Amikor Erdogan Budapestre látogat, mindig előjönnek a “150 évvel” az ilyenkor mindig széplelkű liberálisok. Az oroszok történelmi bűnei is mindig felemlegetésre kerülnek, persze mindig azoktól, akik a németek és az osztrákok történelmi bűneiről nem hogy hallgatnak, hanem teljes lendülettel tagadják azokat. Azt is gondolhatnánk, hogy ez csak a szokásos politikai propaganda, ha hatalmon lennének, ők is igyekeznének a körülöttünk lévő orosz birodalommal, török szultánnal és persze a német császárral (mert az osztrák birodalom sajnálatos módon megszűnt) jó viszonyt ápolni. De sajnos ez nem így van, ezek tényleg annyira sötétek, hogy Magyarország jövőjét mindig odaígérik annak a hatalomnak, amelynek éppen becsicskultak. Értelemszerűen a másik kettőt ilyenkor annyira elidegenítik, hogy az lehetőleg ellenségnek tekintsenek, még csak nem is semlegesnek. Szalai Szilárd és Bálint Botond az év utolsó kocsmázásában.
Boldog új évet minden kedves hallgatónknak! Kérem osszák meg minden lehetséges módon az műsort mindenkivel, mert a nagy tech cégek, akinek ez dolga lenne, mert minimum az adatainkkal fizetünk érte nekik, nem teszik meg.
Vezető kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (háttal, b) egy nóniusz lovat ajándékoz Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a Karmelita kolostornál 2023. december 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook hozzászólás
egresi istván jános ernő
2023-12-29 at 12:22
lhotx, 2023-12-29 at 10:35:
Kedves Kommentelő Társam!
Nem osztom teljesen a véleményét: Szükség van a részletek alapos tisztázására (“az ördög a részletekben lakozik”); ha a részletek nem pontosak, akkor az egészről alkotott képünk sem lehet helyes (sőt, sommásan, akár tévesen általánosító véleményt is alkothatunk); nagyon sok “dolog” nem csak fekete, vagy csak fehér, hanem összetett, ha úgy tetszik, “színes”.
lhotx
2023-12-29 at 10:35
Nem üdvös ily mértéktelenül elmerülni részletekben (a leágazások, vakvágányok, vagyis a kudarcba fulladt próbálkozások felderítésének legalább ekkora értelme lenne, mégsem mászik bele senki). A magasból néhány dolog ellenben jobban látszik.
Volt egy kelet-nyugati irányú kereskedelem, amelyre sokszor sokan rátelepedtek, mint sarcolói az áthaladó értékcserének (elvégre valaha a rómaiak sem voltak egyebek, mint egy Alba Longában lebzselő útonállóbanda), az ottomán-próbálkozás alighanem a keleten még újdonságszámba menő tűzfegyverek miatt lehetett sikeresebb a többinél, és francia érdekből tömték is őket rendesen fegyverekkel (huzamosan, nem két évig, inkább százhúszig). Az új fegyvernemek mellé az oszmán szervezés új seregfelépítést is kitalált (ne feledjük, a janicsároknak csak a rothadása több mint 100 évig tartott!). Aztán a hadiújítások okozta előnyük egy idő után lassan elpárolgott.
Talán azért szokta Kína tovább bírni az egyes birodalmaival, mert újítanak ugyan, de mindig megkésve, s így a birodalomszervezés náluk nem újmódi huncutságokon áll vagy bukik.
egresi istván jános ernő
2023-12-28 at 14:47
ezazöld, 2023-12-27 at 19:09, és kanigunda, 2023-12-27 at 23:54,
Kedves Kommentelő Társaim!
Az oszmánok ellenünk történő, XVI. századi támadását illetően, az alábbiakra hívom fel a figyelmet, és elnézést érte, de ezt csak hosszabban tudom megtenni, nagyszerű, alapos művekből idézve, illetve ilyenekre hivatkozva.
“I. Szulejmán trónra lépése jelentős változást hozott mind az oszmán stratégia, mind a külpolitika terén, ő ugyanis a szafavidák elleni harc helyett a birodalom európai riválisai ellen fordult. Az 1511 óta tartó folytonos hadviselés ugyanis elpusztította a birodalom keleti tartományait.”
“Egy 1519. márciusi velencei jelentés szerint, a katonák már nem akartak a szafavidák ellen harcolni, és inkább a gyengébbnek tartott magyarok ellen háborúztak volna.”
“A ruméliai katonaság a Magyar Királyság gazdagságáról és haderejének gyengeségéről, folyamatosan túlzó beszámolókat küldött, amelyektől a katonáknak anyagi hasznot hozó európai hadjáratok felélesztését remélték.”
Az idézetek forrása:
Ágoston Gábor: Az oszmán hódítás és Európa, Rubicon Intézet, 2022.
“Apja kegyetlen, embert próbáló keleti háborúi népszerűtlenek voltak a seregben, és a muszlim népek elleni harcok jogosságát is sokan kétségbe vonták, így nem tűnt bölcs dolognak ismét kelet felé fordulni.” (I. (Nagy) Szulejmán szultánról, és apjáról, I. Szelim szultánról van szó.)
Az idézet forrása:
B. Szabó János: A mohácsi csata, Corvina, 2013.
Továbbá: Nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy a közvéleményünk egy részében, és a történészek egy része körében “élő” “szulejmáni ajánlat” csak egy feltételezett, de nem bizonyított békeajánlat. B. Szabó János erről úgy nyilatkozott, hogy: „az igazságot nem ismerjük, az esetleges javaslat nem maradt fenn dokumentálható módon, ezért csak annyit mondhatunk: a szulejmáni ajánlat nem több, mint történészi konstrukció”. A feltételezett ajánlatot kutató Bárány Attilának az álláspontja úgy foglalható össze, hogy az eddig megismert diplomáciai források alapján, a “szulejmáni ajánlatnak” konkrét szövege nem létezik, vagy legalábbis nem ismert (lásd: Bárány Attila: “A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521 – 24)”, Attraktor, Máriabesnyő, 2014).
I. Szulejmán naplójában (http://real-eod.mtak.hu/2872/1/4_MHHE_DiplomaciaiEmlekek_ActaExtera_TMT_2_Irok_01.pdf), szó sincs felénk tett béke-ajánlatról, a győzelmei kapcsán, éppen ezeket jegyezte fel a szultán: „… a hitetlenek ellen indítandó szent hadjáratra határoztam el magamat, s számba vevén a tévelygő nemzeteket, a kétségbe esett magyarokra fordítottam figyelmemet, akiknek húsával és vérével táplálkozott kardunk régi időktől fogva.” (1521, Nándorfehérvár). „… elhatároztam magamat a szent háborúra, s győzelmes fejedelmi hadjáratom kantárszárát a feslett életű hitetlen nemzetek közül éppen a szerencsétlen magyarok ellen irányítottam, minthogy ezeknek országa határos az iszlám területével.” (1526, Mohács). „Célom tulajdonképpen az volt, hogy Buda székvárosát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem győzelmes kardom segélyével.”; és „… a nagy templomokat dzsámikká alakítattam át…”; „Magyarországot összes váraival, tartományaival és lakóival az oszmán birodalom többi tartományaihoz csatolván, kádikat, várparancsnokokat és helyőrségeket rendeltem.” (1541, Buda).
Vannak történészek, akik úgy vélik, hogy Szulejmán nem akarta Magyarországot meghódítani, csak vazallusává tenni, mert azt ismerte fel, hogy a királyság nagyobb része, a török hadsereg hódítási hatósugarán, az ún. akciórádiuszán kívül fekszik. Az akciórádiuszon kívüli fekvést, cáfolják Szulejmán 1529-es, 1532-es, 1541-es és 1543-as hadjáratai; sőt, a törökök későbbi hadjáratai is, például az 1596-os (Eger elfoglalása és a mezőkeresztesi csata), az 1664-es (szentgotthárdi csata), és az 1683-as, Bécs elleni támadás; de magának a szultánnak a Buda elfoglalása kapcsán tett, fentebb idézett feljegyzése!
Valójában erről volt szó:
A Bécs elleni, kettő sikertelen támadásból, illetve kísérletből (1529 és 1532, a kőszegi “elakadás”), Szulejmán azt a következtetést vonta le, változtat a korábbi elképzelésén, azon, hogy Bécs megszerzése után kerül sor Budának és a magyar területeknek a birtokbavételére: Úgy döntött, előbb Budát kell birtokolni, és így kell kiépíteni a Bécs felé vezető utat. Szulejmánnak kapóra jött, hogy Szapolyai János nem látott más kiutat az ország visszaszerzésére, mint a török orientációt, talán észre sem véve, hogy Szulejmán ki akarja őt használni, a Habsburgok ellen. Az 1528-ban megkötött szövetségesi szerződéssel, Szapolyai a szultán vazallusává vált, noha ez ekkor még csak laza függőséget jelentett, de ebből már nem volt visszaút, a Szapolyai képzelte, független Magyar Királysághoz. Szulejmán hosszabb távú elképzeléseiben, nem szerepelt az önálló Magyarország, neki csak olyan szereplőre volt szüksége, akivel a Habsburgok elleni harcot megoszthatja, ami a magyarság megosztását is jelentette; alkalmazva ezzel a balkáni államok meghódításának a koreográfiáját. A szultán (illetve az oszmán politika) célja nem csak a Habsburgok elleni harc volt, hanem a független Magyar Királyság felszámolása is; ezt a tényt a relatív önállósággal bíró, oszmán-török vazallus államnak, az Erdélyi Fejedelemségnek – a szultán elhatározásából történt kialakulása – nem rontja le: Erdély kiesett a török hadsereg fő felvonulási útvonalából; Buda székhellyel létrejött a hódoltságot jelentő vilajet, ez biztosította a Drinápolyból induló, Szófia-Nándorfehérvár-Buda (és esetleg tovább, Bécs felé irányuló) hadiutat, a másik a havasalföldi-moldvai hadiút volt, a lengyelek ellen.
Lásd:
Pálffy Géza: A három részre szakadt ország, 1526 – 1606. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009.
(Ne tekintsék tolakodásnak, de még szeretném felhívni a figyelmet a korábbi kommentemben leírtakra is.)
kanigunda
2023-12-27 at 23:54
ezazöld 2023-12-27 at 19:09
Csak egy adalék, bár nem vagyok történész.
Az akkori korban lényeges tényező volt az akciós rádiusz. A törökök ui. tavasszal felvonultak,
majd ősszel vissza a melegre (mint a b…., de ez nem ide tartozik). Közben oda-vissza cipeltek
mindent de mindent. Ezzel a habitussal kb. Bécsig juthattak el és ott is már meglehetősem kifáradva.
Szerencsére nagy táborhellyé változtatott településeket nem hoztak létre Magyarországon.
Magyarán Bécsen túl így nem igazán tudtak volna tovább kerülni. Lehet, hogy sok zsoszót durrantottak
el a határvédelemre, jelentsen ez bármit is de mindez nem igazán tartóztatta fel a törököket. Aztán,
mint minden birodalom néha kifog hanyatló korszakokat és ekkor lecsaptak rájuk a beszart nyugatiak. A
fizetség meg Magyarország maga volt. Ahogy Józsi bácsi mondaná: “Ha csak így nem.” Utána felhigult a
magyarság és ez, plusz az amúgy is letargikus hangulat rendeset torzított eleink önbecsülésén.
ezazöld
2023-12-27 at 19:09
A korabei magyar arisztokrata réteg azt hitte a Habsburgok majd megvédik Magyarországot
a törököktől.Ehelyett a Habsburgok Magyarországot a saját török elleni elővédjükké tették.Holott törökök célja nem is Magyarország volt hanem a Habsburg-Fugger világuralmat akarták megakadályozni(francia szövetségben)Tehát a törökök a Habsburgok miatt támadták az országot.-A Szovjetunió az amerikai hódítást eredményező II.világháburú után azért kényszerült Magyarország megszállására hogy biztosítani tudja az erőforrásokat az amerikai világuralom megakadályozására.Tehát a gátlástalan hódító, atomterrorista amerikai elit volt Magyarország megszállásának az igazi oka.A jelenlegi megszálló amerikaiakban tilos megbízni mert sunyik,számítóak,aljasok,alattomosak és álnokok,akinek ilyen szövetségese van-ellenségre már nincs is szüksége.
Miklós
2023-12-27 at 16:28
Van egy hiba a cikkben!! Nem “becsicskulnak”, csak többet fizet érte!!!! Árulóknak csak ez számít!!
egresi istván jános ernő
2023-12-27 at 14:29
Az én véleményem az, hogy a reálpolitikát és a történelmi múltat külön kell választani:
A korrekt török kapcsolatra szükségünk van, az LMBTQ-ellenességen és a család szentségének az elfogadásán kívül, az iszlámmal semmilyen más közösségünk nem lehet, ők muszlimok, mi keresztények vagyunk (és remélem, azok is maradunk); ha nem így lenne, akkor a migránsokat “nyugodtan” beengedhetnénk, de – gondolom – ezt nem csak én, hanem a kommentelő társaim sem kívánják…
(Ami a történelmi múltat illeti:
A mongol/tatár támadás mellett, az oszmán-török hódítás volt a középkorban a legnagyobb csapás a Balkán és Közép-Európa kereszténységére, ez – szerintem – a Habsburg-uralom negatívumaitól független tény; az oszmán hódítás nélkül, talán Habsburg-uralom sem lett volna.
„Borzadva emlékszem vissza, amint a törökök és a tatárok a keresztény népeket kifosztották, és rabságba hurcolták.” II. Rákóczi Ferenc így emlékezett vissza a Bécs elleni, 1683-as hadjárat kapcsán (és ez igaz, amellett, hogy vezérlő fejedelmünk a XVII. század végi, XVIII. század elejei Habsburg-abszolút uralomról kemény véleményt alkotott).
“Ha pedig némelyek a törökkel álmodoznak, ám lássák, de a békák bizony gólyakirályt választanak maguknak.” Báró Forgách Ádám országbíró írta ezt gróf Thököly Istvánnak, 1667-ben.
Ami pedig az oszmánok elleni harcok költségeit, illetve a “török-korban” hazánkat dúló seregek harcmodorait illeti, figyelemre méltóak az alábbi megállapítások:
“A magyarországi törökellenes határvédelmi rendszer fenntartása még a Habsburgok osztrák ága által irányított egész Duna-menti Monarchiát is óriási pénzügyi nehézségek elé állította. A nagyhatalom éves összbevételei (kb. 2 000 000 rajnai forint) ugyanis a magyar-horvát határvédelem évente szükséges költségeire (kb. 1 700 000 – 2 100 000 rajnai forint ) csak akkor lettek volna elegendőek, ha a közép-európai birodalom minden jövedelmét csaknem kizárólag erre fordítják. A Habsburg Birodalom országai és tartományai tehát összességükben sem lehettek képesek a törökellenes határvédelem rendszeres finanszírozására! Ennek ellenére Magyarország a 16-17. században fennmaradásához – amely egyúttal a tőle nyugatra fekvő tartományok védelmét is jelentette – óriási katonai és pénzügyi segítséget (évente több százezer forintot) kapott. A Magyar Királyság és egyúttal a magyarság megmaradásához sajnos más út nem vezetett.”
„Azon a területen, ahol egy nagyobb szultáni vagy császári sereg néhány egymást követő esztendőben újra meg újra végigmasírozott, szinte kő kövön nem maradt. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy e tekintetben a császári hadak idegen zsoldosai vagy Bethlen Gábor magyar hajdúi semmiben sem különböztek a korabeli forrásokban rettegett pusztítóként bemutatott krími tatároktól, vagy más török könnyűlovas alakulatoktól.”
Lásd:
Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege, tanulmány a múlt hónapban az Interneten még elérhető volt.
Még annyit:
Nagyon alapos és nagyon tanulságos Bárány Attilának “A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521 – 24)” című könyve (Attraktor, Máriabesnyő, 2014). Ebből kiderül az (is), hogy Mohács előtt, Habsburg Ferdinánd főherceg (a későbbi I. Ferdinánd király), a sógorát, II. Lajos királyunkat, nem a török ellen, hanem a törökökkel való, valamilyen “modus vivendi” felé próbálta “orientálni”, ugyanis sejtette azt, hogy a Magyar Királyság az északi hódítást preferáló I. (Nagy) Szulejmán szultán seregének aligha tud ellenállni; és franciákkal való harc miatt “lekötött” V. Károly nem tud megfelelő mértékű segítséget nyújtani.)
Baktria
2023-12-27 at 12:00
Erdogan: Semmi közünk a perverz LMBTQ mozgalomhoz. Számunkra a család szent.
kanigunda
2023-12-27 at 11:38
“… USA meg a muszkát. Van nekik mit köszönni azért….”
Hmmm… Mintha nem így emlékezne sok ember, ui. a SZU ment magától, a jenkik meg talán
mást vertek ki és máshol.
” ….Az osztrákok verzék ki innen a törököt,….”
Hát, drága egy segítség volt, az tuti. Amúgy meg mi pufferoltuk a labancokat, 150 évig.
Fure egy történelemszemlélet, annyi szent. Néha olvasni is kéne és nem csak írni!
apro_marosan_petergabor
2023-12-27 at 11:07
Nem vagyok libero, sőt – de:
– a törökök 150 évig sanyargattak bennünket, eredménya 4 milliós lakosság 1 millióra csökkent
– ennek áttételes következménye a betelepítés majd Trianon lett (alap ok ez, más okok mellett)
– emellet az oszrák külühyminiszter, Frrero Wladner grófnő mondta: nem azért harcoltunk 500 évig a törökök ellen, hogy utána vörös szőnyeget terítsünk eléjük (Ausztria nem fogja megszavaznia z EU belépésüket)
– a németek “megszavazták” az eltörökösítést – úgy is néznek ki…
Tehát óvatosan!
Apró klán talpnyaló proxy kutyája
2023-12-27 at 10:58
” akik a németek és az osztrákok történelmi bűneiről
nem hogy hallgatnak, hanem teljes lendülettel tagadják azokat. ”
/
Putyin talpát proxy-pulikutya által nyalatják.
https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2019/10/gyurcs%C3%A1ny_putyin_MTI.jpg
/
A Habsburg Intézetben álmodoznak Habsburg Ottó Páneurópai
(Egyesül Európai Államok) Mozgalmáról.
Beleskapitány
2023-12-27 at 10:41
Magyarország aranykora a kiegyezés utáni Osztrák Magyar Monarchia alatt volt. Az osztrákok verzék ki innen a törököt, az USA meg a muszkát. Van nekik mit köszönni azért.