Hol van a keresztény, a katolikus ember helye a politikában? Részt vegyen-e egyáltalán a politikai döntéshozatalban, aki elkötelezett hitéletet él? Mi alapján döntsünk egyik vagy másik párt mellett? Kiss Antal teológus szerint ezen kérdések megválaszolásában a jézusi tanítás és a Katolikus Egyház iránymutatásai nyújtanak segítő kezet a közéletben eligazodni akaró hívő ember számára.
A Magyar Hírlapban osztotta meg a 2018-as választással kapcsolatos gondolatait Kiss Antal. A teológus szerint amikor autómárkát választunk, vagy arról döntünk, hová menjünk nyaralni, akkor igyekszünk körültekintő és gondos döntéseket hozni. Amikor azonban a politikai pártok között kell választanunk, akkor döntéseinket gyakran nem körültekintő megfontoltsággal, pontos ismeretek alapján hozzuk meg, sok esetben inkább szóbeszédek, érzelmek és félinformációk határozzák meg azokat.
Kiss Antal szerint a közéletben eligazodni akaró hívő ember számára válaszadáshoz a jézusi tanítás és a Katolikus Egyház iránymutatásai nyújtanak segítő kezet. A teológus egyúttal Csókay András professzort idézi, aki szerint mindig a nagy egészet kell szemlélni, és nem néhány vélt vagy valós hibát kell felnagyítani.
Egy keresztény ember egy egészében sikeres nemzetépítő politikáról nem hozhat olyan sommás ítéletet, amely egy-két gyarlóság felnagyítása révén a teljes elvégzett munka eredményét semmibe veszi
– fogalmazott Kiss, hozzátéve, hogy ezért volt meglehetősen furcsa, amikor Márki-Zay Péter már első nyilatkozatában sietett leszögezni: „Úgy érzem, hogy a Fidesz mindenképpen megbukott.”
Az ország akkor állt bukásra, amikor devizahitelekbe kergették bele a magyar családokat, amikor az államadósság rekordszintet ért el, amikor a munkanélküliség tizenkét százalékos volt
– írta a teológus. Kiss Antal kiemelte: ma a munkanélküliség 3,8 százalékos, Kelet-Közép-Európában a magyar lakosság rendelkezik a GDP-hez arányítva a legnagyobb vagyonnal, itt nőttek a legnagyobb mértékben a bérek, a lakosság eladósodottsága itt lett a legalacsonyabb nyolc év alatt, az állampapírba fektetett megtakarítások nálunk a legmagasabb mértékűek. Ez semmiképpen sem a sikertelenség útja – tette hozzá.
Politizál-e a hívő ember?
Kiss Antal emlékeztetett: a Hittani Kongregáció 2003-ban, Szent II. János Pál pápa megerősítésével, Joseph Ratzinger bíboros prefektus és Tarcisio Bertone érsek, későbbi vatikáni államtitkár aláírásával hozta meg a Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben című útmutatását. Az írás mindenekelőtt eloszlatja azt a téveszmét, amely szerint a hívő ember nem politizál; sőt világos választ ad arra a kérdésre, hogy hol is van a helye a politikában.
A világi hívők mindenkor „keresztény lelkiismerettel” és az azzal megegyező értékekkel egyetértésben teljesítik általános politikai kötelességeiket, gyakorolják sajátos feladatukat, hogy az evilági rendet keresztény módon átitassák
– fogalmaz a dokumentum, amely szerint tehát a hívő embereknek mindig az evangéliumi értékek, az évezredes erkölcsi elvek alapján szerveződő politikai tevékenység mellett a helyük.
Amikor a politikai tevékenység összeütközésbe kerül az erkölcsi elvekkel, amelyek nem engednek meg kivételt, kompromisszumot vagy korlátozást, a katolikus elkötelezettség még nyilvánvalóbbá és felelősségteljesebbé válik
– folytatja a Hittani Kongregáció dokumentuma. A hívő embernek mindezek fényében mérlegelnie kell, hogy az éppen hazájának kormányát vezető pártok és az általuk elért eredmények egy jó vagy rossz gyümölcsökkel teli fa képét mutatják. Ha távlatokban gondolkodik, és így tekinti végig azokat az eredményeket, amelyek a korábbi kormányok szerepvállalása nyomán keletkeztek, meg tudja állapítani, hogy azok jó gyümölcsök voltak-e a keresztény erkölcs, tanítás, társadalmi iránymutatás szempontjából. Döntését pedig mindenképpen a Hittani Kongregáció iránymutatása alapján kell meghoznia – tette hozzá Kiss.
Egy jól megalapozott keresztény öntudat nem enged meg olyan politikai programra […] történő szavazást, amely ellentétes a hit és erkölcs alapvető tételeivel. A keresztény hit szerves egységet alkot, és ezért nem lehetséges valamely részelemét kiragadni anélkül, hogy az egész katolikus tanítás ne sérülne.
A teológus szerint ha valaki a most működő ellenzék politikusainak megnyilatkozásait követi, akkor látja, hogy azok már alapszinten kizárják a keresztény ember számára az azokkal való azonosulást. Nem engednek meg például azonosulást sem az iszlám hittel szimpatizáló, sem az antiszemita kijelentésektől el nem határolódó, sem a homoszexuális házasságkötés lehetőségét támogató politikai közösségekkel.
Kiss Antal teológus teljes írását ITT tudják elolvasni.
Forrás: Magyar Hírlap; Vezető kép: Magyar Hírlap
Ferenc
2018-04-04 at 10:24
Hát, ne az anarcholiburnyák ateistákra!
schmidtka nándor
2018-04-03 at 21:56
a keresztény ember mindenképp keresztény pártra szavavazzon,hogyha ebben más fontos tevékenységei nem akadálozzák meg.Ezek az emberek hajnalban kigajanonak,megetetik az állatokat,oszt kimennek szántani,vagy miegyéb dolgukat elvégezni és Istennek ehez mi a köze..Hiába imátkozunk Hozzá,szart sem ér….
Fogó
2018-04-03 at 21:08
1. A hitbéli meggyőződéshez nincs köze az államnak, de nem magánügy. Annak a vallásos közösségnek az ügye, melynek tagja.
2. Ha most kezdjük el meghatározni, hogy mi a polgári értékrend, akkor nagy baj van. A polgári értékrend egy hagyomány. Azon változtatni, csak nagyon lassan és megfontoltan lehet. A polgári értékrend és a keresztény hagyományok összefonódása meg teljesen természetes.
crusader
2018-04-03 at 21:57
A hitbéli meggyőződés bizony a szekuláris polgári társadalmakban erősen magánügy hiszen az egyén szabadon választhat, milyen vallást, azon belül milyen irányzatot követ.
A polgári értékrendre valóban tekinthetünk hagyományként de csak akkor ha beivódott a társadalom kollektív tudatába. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy egy politikai rendszer önmeghatározása elsősorban filozófiai-ideológiai alapokra épül ami egy idő után megteremti a hagyományokat. A probléma az, hogy 90-ben úgy vágtunk neki a polgári társadalom megteremtésének, hogy nem létezett polgárság és értelemszerűen fogalma sem volt a társadalomnak arról mi is az a polgári demokrácia. Ezek kialakulása nyilván egy folyamat és nem megy egyik napról a másikra viszont én nem igazán látom azt a szándékot amely a polgári gondolkodás filozófiai-ideológiai alapjait a társadalom egésze számára elfogadott alapvetőséggé tenné. Ehelyett a jobboldalon létezik egy vezérkultusz ami nyilván csak addig működhet amíg a karizmatikus vezető képes pozícióját megőrizni. Ha bukik, vele bukik a politikai felépítmény is. Ezzel szemben viszont ott van az az ideológiai rendszer amelyik 90 előtt 40 éven át határozta meg a társadalom arculatát, a közgondolkodást és amely mivel háborítatlanul vészelhette át az un “rendszerváltozást” meg tudta őrizni a közgondolkodásra – és ami különösen problémás – az értelmiség jelentős részére gyakorolt hatását. Annyi változás történt, hogy a forradalmi bolsevizmus helyett ma a Frankfurti Iskola politikailag korrekt “kulturális marxizmusa” határozza meg a balliberális oldal politikai gondolkodását. Ez egyébként sokkal rosszabb mert amíg a bolsevizmus nyíltan és erőszakosan törekszik a hatalomra, a kulturális marxizmus belülről rohasztja szét a nemzetállamokat. Hát ezért lenne szükség arra, hogy a társadalom egésze számára érthetővé és világossá váljon mi is az a polgári értékrend.
crusader
2018-04-03 at 20:28
Egy deklaráltan szekuláris államban ahol a hatalom és a vallások szigorúan elkülönültek egymástól, nagyon rossz irány ha a polgárokat személyes hitükön keresztül igyekszik a hatalom befolyásolni azt illetően mire húzzák az ikszet. A hitbéli meggyőződés magánügy, ahhoz politikának semmi köze. Ne jussunk már el egy olyan deklarációhoz, hogy csak az a jó keresztény aki erre vagy arra a pártra szavaz! Mert ettől még lehet erkölcstelen, cégéres gazember. Az efféle kinyilatkoztatások helyett inkább azon kellene elgondolkodni így több mint negyedszázaddal a társadalmi változások után, hogy a polgári értékeket (ami elvileg meghatározza a fidesz működését), hogy lehetne a közgondolkodás és a társadalom önmeghatározásának alapjává tenni? Ez ma ugyanis hiányzik és nem pótolja a kereszténységre való hivatkozás.
pandora
2018-04-03 at 19:53
Elég világos,ebből az írásból is és a vasárnapi mise után Bábel Balázs érsek hirdetéséből is :olyan pártra szavazzunk,amelyik keresztény értékeket képvisel .Akinek még világosabb megfogalmazás kell :lista Fidesz KDNP.egyéni :Fidesz KDNP által delegált jelölt.Aki ezt teszi, megtette amit megtehetett, hite és hazája védelmében.