Kiss Ernő: “Nyugodtan alhat mindenki, aki abban a hitben van, hogy túl sokat tudok”

Még az „olajos időkben” akarta megöletni Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornokot az Aranykéz utca robbantás megrendelésével és a Prisztás-gyilkossággal is vádolt Energol-vezér, Portik Tamás –  többek között erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori vezetője. A közelmúltban befolyással üzérkedés miatt első fokon három év börtönbüntetésre ítélt tábornokot emellett még saját büntetőügyéről, a Fenyő-gyilkosságról és Pintér Sándor belügyminiszterhez fűződő viszonyáról is faggattuk.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Önt nemrég három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék befolyással üzérkedés bűntette miatt. Mit szól az ítélethez?

Bízom benne, hogy a másodfokú bíróság más következtetésre jut, mint a Fővárosi Törvényszék, ugyanis az ítélet ellen, ahogy a tárgyaláson is elmondtam, megalapozatlanság miatt fellebbezni fogunk. Emellett megdöbbentőnek tartom, hogy a bíróság úgy ítélt letöltendő börtönbüntetésre, hogy az állítólagos bűncselekmény csak részben lett felderítve. Ezt nem csak én és a védőm mondjuk, hanem az ügyészség képviselője is kiemelte a vádbeszédében.

Ez igaz, de az ügyész azt is hangsúlyozta, hogy ennek ellenére elegendő bizonyíték gyűlt össze az ön bűnössége alátámasztására. Ezzel az érveléssel a bíróság is egyetértett.

Én továbbra is azt mondom, hogy nem követtem el bűncselekményt, nem tartom magam bűnösnek. Ráadásul, aki figyelemmel kísérte ügyemet, az tudja, hogy több bizonyítási indítványt terjesztettünk elő, illetve több észrevételt tettem az egyes tárgyalási napokon. Ezek közül az egyik legfontosabb észrevételünk az volt, hogy álláspontunk szerint, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kérésére elrendelték a lehallgatásom, akkor nem állt fenn velem szemben bűncselekmény gyanúja, így a titkos információgyűjtés megindítása velem szemben törvénysértő volt. A Központi Nyomozó Főügyészség kétszer is megkérdezte a védelmi szolgálattól, hogy mi alapján rendelték el a lehallgatásom, ám az NVSZ a titkos minősítést fenntartotta és az alapinformációt nem adta ki. Azaz nemcsak a védelem, hanem még a vádat képviselő ügyészség sem jutott hozzá ezekhez a kulcsfontosságú dokumentumokhoz. Így volt ez a bírósági eljárásban is, indítványaink ellenére a minősített adatokat – a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőség ellenére – nem ismerhettük meg.

A KBI volt vezetője és ügyvédje, Molnár Csaba megalapozatlanság miatt megfellebbezi a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletét. Fotó: Horpáczi Dávid/PestiSrácok.hu

Ha már a lehallgatásoknál tartunk: a bíróság megemlítette az ítélet indoklásában a „mákos pités” telefonbeszélgetést is. A bíró szerint ön egykori ügyvédjével konspiratív beszélgetést folytatott, ami szintén a vádat erősítette.

Egyrészt ennek a lehallgatási anyagnak is vitatjuk a törvényességét. Másrészt, álláspontom szerint a beszélgetés során semmi olyan nem hangzott el, ami a vádat erősítené. A kijelentéseimben én nem látok semmi kivetni valót.

Arról mi a véleménye, hogy a törvényszék hitelesnek fogadta el az MVM egykori vezére, Kocsis István, illetve volt tanácsadója, Szász András tanúként tett, kissé zavaros vallomásait?

Erre csak annyit reagálnék, hogy a július tizedikei tárgyaláson az ügyvédem átadott a törvényszéknek egy úgynevezett tartozáselismerési nyilatkozatot, amelyből kiolvasható, hogy a kifizetett 120 ezer euró, amit a terhemre rónak, az a munkadíjam része volt és nem vesztegetésre szánt pénz. Ezt Szász András, az ügy koronatanúja aláírta. Ezek után az ügyészség képviselője az ellentmondások tisztázása végett indítványozta Szász újbóli meghallgatását, a bíróság azonban, számomra érthetetlen módon erre nem tartott igényt.

Az ítélet indoklása során elhangzott az is, hogy  életszerűtlen volt önnek az a védekezése, hogy csupán azt akarta megtudni, hogy Kocsis saját büntetőügyének elsimítása érdekében képes lenne-e  akár vesztegetni is. Jogosnak tűnik az ügyészség és a bíróság felvetése, hogy miért nem fordult rögtön a hatóságokhoz, ha ilyesmiről tudomással bírt?

Nem volt kihez fordulnom. Ahogy arról a tárgyaláson is beszéltem,  nem bíztam sem a Nemzeti Nyomozó Irodában, sem a Nemzeti Védelmi Szolgálatban, és legyünk őszinték: ki hitte volna el nekem azt, hogy Kocsis István, aki baráti kapcsolatot ápol a belügyminiszterrel, a legfőbb ügyésszel, pont őket szeretné megvesztegetni. Szerintem ez lett volna életszerűtlen, nem pedig az, amit tettem.

Megnyugodhat a politikai elit. A dandártábornok nem teregeti ki a szennyest. Fotó: Horpáczi Dávid/PestiSrácok.hu

Mit szól azokhoz a vélekedésekhez, hogy nem számít, hogy első fokon elítélték, végül fel fogják menteni, mert a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjeként nagyon sok mindent tud a politikai és gazdasági elit piszkos ügyeiről?

Nézze, abban bízom, hogy a tényállásnak megfelelő ítélet fog születni másodfokon.

De gondolom hallott ön is a fentebb említett teóriáról?

Nem hiszek a csodákban.

Nem hinném, hogy ez a csoda kategóriába tartozna…

Én valóban a rendszerváltás elejétől kezdve becsülettel szolgáltam ezt az országot. Információkkal lehet élni, meg visszaélni. Soha nem éltem vissza egyetlen információval sem és ez a jövőben sem lesz másképp.

Ennek ellenére nem gondolja, hogy többen attól retteghetnek, hogy egyszer kinyitja a száját és elkezd beszélni?

Nyugodtan alhat mindenki, aki abban a hitben van, hogy túl sokat tudok. Nem gondolnám, hogy régi dolgokkal kéne előhozakodnom.

Az ön által vezetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság próbálta a 90-es években elfogni az olajszőkítési ügyek miatt szökésben lévő, ma már több leszámolásos gyilkosság miatt felelősségre vont Energol-vezért, Portik Tamást. A volt marketing igazgatónak mégis sikerült eltűnnie a hatóságok elől. Miért nem tudták őt annak idején megfogni?

Mi mindent elkövettünk, hogy kézre kerítsük. De Portik mindig egy lépéssel előttünk járt. Valakik nyilvánvalóan előre informálták, hiszen minden ellene tervezett lépésünkről tudott.

Ma már kész tényként kezelik, hogy Portik útját a katonai titkosszolgálat és annak nagyhatalmú vezetője, Stefán Géza egyengette.

Ezt az értesülést semmilyen formában nem szeretném kommentálni. Azt azonban nyugodtan kijelenthetem, hogy Portik nem az én szervezetemtől kapta az információkat. Ráadásul az általam vezetett egység nagyon keményen nekiment az olajosoknak. Részben ennek is tulajdonítható, hogy információim szerint Portik meg akart öletni.

Ezt kifejtené egy kicsit bővebben?

Olyan értesülések jutottak el hozzám, hogy az előbb említett úr robbantást tervez ellenem. Ezt a hírt akkor én nem vettem komolyan. Az akkori országos rendőrfőkapitány azonban megkérdezte tőlem, nem kérek-e testőrt. Elmondtam neki, ha ez a dolog valós, akkor más ember ne haljon meg miattam.

Kiss Ernő szerint őt is fel akarta robbantani Portik, aki később letett tervéről. Fotó: Horpáczi Dávid/PestiSrácok.hu

Mit gondol, miért nem törtek végül az életére?

Elképzelhető, hogy megöletésem csak első dühében merült fel Portikban, később pedig letett a tervéről.

A KBI nyomozott egy ideig a Fenyő-gyilkosság ügyében is. Ezzel kapcsolatban olyan vádak is érték rendőri körökben, hogy megtiltotta az ügyben eljáró nyomozóknak, hogy tanúként hallgassák meg Fenyő János két nagy üzleti riválisát.

Ilyen nem történt. Nálam elvi kérdés volt, hogy soha nem avatkoztam bele a nyomozásokba.

Köztudott, hogy korábban jó kapcsolatot ápolt Pintér Sándorral. Milyen a viszonya most a belügyminiszterrel?

Negyven éve ismerjük egymást Pintér Sándorral, hiszen már a Rendőrtiszti Főiskolán osztálytársak, az ELTE jogi karán csoporttársak voltunk, majd később hosszú időn keresztül közvetlen kollégák voltunk, így viszonyunk több mint egy egyszerű munkatársi kapcsolat. Pályafutásunk során mindkettőnk legfőbb célkitűzése a magyar rendőrség létrehozása volt, támogattuk egymást, én akkor is kiálltam a belügyminiszter mellett, amikor 1996-ban Horn Gyula menesztette a főkapitányi pozícióból. Kuncze Gábor akkori belügyminiszter egy eligazítás után a szememre is vetette, hogy miért tartom a kapcsolatot Pintérrel. Én erre azt válaszoltam, hogy ennél nagyobb butaságot nem lehetett elkövetni, hogy Pintér Sándort kirúgták. A belügyminiszterrel egyébként a mai napig, ha találkozunk, szívélyesen üdvözöljük egymást. Januárban múltam 65 éves és nagyon jól esett, hogy a belügyminiszter nem feledkezett meg erről az időpontról sem.

Az előbbi kérdésemet azért is tettem fel, mert voltak olyan pletykák, hogy ön ellen azért indulhatott meg a büntetőeljárás, mert Pintér levette önről a kezét. Mit gondol erről?

Őt én emiatt soha nem kerestem meg és nem gondolom, hogy Pintér Sándor bármilyen lépést is tett volna az ügyemben. Bármikor is találkoztunk, szóba sem került a büntetőügyem.

Címlapfotó: Horpáczi Dávid