Immár a harmadik válsággóc alakul ki a posztszovjet térségben rövid időn belül. Kirgizisztánban hétfő óta nincs legitim hatalom, mert tömeges tüntetések zajlanak és a tüntetők összecsaptak kezdődtek a rendőrséggel. Ennek a hátterében az áll, hogy az ellenzék hívei nem fogadják el az október 4-én tartott parlamenti választások eredményét. Az egykori szovjet tagköztársaság napjainkra sem tudott gazdaságilag talpra állni: Moszkvával jelentősen lazultak a kapcsolatai, Peking viszont az „Egy övezet, egy út” elve alapján erősíti a pozícióit az országban, de a török befolyás is erős, mint már szinte mindenütt a térségben. A 83%-ban az iszlám hitet követő lakosságú, független Kirgizisztán elsősorban ásványkincsei miatt került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Jelenleg egyedül Szoronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök van a helyén, a többi politikai vezető lemondott, a parlament pedig a zavargások miatt működésképtelen.
Erdélyi E. Péter írása
Fosztogatások, autólopások, gyújtogatások, rombolások, tömegverekedések színesítették a zavargások első két napját, még a rendőrök sem mertek kimenni az utcákra. Az emberek, akik az előző két forradalom alatt nagy gyakorlatra tettek szert az ilyen helyzetek kezelésében, polgárőrséget szerveztek és megfékezték a rendbontókat. Addig azonban a rablóbandák sokfelé fosztogattak, még a „Fehér házat”, a parlamentnek és az elnöki adminisztrációnak helyet adó épületet sem kímélték. Minden mozdítható értéket elvittek belőle, majd hatalmas tüzet gyújtottak az épület közepén.
Szerdára nagyjából helyreállt a nyugalom. A bankok, áruházak zárva tartanak, de a kis boltok, étkezdék működnek. A nép most azon iparkodik, hogy megválassza az ország új vezetőit. Szóval, győzött a nemzeti forradalom! Az elmúlt két napban több nagygyűlést szerveztek az Ala Too téren. Jelenleg három Koordinációs Tanács működik, amelyeket azok a pártok hoztak létre, akik nem kerültek be a parlamentbe. Ezek igyekeznek kiválasztani, majd kinevezni a miniszterelnököt és a kormányt. A börtönből kiszabadított Szadir Zsaparov előző államfő támogatói pedig a saját jelöltjüket próbálják betolni. Időközben a Kirgiz Bisnem Szövetség Erkin Aszramdijevet, az előző miniszterelnök-helyettest „nevezte ki” miniszterelnöknek
– mondta a PS-nek Aszan, a biskeki tüntetések egyik résztvevője.
Jellemző a kaotikus helyzetre, hogy az ellenzék kedden a biskeki Dosztuk szállodába hirdetett meg rendkívüli parlamenti ülést az új kormány megalakítása érdekében. Az orosz nyelvű 24.kg úgy tudja, az ülés eleinte nem volt határozatképes, de végül a 120 parlamenti képviselőből 62-en gyűltek össze. Az épület ablakait később a tüntetők téglákkal betörték, és behatoltak a hotelbe. Az Akipress helyi hírportál szerint Szadir Zsaparovnak és a képviselőknek el kellett menekülniük a szállodából.
Szoronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök hajlandó távozni posztjáról – miután a végrehajtó hatalom legitim vezetőit jóváhagyták és az ország a törvényesség útjára lép – közölte az elnöki sajtószolgálat ma hajnalban. A kérdés az, hogy melyik az a hatalom, jogi testület, vagy akár személy, akinek erre jogosultsága és megfelelő politikai ereje van ebben a pillanatban? Annyit lehet tudni, hogy ma gyűlést szerveznek Szoronbaj Dzseenbekov elnök és a korábbi elnök, Almazbek Atambajev korábbi kirgiz elnök hívei. Az utóbbiak helyi idő szerint 13 órakor – írta a PS-nek Aszan.
Az elnök sajtótitkára azt is közölte, hogy Dzseenbekov hajlandó a válság előtt működő miniszterelnök, illetve a kormánytagok felmentésére az új kabinet legitimálása érdekében. Az államfő kijelentette, hogy „egyetlen poszt sem fontosabb, mint az állam integritása, az emberek egysége és a társadalom nyugalma”. Szerinte az ország politikai helyzete „kritikus ponthoz érkezett”. Dzseenbekov valamennyi politikai erőt felszólította a béke és nyugalom fenntartására az országban. Ennek érdekében Kubatbek Boronov kirgiz miniszterelnök is lemondott. A Szövetségi Tanács pedig bejelentette a kirgizisztáni hatalom átadását a tömeg kezébe – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Nálunk olyan nagy a fejetlenség, hogy „maga az ördög is a lábát törné”
– érzékeltette egy helyi mondással a kirgiz városokban tapasztalható kaotikus helyzetet Taalaj, a PS másik kirgiz kapcsolata.
A börtönből kiszabadított Szadir Zsaparov hívei azt is követelik, hogy vonják felelősségre Dzseenbekov elnököt és oszlassák fel az ország parlamentjét – írja a RIA Novosztyi. Mint emlékezetes, a Központi Választási Iroda törölte a kirgiz parlamenti választások eredményeit, és minden politikai erő egyetért abban, hogy új választások kiírása szükséges. A hétfőn megkezdődött kirgizisztáni utсai megmozdulások mögött ugyanis közvetlenül az elcsalt parlamenti választások állnak. A hivatalos eredmények szerint ugyanis a 16 induló pártból mindössze 4 került be a parlamentbe, ráadásul közülük kettő kormánypárti és oroszbarát. A reformokat szorgalmazó pártok pedig együttesen sem érték el a 7%-os küszöböt!
Véleményem szerint Kirgízia elszalasztotta a legfontosabb lehetőségét, amely ahhoz a nemzedékhez köthető, amely külföldön, az USA-ban, Oroszországban, Törökországban és Európában tanult, járt egyetemre. Akik, miután a tanulmányaikat, illetve a szakmai gyakorlatukat befejezték, hagyományainkhoz híven hazatértek. Ez a művelt, szakmailag képzett és gyakorlott, ráadásul világlátott, aktív, 40 év körüli értelmiségi réteg igen szélesre nőtt. Hazatérve azonban azoknak az „öregeknek” a túszává vált, akik minduntalan a hatalom felosztásáért hadakoznak. Mára ezek a fiatalemberek lassan politikai erővé formálódtak
– mondta a PS-nek Taalaj, fiatal értelmiségi hazafi.
Kirgizisztánról azt állítják a politikai megfigyelők, hogy a legfejlettebb közép-ázsiai ország, ami a „demokráciát” illeti. A „demokrácia ezen szigetén” szembetűnő a társadalom buzgó politizálása, de az utóbbi 14 évben kirobbant két országos forradalom sok állampolgárt megrémisztett, aki vagy nem mentek el szavazni, vagy ellenkezőleg, mindenre elszántan fejezték ki a változás melletti kiállásukat az urnáknál a szavazócédulákkal, illetve az utcákon a fizikai erejükkel.
A fiatal „Reform” párt gerincét is ilyen, külföldön képzett fiatalok alkotják. Ez a politikai szervezet mindössze nyolc év alatt képes volt megszólítani a polgárokat, rá tudott mutatni a politikai hibákra és a gazdasági válság okaira, majd elsőként kapott híveitől akkora pénzadományt, hogy elindulhasson a képviselőválasztásokon.
– tette hozzá Taalaj.
Az érvénytelenített választásokon a hatalom szavazatszámlálása szerint a „Reform” rosszul szerepelt ugyan, viszont a nyugat-európai és oroszországi diaszpórák körében első helyezést ért el.
Nem állítom, hogy ez a párt áll a megmozdulások mögött, de azt fedeztem fel, hogy kialakult egy réteg, amely most megmutatta az arcát, az erejét és készen áll az ország irányítására, hogy más irányba vezesse. Kirgízia előtt most a lehetőségek ablaka nyílik meg. A kérdés az, hogy kihasználja-e ezeket a lehetőségeket, vagy nem. A mostani robbanást megelőző feszültség már 2018-ban érzékelhető volt, amikor vesztegetés vádjával 11 évre ítélték Szadir Zsaparovot, az előző elnököt, akit most a tömeg kiszabadított. Egyre többen gondolják azt, hogy a régi politikai hatalom elöregedett és ideje a progresszív világhoz kapcsolódni. Vagyis a társadalom megérett a változásra, de ezt nem tudta megfogalmazni. Ez a fiatal nemzedék pedig képes szavakban önteni az elképzeléseit
– mondta el még a fiatal kirgiz értelmiségi.
A politológusok szerint a forradalom támogatói elsősorban a rendkívül alacsony életszínvonalat viselik nehezen, továbbá megunták, hogy a hatóságok nem akarják vagy nem képesek a társadalmi és gazdasági gondokat kezelni. Megunták az uralkodó elit megosztottságát és az autoriter tendenciák növekedését, amely a gazdasági téren és a tudásszinten igen eltérő helyzetű déli, illetve északi klánok harcában teljesedik ki. Ezek a törésvonalak ráadásul Európából teljesen érzékelhetetlenek és érthetetlenek, ahogy az is nehezen megítélhető, hogy a nagy és középhatalmak mekkora szerepet játszanak az eseményekben.
Vezető kép: MTI/EPA/Igor Kovalenko
Facebook
Twitter
YouTube
RSS