Anyádról tegyél ki bosszúpornót a netre!

Van egy szintje az emberi aljasságnak, amit gyors, határozott, foglazító felpofozással kell és lehet csak jutalmazni.

Politikai ellenfeleink, némelyeknél a politikai szövetségesek családjának életveszélyes megfenyegetése vagy titokban rögzített pornófelvételek nyilvánosságra hozása tipikusan ilyen cselekedet. Akárki csinálta, az egy féreg, akit ki kell kergetni a világból, tönkre kell tenni. Ilyenkor nem számít sem politikai oldal és politikai érdek, csak a népnevelés. Azok is szívják meg, akik lefénymásolták és segítettek kihordani a postaládákba.

Ezt hívják egyébként határkijelölésnek. Amikor világosan és egyértelműen elmagyarázzuk mindenkinek, hogy mi az, amit nem tűrünk el. Nem érdekel, hogy kinek az érdeke, ki kit gyűlöl, hogy kampány van, ezt nem lehet eltűrni. Nem érdekel, hogy ki csinálta kiről, ki fizetett érte és ivott-e előtte. Ez akkor sem elfogadható, ha az illetőket nem kedveljük, ha gazembernek tartjuk, ha károsnak ítéljük tevékenységét, ha haverunk a másik jelölt, ha csak reklámot akarunk csinálni a másik szereplőnek.

Aki egyébként, ha csak nem tevőleges elkövetője a felvétel elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának, ugyanúgy áldozat.

Wittinghoff nem járulékos veszteség, nem mondhatjuk, hogy vessen magára. Vele sem lehet ezt megcsinálni. Itt nem arról van szó, hogy egy kvázi nyilvános helyen, de nem nyilvánosan Karácsony Gergely hülyeségeket beszél, és valaki azt felveszi, aztán kilövi az éterbe. Az is ótvaros bunkóság, de egy közszereplő gondolja meg, mit beszél, ha menőzni akar.

De egy magánlakásba, egy szobába nem mehetünk egy közszereplő után sem, még virtuálisan sem. Ha ezt lehet, akkor mindent lehet. A felnőtt emberek közötti beleegyezéses, megegyezéses szex mindig magánügy. Vagy sosem az, ha bármiféle kivételt megengedünk, mert az csúszós lejtő. Ez nem az, amikor az egyébként homoszexuális aktivistát valami rendzavarás után bezárják egy-két napra, és kiengedése után megírja valami újság, hogy az illető azonnal szexpartnert kezdett keresni egy nyilvános randiappon. Azt sem volt elegáns felhánytorgatni szerintem, de ott talán lehetett valami jogászkodással megindokolni, hogy miért érdemel nyilvánosságot az ügy, és miért nem magányügy.

És ott szó sem volt arról, hogy a partner személyét, vagy magát az eseményt nyilvánossá tették volna.

Wittinghoff kurvázása magánügy, és az ilyen felvételeket soha, semmilyen körülmények között nem lenne szabad nyilvánosságra hozni. Magának a ténynek a futtatását sem tartom erkölcsileg helyesnek, de annak a nyilvánossága talán indokolható.

De az ilyen felvételek készítése és nyilvánosságra hozása túlmegy azon a határon, amelyet egy épelméjű társadalom meghúzhat.

Jellemző módon, az érintett védekezése is kezd politikai irányba fordulni. Pedig téved, ha ezt a megoldást választja. Egyrészt szerintem semmi mosakodnivalója nincs, senkinek semmi köze ahhoz, ami ezen a videón látható. Ha megpróbálja a politikai ellenfelei ellen fordítani ezt, akkor ő csinál politikát belőle.

Karácsony Gergely minapi hangfelvételét is a liberális sajtó lőtte bele a közbeszédbe és futtatta meg. Egyértelmű, hogy a pofon balról jött. Ebben az esetben is az a gyanús, hogy az évek óta létező felvétel időzítése inkább a megtámadott érdekeit szolgálja, és nem a támadókét. A használt eszköz sokakban kelt visszatetszést, és inkább szánalmat és együttérzést kelt Wittinghoff Tamás irányába, és nem negatív érzelmeket. Ezzel az eszközzel talán az indulását meg lehetett volna akadályozni, a jelölés előtt sokkal károsabb lett volna, most inkább erősíti a jelöltet.

Most leginkább úgy tűnik, hogy a két kiszivárogtatással talán egy kormánypárti nagyvad elleni támadást készítenek elő, vagy valamilyen másik, még nem kirobbant botrányuk hatását akarják gyengíteni. A kormánypártokat és a jobboldali sajtót meglepetésként érte ez az információ. Nem lepődnék meg, ha valami nagyon bizonytalan hátterű entitás állna végül az akció mögött, mert a jobboldalnak nem nagyon van szüksége botrányokra.