kínai befolyás
Külföldi hatalmak környékezik a kormányt és az ellenzéket is az ausztrál hírszerzés szerint
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök csütörtökön tovább támadta az ellenzéki Munkáspártot Kína-politikája miatt, és azzal vádolta meg a tömörülés vezetőjét, Anthony Albanese-t, hogy Peking őt látná szívesebben hatalmon. Külügyi és biztonsági tisztségviselők figyelmeztettek, hogy a belpolitikai megosztottságból Kína fog hasznot húzni. Mike Burgess, az ausztrál hírszerzés vezetője azt mondta, hogy külföldi kormányok mindkét tábort célba vették befolyásolási kísérleteikkel. Aláhúzta: a helyzeten nem segít, hogy megpróbálják átpolitizálni az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.Kína mindent megvesz kilóra? Tényleg vége a nyugatnak?
A rövid válasz a kérdésekre így szólna: igen és igen. De bontsuk ki az igazság részleteit... Viharos idők járnak az európai civilizációra. Hogy mi ez a vihar? A genderforradalom? A normalitás megszűnése? Évezredes társadalmi kötődések felbomlása? A tömeges bevándorlás, és a részben ebből eredő, kibékíthetetlen etnikai konfliktusok? A mindezeket eltakarni igyekvő önámítás, illetve a hatalmi elit által vezérelt törekvés, hogy mindezt elfogadtassa, sőt, pozitívnak ábrázolja a nép felé?Washington szerint Kína Tajvannal szembeni viselkedése aggodalomra adhat okot
Miután a kínai légierő egy tucatnyi harci gépe szombaton berepült a Tajvan légterének számító Dél-kínai-tenger fölé, az amerikai külügyminisztérium felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével, az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással.Kirgizisztánban megint győzött egy forradalom?
Immár a harmadik válsággóc alakul ki a posztszovjet térségben rövid időn belül. Kirgizisztánban hétfő óta nincs legitim hatalom, mert tömeges tüntetések zajlanak és a tüntetők összecsaptak kezdődtek a rendőrséggel. Ennek a hátterében az áll, hogy az ellenzék hívei nem fogadják el az október 4-én tartott parlamenti választások eredményét. Az egykori szovjet tagköztársaság napjainkra sem tudott gazdaságilag talpra állni: Moszkvával jelentősen lazultak a kapcsolatai, Peking viszont az „Egy övezet, egy út” elve alapján erősíti a pozícióit az országban, de a török befolyás is erős, mint már szinte mindenütt a térségben. A 83%-ban az iszlám hitet követő lakosságú, független Kirgizisztán elsősorban ásványkincsei miatt került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Jelenleg egyedül Szoronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök van a helyén, a többi politikai vezető lemondott, a parlament pedig a zavargások miatt működésképtelen.Ajánljuk még