetőjogi értelemben releváns esetek kapcsán kérik ki polgári bíróság véleményét a peres felek, akik így óhatatlanul egy polgári bíró vagy polgári ügyszakon eljáró tanács szemüvegén keresztül látott „valóságot” látnak viszont az ítéletben. Ez a helyzet mind Juhász Péter, mind Jakab Péter több ügyében is. És még nem beszéltünk ezen cselekmények súlyos morális megítéléséről.
Megjegyzendő, hogy a bíró nemcsak nem tévedhetetlen, de nem is minden esetben feddhetetlen. Magyarországon az elmúlt évtizedekben bírókkal szemben fegyelmi, szabálysértési és büntetőeljárások indultak. Az intézkedésre okot adó kötelezettségszegések között továbbra is az írásba foglalási és ügyintézési késedelmeket lehet kiemelni, de előfordult azonban olyan eset is, amikor a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, illetve a bíró figyelmetlen munkavégzése szolgáltatott okot az írásbeli figyelmeztetés alkalmazására.
Számos példa van arra, hogy csak évekkel később derül ki: téves volt a jogerős ítéletben rögzített tényállás. Az Egyesült Államokban több mint száz kivégzett elítéltről derült ki utóbb, hogy ártatlanul küldték a halálba. Az ítéleti tényállás tehát nem feltétlenül az igazságot, hanem a rendelkezésre álló adatokból levont következtetéseket rögzíti. Az egyik amerikai polgárjogi szövetség szerint az elmúlt negyven évben több mint százötven olyan, kivégzését váró ember szabadult ki a siralomházból, akikről időközben időben bebizonyosodott ártatlanságuk.
Hazánkból jó példa a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Zeke László által képviselt Burka Ferenc és fiának ügye, akiknek korábban még a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 45 millió forint kártalanítási összeget – 20 milliót idősebb Burkának, 25 milliót ifjabb Burkának – ítélt meg azon a címen, hogy ártatlanul töltöttek börtönben öt évet és nyolc hónapot. Legfrissebb fejlemény, hogy húsz évvel később, 2018-ben Burka Ferencet jogerősen 9 év, fiát, ifjabb Burka Ferencet pedig 7 év fegyházbüntetésre ítélték, és tavaly októberi hír, hogy az állam a tiszadadai Burka Ferenctől visszaköveteli a kifizetett összeget. Zeke László, Burka ügyvédje szerint az állam már kicsúszott a határidőből. Ahogy elmondta, azzal, hogy a büntetőügyben kimondták a két férfi bűnösségét, a kártalanításról szóló polgári perben is megnyílt a perújítás lehetősége, de csak a büntetőügyben hozott jogerős ítélettől számított hat hónapon belül. Ez a határidő a Helsinki Bizottsághoz köthető ügyvéd szerint lejárt.
A Tűzfalcsoport azt is kiemelte, hogy a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusok által a magyar bírák indokolatlanul közel kerültek egyes NGO-khoz, így a Magyar Helsinki Bizottsághoz.
A témával a Pesti TV Az Ügy című műsora is foglalkozik, a számos pikáns esettel megspékelt adást szombaton 21 órától láthatják majd!
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS