Pesti Srácok

Színházban voltam! De nem úgy...- Az Első Magyar Karantén-színház előadásáról

Színházban voltam! De nem úgy...- Az Első Magyar Karantén-színház előadásáról

Este színházba mentem. Fel, a hálóba, a gépemmel meg egy pohár borral. Mert máshogy most nem lehet. Karantén van. A jó hír, hogy előadás is van. Csak most másmilyen. Online. A helyszín: TRIP Hajó, a darab: Az ember tragédiája.

MM - 061.hu

PestiSracok facebook image

Minden elrendezve, 18.55-kor már pattanok is a gép elé. Macinaci, papucs, karanténkonty - így se voltam még színházban...Izgalom azért van bennem: kapok-e, kaphatok-e egyáltalán színházi élményt a laptopomon keresztül. Hamarosan ez is kiderül. Mindenekelőtt néhány praktikus tanács azoknak, akik online színházazásra adják a fejüket:

  1. Próbáljuk meg kizárni a külvilágot, és maradjunk egy helyben. Ne menjünk ki a konyhába utántölteni, ropit, csipszet kinyitni, stb., hiszen a színházban sem járkálunk ki-be.
  2. Halkítsuk le a telefonunkat, akárcsak a színházban.
  3. Halkítsuk le a messengert, ne nézegessük a barátoktól kapott üzeneteket előadás közben.
  4. Kisgyerekes család esetén javallott a fülhallgató használata, továbbá, amennyiben zárható szobánk ajtaja, bátorkodjunk elfordítani a kulcsot a zárban.
  5. Az élő közvetítés alatt ne figyeljük a bal felső sarokban lévő kis ikont, amely azt jelöli, hányan nézik épp az előadást.
  6. És végezetül: Tegyük félre a prekoncepcióinkat.

Ezek alapján már lehet sejteni, az online színházazás nem könnyű műfaj sem az előadóknak, sem a nézőknek. Egyrészt, a színészeknek fogalmuk sincs, hányan követik az előadást, 24-en, 224-en, vagy 2244-en, ráadásul „megfogható”, átélhető színházi élményt kell adniuk úgy, hogy épp a legfontosabb hiányzik: a közönséggel való együttlégzés. Nincs visszacsatolás, nincs felnevetés, nincs beszédes csend. A színész ezekre a finom jelekre figyel és reagál rájuk, tudja, érzi, mi a jó, mit szeretnek a nézők, és mi az, ami kevésbé működik. Erre itt most nincs lehetőség. Két dologban bízhatnak: a jó rendezésben és a jó ritmusú játékban. Na meg a nyitott nézőben.

A Trip Hajó igazgatója, Magács László gyorsan reagált a járványügyi veszélyhelyzetre, március 13-án megalapították az Első Magyar Karantén-színházat – a cél az volt, hogy lehetőséget biztosítsanak arra, hogy a nézők otthonukban, biztonságos környezetben, élő Facebook-közvetítésen keresztül lehessenek részesei egy-egy előadásnak. Nem már meglévő előadásokhoz nyúltak, szerettek volna olyan programot összeállítani, amely a jelenlegi helyzetre reagál. Így kerülhetett a repertoárba a Merlin Színház 2008-as magyar nyelvű ősbemutatója nyomán készült Dennis Kelly-darab, az After the End, Ingmar Bergman Jelenetek egy háztartásból című drámája, vagy Madách Az ember tragédiája című remekműve (visszanézhetők ITT). Új nézőpontok mentén, friss gondolatisággal dolgoznak ezek az előadások, a mostani kifacsarodott helyzetben mindegyik egészen más értelmet nyer.

Az ember tragédiája rövidítve, hármas szereposztásban volt látható élőben a TRIP Facebook-oldalán - Staub Viktória, Baki Dániel és Georgita Máté Dezső vállalkozott arra, hogy másfél órában összefoglalják a magyar irodalom egyik legnagyobb és legmeghatározóbb művét. Ez már önmagában kihívás, ráadásul a monumentális kérdéseket taglaló művet rend szerint monumentális díszletek között adják elő, nos, ez ebben az esetben sem cél nem volt, sem a körülmények nem tették lehetővé. Három színész, két létra - írta egy kommentelő az előadás videója alá, és valóban: a díszlet mindössze két létra, amelyek hol a tudás és a halhatatlanság fái, hol pálmák, hol dívány a római szín züllött tivornyájában.

Az interakció végig nagyon hangsúlyos az előadásban, az athéni színnél például arra kérik a nézőket, hogy sírós vagy mérges szmájlival jelezzék, Staub Viktória "fúj"-olása vagy Baki Dániel "Halál!" - üvöltése kapjon zöld lámpát a darabban. Többször kiszólnak az előadás közben, és folyamatosan reflektálnak a vírushelyzetre is: amikor ölelkezniük kellene, megállnak, lebeszélik magukat a fizikai kontaktusról, majd előkerül a fehér gumikesztyű is, a továbbiakban abban játszanak. Jó ötletnek bizonyul - nem mellesleg nagyon humoros is -, hogy Madách nehéz szövegét egy-egy szín vagy jelenet megmagyarázásával tesznek könnyedebbé, befogadhatóbbá. Ádám, Éva és Lucifer egymással összevitatkozva szólnak ki a nézőhöz, bontják ki a sorok között megbújó értelmet, így tényleg sikerül ügyesen aktualizálni az 1860-ban íródott művet. Az előadás egyik legerősebb jelenete, amikor Staub Viktória egyedül adja elő a tizenegyedik, londoni színt annak mind a huszonhárom szereplőjével.

A darab, a mostani helyzetre történő utalásaival, kreatív megoldásaival valóban működőképes, és szuper, hogy legalább ilyen módon kaphatunk morzsákat az eredeti élményből, mert ezek inkább csak morzsák, nem pótolják a "face to face" színházazás élményét. Egyszer majd megnézem ezt a darabot igazi otthonában is. Erre bizonyára lesz lehetőségem. Egyszer... Amikor minden visszatér a rendes kerékvágásba. Talán szeptemberben.

Fotók: tripart.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)