Baloldali kettős mércével szembesülhetünk ismét. Ötven hét után ugyanott tart a Simonka-ügy, mint a per kezdetén – kapta fel a baloldali média a kétségtelen tényt, miszerint februárban másodszor kezdik újra a volt fideszes országgyűlési képviselő és társai büntetőperét. Mindeközben a baloldali média szót sem veszteget arra, hogy az MSZP volt elnöke, Simon Gábor ügye a tizedik évébe lépett, és a pert negyedszer kezdték újra tavaly. Még azt is gond nélkül leírták, hogy “sokat látott ügyvédek sem tapasztaltak még ilyet”. Mármint, hogy a volt kormánypárti politikus büntetőügyét így elhúznák. Nyilván szándékosan. Az nem lehet, hogy a politikától függetlenül van zavar az igazságszolgáltatásban?
Alaptétel, hogy a bűn politikasemleges. A büntetőeljárásnak is annak kell lennie, ha igazság- és nem jogszolgáltatásról akarunk beszélni. A büntetőeljárásról szóló tudósításoknak pedig legalább kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Mindezek előrebocsájtása után nézzük a baloldali kettős mércét. Simonka kormánypárti politikus volt, a volt baloldali Simon Gábort azonban nem ismerik.
Februárban ismét teljesen elölről kell kezdeni Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. A négy éve kezdődött per már másodjára indul újra a nulláról. Sokat látott ügyvédek sem tapasztaltak még ilyet
– írja a Magyar Narancs.
A 2019 augusztusi vádemelés után óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelynek középpontjában Dél-Békés akkor megkérdőjelezhetetlen ura, a térség kormánypárti parlamenti képviselője, Simonka György állt és áll ma is. A vádlottak padján ott ül mellette a felesége, az unokahúga, valamint minden rendű és rangú egykori üzlettársa, összesen harminchárman. A volt politikust bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség
– részletezi a hetilap online verziója.
Simonka György a törvényszék főbejárata előtt 2020. szeptember 4-én. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ezután részletekbe menően taglalják, hogy mit miért és ki bűnös a kormánypárti politikus büntetőügyében, majd rátérnek a lényegre.
50 hónap (!) elmúltával ugyanott tartunk, ahol több mint négy évvel ezelőtt, 2020 januárjában: a per kezdeténél
– írják, rámutatva, hogy mindez szándékos.
Hosszú, több évtizedes pályafutásom alatt nem tudok hasonlóra példát mondani, de kollégáimat is kérdeztem, akik ugyanezt állítják
– mondta az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő jogász a magyarnarancs.hu-nak. Ehhez hozzátette, hogy „mindez már-már komolytalan és bohózatba illik, felvetheti a szándékosságot is, egyben megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás szakszerűségébe és komolyságába vetett hitet, ezért nagyon rossz az üzenete”.
Az ügy alapvető és részletes ismertetése – még ha politikai hangoktól nem is mentes – szót sem érdemel, ám a megszólaló ügyvéd emlékezete (vagy tapasztalata) meglehetősen szűkös.
Simon Gábort már nem is ismerik a baloldalon?
Sem a Magyar Narancs, sem a témára ráugró Telex, sem a véleményt mondó ügyvéd nem ismeri Simon Gábor, az MSZP volt alelnökének büntetőperét? Ami egyébként egyik iskolapéldája az igazságszolgáltatás érthetetlen bakugrásainak. Simon Gábor perét tavaly negyedszer kezdték újra bíróváltás miatt. Most tavasszal folytatódik – a per nyolcadik, az ügy tizedik évében – a bizonyítási eljárás első fokon.
Simon Gábor (középen) a bíróság folyóján védőjével, Nagy Istvánnal (jobbra) 2016. szeptember 21-én. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ismeretes: a Magyar Nemzet számolt be róla elsőként, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban. Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban. A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt. Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett.
Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
Kiemelt kép: Simon Gábor pénzéhség-menetelő. Forrás: xfree.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS