Csak véreznek és véreznek kifelé a kormány miatt a baloldali vezetésű önkormányzatok, amelyeknek a polgármesterei még mindig nem engedik el ezt az egyre képtelenebbé váló kampányszöveget. Hiába érkeznek az egyre újabb számok arról, hogy a gazdaság járvány utáni felpörgetése milyen mértékben ellensúlyozza az önkormányzatoknál kieső bevételeket, az érintett városvezetők még mindig az egy évvel ezelőtti lovon ülnek, és azon is fordítva.
A sokat emlegetett iparűzési adó adja a legvastagabb szeletet a kerületek bevételében – erről a legtöbben azt hiszik a szélsőbaloldali propaganda hatására, hogy a kormány elvette a Fővárostól és a kerületektől ezen bevételük felét. Valójában az történt, hogy csak a 4 milliárd forintos nettó árbevétel alatti kis- és középvállalkozások iparűzési adójának felét engedte el a kormány, de ez a pénz nem is a központi költségvetésbe került, hanem egyszerűen nem kellett befizetniük a vállalkozásoknak. Így kaptak segítséget ahhoz, hogy túléljék a válságot, megőrizzék a munkahelyeket, esetleg fejleszthessenek. Az iparűzési adó nagyobb részét befizető nagyvállalatok kötelezettségei eközben nem változtak. Téved tehát, aki úgy képzeli, hogy feleannyi pénzt kapnak az önkormányzatok az iparűzési adóból, mint eddig.
Ezzel ráadásul még mindig csak 2021 elején járunk, mert azóta igencsak örömteli fordulat történt. A gazdaság felpörgetésére hozott kormányintézkedések a jelek szerint beváltak. Már a 2021-es, a járvány által félig agyonütött évben is sokkal több iparűzési adóhoz jutottak az önkormányzatok, mint amennyire év elején számítottak, végül sikerült meghaladni tavaly a 2019-es szintet. Idén pedig megint jelentősen nőtt a várakozás, csaknem eléri majd a 2020-ban tervezett rekordbevételt, amit keresztbehúzott a koronavírus. A terv felülteljesítésének esélye ráadásul idén is adott. Persze a szélsőbaloldali polgármesterek kevésbé örülnek ennek, legalábbis nyilvánosan, hiszen megdől az egy éve világgá kiabált kampányuk arról, hogy a kormány kivérezteti őket. A valóság az, hogy a kkv-k iparűzési adójának lefelezése mellett is sosem látott bevételhez jutnak idén ebből az adónemből az önkormányzatok.
Az adócsökkentés miatti kiesést bőven pótolja az a bevétel, amit az adócsökkentés miatti gazdasági fellendülés okoz. Így nemcsak az adóztató, hanem az adózó és a munkavállaló is jól jár. A gazdasági unortodoxia továbbra is működik, és ezen sokan képesek újra meg újra meglepődni.
A másik rendszeresen hallott kampánysirám a szolidaritási hozzájárulás megnövelése – ennek összege valóban nőtt a gazdasági szempontból kivételezett helyzetben lévő Budapest és budapesti kerületek számára. Ez azt jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknél az ország gazdasági termelésének tekintélyes része összpontosul a fővárosban, ilyen módon támogatják az ország nehezebb körülmények közt gazdálkodó önkormányzatait. A szolidaritás szót állandó moralizálásra használó baloldal politikusai viszont egyből nem szolidárisak, amikor nekik kéne gyakorolni, és nemcsak a kormánytól fennhangon elvárni. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a szolidaritási hozzájárulás emelése mellett növekedtek a normatív állami támogatások is, így ha a kettő mérlege néhol negatív is, egyáltalán nem okoz olyan elviselhetetlen kiesést az önkormányzatok költségvetésében, mint amilyenről a panaszok szólnak.
Az pedig mintha a feledés homályába veszne, hogy amikor a kormány 2010 után óriási adósságokat konszolidált az önkormányzatoknál, milliárdokat költve egy-egy kerületre, abból különösen sokat profitáltak a budapesti önkormányzatok. Azok is, amelyeket 2010-ig és 2019 óta is balos polgármester irányít. Ennek fényében még kellemetlenebb, hogy most, amikor a járvány mindenki életét megnehezítette, ők elvárják, hogy számukra semmi ne változzon, és ők csak élvezhessék a fővárosi helyzet gazdasági előnyeit, nem törődve másokkal.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS