Természetesen teljesen politikamentes klímatüntetést tartottak péntek délután számos európai városban – köztük Budapesten –, és csupán a vak véletlen műve, hogy mindez pont az EP-választások küszöbén történt, amikor a szavazatokra ácsingózó zöld pártok ráakaszkodhattak. A nagyrészt iskolákból kivezényelt gyerekek forgatagában számos ellenzéki képviselő is felbukkant, akik egyébként szeretik fennhangon politikai pedofíliával vádolni a kormányt. A gyermeki vidámsággal vonuló és skandáló tömeg a beszédekből megtudhatta, hogy hamarosan vége lesz a világnak, ha nem robban ki sürgősen a klímaforradalom. Erőteljes hasonlóság körvonalazódik a Nostradamus, a maják és a Jehova tanúi világvége-jóslataiban, valamint a klímakatasztrófában vakon hívők között.
A Párbeszéd az EP-választásra és az önkormányzati választásra is kampányolt a tüntetés előtti, József nádor téri sajtótájékoztatóján, hiszen a klímavédelem ürügyén bírálták a kormányt és Tarlós Istvánt is. Jávor Benedek szerint a felmérések azt mutatják, csupán tíz évünk maradt a klímakatasztrófa megelőzésére. Ezekről a felmérésekről nem tudtunk meg többet; nyilván ugyanolyan tényszerű, tudományos megállapítások, mint azok, amelyek szerint a magyar gazdaság 2010 óta a szakadék felé rohan, továbbá 72 társadalmi nem létezik. Az eseményen bevetették Kálló Dánielt, az MSZP karót nyelt ifjú pozőrét is, akiről már csak a frakk és a cilinder hiányzik a kívánt összhatáshoz. Ő arról beszélt, hogy most már nem elég beszélni a klímaváltozásról, hanem cselekedni kell. Ezután ő is cselekedett: hátrább lépett a mikrofontól, odaengedve Karácsony Gergelyt, aki hozzá képest kifejezetten politikusnak tűnik. Az ellenzéki főpolgármester-jelölt-jelölt azon sopánkodott, hogy a burkolattal és növényzettel még nem ellátott, félkész József nádor téren nincsenek fák.
Kíváncsiak voltunk, hogy az eldobható műanyagok elleni harcon túl mit gondol az MSZP-Párbeszéd a többi igazán szennyező ágazatról, Jávor pedig a válaszában az Európai Bizottság által 2015-ben elfogadott körforgásos gazdasági tervre hivatkozott, amely a termékek gyártására, élettartamára, a fogyasztásra és a hulladékgazdálkodásra is kiterjed. Azt is megkérdeztük, miért élvez előnyt az óceánok védelme a talaj-, talajvíz- és folyószennyezéssel szemben, de a képviselő csak ezek európai védelmét méltatta, a harmadik világban zajló talaj- és vízszennyezésre nem tért ki a válaszában.
Katasztrófa kell, hogy megmentőként jöhessenek a kommunisták
„Aranyosak a gyerekek, lelkesednek, elvannak” – leginkább ez tükröződött a Deák térről a Kossuth térre tartó tüntető menettel találkozó, elnézően mosolygó járókelők és boltosok arcán, pedig nem ilyen ártatlan ez a dolog. Ezekből a gyerekekből hamarosan felnőtt lesz. A klímahisztéria szervezői már izzítják azt a forradalmi csapatot, amely a jövőképe elvesztése feletti haragjában 10-15 éven belül élesen szembefordul a szüleivel, és indulatból rá lehet majd uszítani mindenre, ami az eddigi világ része. Erről tanúskodik a tüntetésen anyuka minőségében felszólaló nő, aki a saját nemzedékének a hibáztatását képviselte. Ha kellőképpen szétfut az általános jövőféltés a klímakatasztrófára hivatkozva, akkor meglesz az indíttatás, hogy teljesen szétverjék a mostani társadalmat. Meglesz a morális alap, hogy a múltat végképp eltöröljék.
A kommunistáknak ugyanis mindig szükségük van katasztrófahelyzetre és bűnbakokra. Olyankor hitethetik el, hogy tudják a megoldást a bajokra, és gyűlölettel nekironthatnak a bűnbaknak kikiáltott korábbi vezetőknek, hogy őket elpusztítva maguk ülhessenek hatalomba. Ugyanezt tették más díszletek közt az első világháborút követő gazdasági összeomlás puccsai során, pont száz éve. Most a konjunktúrában nincs gazdasági összeomlás, elszegényedés, Magyarországon sem tudták ezt elhitetni a baloldali pártok, úgyhogy a forradalmi agytrösztöknek új összeomlássztorit kellett alkotniuk. Ez lett az egyébként számos pro és kontra érvvel bíró klímaváltozás, amelyről laikusként legfeljebb hitbéli állásfoglalást lehet alkotni. Ahogy azt sem tudjuk, mennyire az emberi tevékenység és mennyire természeti folyamatok eredménye a változás. Még kevésbé tudjuk, hogy az emberi tevékenység módosításával mennyiben lehet változtatni rajta.
A politikai pedofília iskolapéldája
Beszélni róla és főleg alkalmazkodni persze kell a földtörténet sokadik klímaváltozásához, de hisztériázni körülötte, és katasztrófának kikiáltani, az megint csak hitbéli kérdés, és egyúttal már politika is. Gyerekeket tolni a hisztéria első vonalába pedig vegytiszta politikai pedofília. Az Európa-szerte visszaszoruló baloldal előrelátóan próbál gondoskodni a jövőbeli szavazóiról a tömeges bevándoroltatással, valamint azzal, hogy egy általa kiválasztott témára hiszterizálja a gyerekeket.
Ránézésre sok iskolás csoport volt a tömegben, amelyeket egy-egy felnőtt vezetett. Ezt több, általam megkérdezett gyerek is alátámasztotta: tanárok és szülők hozták ki azokat a gyerekeket, akikre van ráhatásuk. A résztvevő gyerekeknek, akik között még óvodáskorúak is akadtak, nyilván fogalmuk sincs róla, hogy milyen politikai játszmában használják fel őket, ahogy a velük folytatott rövid beszélgetések során az is kiderült, hogy nem igazán vannak mélyreható ismereteik a környezetszennyezésről és a klímaváltozásról, csak elhitték, amit az őket kivezénylő felnőttek mondtak nekik. Kik voltak ezek a felnőttek? A küllemük alapján a hippiséget 40-50-esként is levetkőzni képtelen, örök lázadók, valamint átszellemült tekintetű, lelkes tanító nénik, akik valószínűleg még mindig nem heverték ki teljesen az SZDSZ tíz évvel ezelőtti kimúlását.
Erre persze az a kifogás, hogy azért vitték ki ezeket a gyanútlan srácokat, mert ez nem politikai ügy, hanem az ő jövőjükről van szó, igenis van beleszólásuk. Érdemes belegondolni, micsoda visítozást szülne haladó körökben, ha tanárok és különböző jobboldali civil szervezetek gyerekekkel tüntetnének a tömeges bevándoroltatás ellen arra hivatkozva, hogy ez az ő jövőjükről szól, és igazán beleszólhatnak, hogy ne tegyék tönkre nekik.
Jóemberkedés, hogy a lélek nyugodt maradhasson
Az „alulról szerveződő”, „politikamentes” tüntetés egyébként pontosan követte az ellenzéki megmozdulások módszertanát, ezzel is lebuktatva a valódi szervezőket. Fesztiválhangulat zenével, vicceskedő táblák és transzparensek, belvárosi vonulás, slam poetry, na meg sok külföldi résztvevő. A beszédek iszonyú borúlátást és panaszáradatot közvetítettek; nem csoda, ha a fiatalság komoly része befordult, depressziós. Értelmet nyert a budapesti tereprendezések körüli hisztérikus favédelem is, mert a zöld aktivisták egy kalap alá hozzák a néhány tucat kivágott, majd pótolt fát a világszerte millió hektárszámra irtott őserdőkkel. Mindezt úgy, hogy Magyarország és Európa területén is jóval több erdő található, mint száz évvel ezelőtt.
A jóemberkedés fokozására volt itt erős vegánpropaganda is, középútként pedig feltalálták a CO2-kibocsátás visszafogására a húsmentes hétfőt. Mondjuk a katolikus egyház vagy kétezer éve feltalálta a húsmentes szerdát és pénteket, csak ezt böjtnek hívják. Ezek a fiatalok viszont inkább hétfőn nem ennének húst, mert pénteken a márkás cipőikben és fast fashion ruháikban, a mobiljukkal a zsebükben, a lányok kozmetikai szerekkel is felkenve hagyják ott a nem kis ökológiai lábnyomukat a klímatüntetésen.
A liberálisok feltalálták a konzervativizmust!
Elhangzottak amúgy jó meglátások a pazarló életmód, a fölösleges csomagolások és a rengeteg importtermék kikerülésére, csak hát a felsoroltakat éppen a korlátlan szabadkereskedelmet és a fogyasztói társadalmat nyakunkra hozó liberalizmusnak köszönhetjük. Most pedig ugyanez a liberalizmus hirdeti azt a környezettudatosságot, amely az általa még nem elszennyezett régi világban nem klímavédelemnek számított, csak hétköznapi életnek.
A tüntetés egyik felszólalója kifejtette, hogy a mértéktelen fogyasztás, a végtelen szabadság és a közösségi szemlélet helyett az énközpontúság nem jó, mert pusztulásba vezet. Bravó, a liberálisok feltalálták a konzervativizmust! Csak akkor mi szükség volt az elmúlt évszázadokban a haladó szellemiségű forradalmárokra, akik szétverték a most általuk vágyott világot? Az, hogy csak így kerülhettek hatalomba a régi rendet felépítők helyett. Most pedig ők maguk bizonyítják be, hogy csak a konzervatív berendezkedés tud fenntartható világot felépíteni.
Van megoldás
Persze az is sokat tehet, aki nemcsak tetszeleg a jó ember képében, hanem tényleg szívén viseli a Föld sorsát. Képes lennél jóval kevesebb áramot fogyasztani, kikapcsolni az életedet megkönnyítő gépeket, elhagyni a kozmetikai és drogéria-termékeket? Hajlandó lennél sokkal drágább, de nem márkás ruhákat és cipőket vásárolni helyi készítőktől? Lemondanál a szennyező módon kibányászott ritkaföldfémeket igénylő mobiltelefonról és más elektronikai eszközökről? Lemondanál a légszennyező belső égésű motoros járművekről és az akkumulátorgyártás miatt talajszennyező villanyjárművekről? Megvennéd a vegyszerek nélkül előállított, jóval drágább élelmiszereket az olcsó tömegtermelés árucikkei helyett? Benne lennél a jóval szűkebb áruválasztékban és abban, hogy délután már ne legyen friss tej és friss kenyér a boltban? Hogy csak idényzöldségekhez és idénygyümölcsökhöz juss hozzá?
Lehet így élni: csupán két-három nemzedékkel ezelőtt mifelénk is nagyrészt így éltek. Ha a válasz a kérdések többségére igen, az igazi konzervatív hozzáállást jelent. Ha nem, akkor csak öntetszelgő magamutogatás az egész „klímavédelem”. A mi családunk például szelektíven gyűjti a hulladékot, még a műanyag kupakokat is – beteg gyerekek megsegítésére -, és vászonszatyrokkal járunk bevásárolni. Figyelem, köztük nagymamám régi vászonszatyrával, mert régen is volt ilyen, sőt, régen ilyen volt! Mégis most először dicsekszem ezekkel, mert ezek teljesen hétköznapi dolgok, nem tesznek sem hőssé, sem jó emberré, és a világot sem váltják meg.
Forradalom nélkül is meg lehet változni
Nem az a kulcs, hogy az Instagramon megünnepeljük magunkat, amiért éppen nem használtunk műanyag zacskót, és nem a kormányt kell hibáztatni meg tőle követelőzni. Aki változást hirdet, az maga változzon! Egy konzervatív vezetés sose fog az útjába állni annak, ha az emberek önszántukból megváltoznak, hogy kíméljék a környezetüket, de sose lesz partner semmilyen egomán forradalomban, mert abból még sosem sült ki jó. A környezetvédelmet se lehet olyan eszetlenül radikálisan csinálni, hogy teljes iparágak, gazdaságok omoljanak össze, megélhetések tömegeit megszüntetve. Nem kellenek többé hiszterizált tömegek által végrehajtott, milliós áldozatokat követelő, sokaságot testileg-lelkileg megnyomorító, devianciákat magasba emelő forradalmak. Se liberális, se kommunista, se fasiszta, se szexuális, se gender, se zöld.
No gallery template found!Képgaléria: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS