A Jobbik az oktatásról, a Párbeszéd az uniós közbeszerzési pályázatokról, a KDNP a családokról, a Fidesz pedig a négyes metró beruházásáról beszélt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Ezek mellett szó volt még a munkaerőhiányról, a közalkalmazottakról és a városok eladósodásáról is.
Ander Balázs, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy országosan 12,5 százalék, az észak-keleti régióban 20 százalék feletti azok aránya, akik úgy lépnek ki az iskola világából, hogy nem szereznek szakmát és sokszor a nevüket sem tudják leírni.
Nem tartozom azok közé, aki szerint csak úgy lehet felzárkóztatni, ha genderszakos diplomát adnak Kolompár Dzsenifer vagy Kalányos Józsi kezébe
– mondta Ander, aki arra viszont választ várt, hogy az alapoktatás vagy a szakképzés megerősítése nélkül miként lehet elkerülni az egyre gyorsuló lecsúszást és összeomlást. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az Országgyűlés nevében visszautasította a jobbikos képviselő szavait, amelyek szerinte megsértették a magyar diákokat, a pedagógusokat, több megyényi magyar embert és a teljes magyar cigányságot. Hangsúlyozta, a kormány a jövő évi költségvetésben már 2000 milliárd forint fölé emeli az oktatásra fordított forrásokat, ami 38 százalékkal több, mint 2010-ben.
Párbeszéd: súlyos szabálytalanságok az EU-s pályázatoknál
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy friss adatok szerint 29 vizsgált uniós pályázatból 24-ben találtak szabálytalanságokat, ami példátlan. Azt mondta, a szabálytalanságok egyik oka a túlárazás volt.
Ez a közpénzek megcsapolásának “kedvenc technikája” a Fidesznél, illetve a hozzá közeli oligarcháknál.
Szerinte az ügyben 100 milliárd forintot meghaladó bírságra lehet számítani. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: Magyarországot régóta kísértik az MSZP-SZDSZ-kormány visszaélései, “csontvázak esnek ki a szekrényből”. A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb korrupciós ügyének a négyes metró beruházását nevezte, amelyben 167 milliárd forint közvetlen károkozás történt.
KDNP: kereszténydemokrácia sarokköve a család
Aradszki András, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a liberális demokráciák, “a Soros-világ által hirdetett látszólagos emberi jogok” valójában az ember önpusztításához vezetnek, mert közös nevezőjük a teremtőtől való függés, a nemzeti közösségek és a családok tagadása, ezzel szemben a kereszténydemokrácia sarokköve a család – fogalmazott. Hangsúlyozta, a magyar kormány 2010 óta a családokat és a munkahelyteremtést támogató politikát folytat. Rétvári Bence államtitkár a kormány otthonteremtési és adócsökkentési intézkedéseit részletesen felsorolta és hangsúlyozta: a kormány célja, hogy minden lehető eszközzel támogassa a családokat, ezzel szemben az ellenzék a bevándorlást támogatja, “importált emberekkel” akarja megoldani a problémákat. Kiemelte: a jövő évi költségvetésben már 2000 milliárd forint felett lesz a családok támogatása, a 2010-es 1000 milliárdhoz képest.
Fidesz: mennyi lesz a négyes metró beruházása miatti büntetés?
Bajkai István, a Fidesz képviselője a négyes metró beruházását a rendszerváltás utáni legnagyobb korrupciós botránynak nevezte, kiemelve, hogy 200 milliárd forintot, a beruházás egyharmadát csalták el, a pénz pedig az MSZP és az SZDSZ pártkasszájába ömlött. Szerinte a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat és az MSZP-SZDSZ-es fővárosi vezetést terheli felelősség az ügyben. A képviselő azt kérdezte: milyen összegben kell helytállni a kormánynak és a milyen terhet jelent ez a botrány a következő költségvetésnek. Orbán Balázs államtitkár azt mondta, akár az 59 milliárd forintot is eléri az az összeg, amelyet vissza kell fizetni az EU-nak, ami óriási terhet jelent a magyar adófizetőknek. Jelezte: a kormány mindent megtesz, hogy a büntetés mértékét csökkentsék, és mindenben támogatja a nyomozóhatóságok munkáját.
A Demokratikus Koalíció (DK) a munkaerőhiányra hívta fel a figyelmet
Székely Sándor (DK) az OECD adataira hivatkozott, melyek szerint csaknem egymillió magyar vállalt munkát külföldön, az elvándorlás pedig egyértelműen a Fidesz kormányra kerülése után gyorsult fel. Kifogásolta, hogy egy átlagember nettó 200 ezer forintot keres, azaz alig 600 eurót. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a DK ebben a kérdésben “iszonyatosan hiteltelen”, mivel a párt frakcióvezetője korábban azt mondta a magyar nyilvánosság előtt: el lehet innen menni – idézte fel. Az államtitkár nemzetközi statisztikákra hivatkozva elmondta, Magyarországon a lakosság 6 százaléka dolgozik külföldön, míg Romániában 17,5, Szlovákiában 6,3, Bosznia-Hercegovinában 43 százalék ez az arány. Hozzátette: a kormány emelte a béreket, csökkentette az adókat, támogatja az otthonteremtést.
MSZP: a közszférában dolgozók helyzete évről évre romlik
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a kormány munkája miatt a közszférában dolgozók helyzete évről évre romlik. Az illetményalap – 38 500 forint – tíz éve változatlan, jövőre még a cafeteriát is elveszti a 700 ezer dolgozó – mutatott rá.
Felháborító, hogy még mindig ezrek dolgoznak a közszférában olyanok, akiknek bére nem éri el a garantált minimálbért.
Hozzátette: a szakszervezet szerint az önkormányzatok a szakemberhiány miatt már lassan nem tudják ellátni a feladataikat. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, 2013 óta folyamatosan emelkedik a közszférában dolgozók átlagkeresete. Elmondta, a kormány nem általánosan, hanem egy-egy életpályához kapcsolódóan hajt végre béremeléseket. Hozzátette: jelenleg is tárgyalnak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal, és a 2019-es költségvetésben is látható jelei vannak annak, hogy a kormány odafigyel a közalkalmazottakra – jegyezte meg.
LMP: a városok ismét eladósodnak
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány ugyan átvállalta a települések adósságát, de a városok ismét eladósodnak, mert a feladatok ellátásához szükséges források nem állnak rendelkezésükre. Szerinte a legfontosabb közszolgáltatások ellátása is veszélybe kerül. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint az önkormányzatok a jelenlegi finanszírozási rendszerben nem adósodnak el.
Az adósságátvállalás után feladatalapú finanszírozást alakítottunk ki, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok feladataikat nullszaldós költségvetéssel tudják ellátni
– mutatott rá. Hozzátette: az eladósodást az is gátolja, hogy a hitelfelvételhez kormányengedély kell. Jelezte, a működési problémák miatt az önkormányzatok pályázhatnak forrásokra.
A keddi ülésnap reggel 8 órakor kezdődött. A napirend előtti felszólalások után összesen hat kormányzati előterjesztést tárgyalnak a képviselők, köztük a szociális hozzájárulási adóról, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslatokat. Utóbbinak része a bevándorlási különadó is.
Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS