Költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt nyomoz a NAV a Momentum kampánytámogatási ügyében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának vizsgálati osztálya szerda reggel a párt Múzeum körúti székhelyén tartott házkutatást és foglalt le adathordozókat, amit a Momentum persze azonnal politikai támadásként értelmezett, és azzal kürtölte tele a nemzetközi kommunikációs platformot, hogy a Fidesz akarja ellehetetleníteni őket azért, mert sikeresen szerepeltek a helyhatósági választáson. Cseh Katalinék ordas hazugsága meg is tette a hatását: Dacian Ciolos, a Renew Europe elnöke közleményben jelezte, hogy “az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója aggódva figyeli a jogállam és a demokrácia elleni sorozatos támadásokat”. Ciolos szerint elfogadhatatlan politikai okokból mozgósítani az állami igazságszolgáltatást, és ennek újabb következményeket kellene maga után vonnia. Az elnök azonban vélhetően nem tudja, hogy az Állami Számvevőszék nem azért tett feljelentést a Momentum ellen, mert az “sikeresen szerepelt a választásokon”, hanem azért, mert a párt mintegy 500 millió forint költségvetési támogatás törvényes felhasználását egészen egyszerűen nem igazolta.
A NAV a PestiSrácok.hu és az Origo kérdésére megerősítette: több százmillió forintos költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt nyomoznak a Momentum kampánytámogatási ügyében. Válaszukból tehát az derült ki, hogy valóban eltűnhetett az az 500 millió forint, amit kampánytámogatásként kaptak a magyar államtól. Mint ismert: az Állami Számvevőszék a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során megállapította, hogy a Momentum Mozgalom mintegy 500 millió forint költségvetési támogatás törvényes felhasználását nem igazolta, ezért az ÁSZ 2019 januárjában a törvényi kötelezettségének eleget téve feljelentést tett. A Momentum képviselői azonban meglehetősen átértelmezve adták tovább a NAV vizsgálatának hírét: a közösségi médiában arról posztoltak, hogy ezt a Fidesz megrendelésére hajtották végre a nyomozók, az ő sikereik miatt. A magyar kormány elleni hangolás ismét sikerrel járt. Dacian Ciolos, a Renew Europe elnöke (Újítsuk meg Európát csoport, a 2004–2019 között működött liberális ALDE utódja) közleményben jelezte:
az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója aggódva figyeli a jogállam és a demokrácia elleni sorozatos támadásokat.
Ciolos szerint elfogadhatatlan politikai okokból mozgósítani az állami igazságszolgáltatást, és ennek “újabb következményeket kellene maga után vonnia”.
Cseh Katalinnak nem sikerült igazat írnia a NAV vizsgálatáról. Forrás: Twitter
Törvényen kívüliek társasága, avagy a Momentum magasról tesz a jogszabályi kötelezettségekre
Az persze vélhetően nem érdekli őket, hogy amennyiben egy döntő mértékben közpénzekből működő párt megsérti a közpénzek felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat, akkor a gazdálkodása nem átlátható az adófizető állampolgárok, valamint a saját párttagsága felé sem. Tehát az ÁSZ feljelentése nem azért történt, mert a Momentum a helyhatósági választásokon “sikeresen szerepelt”, vagy azért, mert “a hatóság a Fidesz markában lenne” – mint ahogyan azt a két momentumos EP-képviselő sugallja angol nyelvű posztjaikban –, hanem azért, mert nem teljesítették a törvényi előírásokat. Mint ismert: az Állami Számvevőszék a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése keretében 2019. január 16-án hozta nyilvánosságra a Momentum Mozgalom ellenőrzéséről készült jelentését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Momentum Mozgalomnál a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható. A Momentum Mozgalom nem igazolta, hogy betartotta a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében. És bár a párt közleménye szerint ők mindent jól csináltak, az ÁSZ leszögezi:
a Momentum Mozgalom a törvényben előírt határidőben, illetve azt követően sem bocsátott az Állami Számvevőszék rendelkezésére semmilyen, a kampánypénzek szabályszerű felhasználását igazoló bizonyítékot; szerződést, számlát, bizonylatot.
Külföldi szervezetektől és magánszemélyektől nem fogadhatnak el anyagi támogatást
A párttörvény 2014. január 1-től hatályos módosítása jelentősen szigorította, hogy a pártok milyen pénzügyi forrásokból működhetnek. Ennek értelmében nem fogadhatnak el pénzügyi és vagyoni hozzájárulást jogi személyektől, tehát cégektől, külföldi szervezetektől és külföldi magánszemélyektől sem. Érdekes ugyanakkor, hogy a pártokkal szoros együttműködésben működő pártalapítványaik a jelenleg hatályos szabályozás szerint kaphatnak pénzügyi támogatást külföldről. Az ÁSZ tájékoztatása szerint ez utóbbi ellentmondásra az Állami Számvevőszék idén publikált elemzése is rávilágított.
A magyar politikai élet tisztasága, a korrupciós kockázatok csökkentése szempontjából ezért kiemelten fontos, hogy a pártok gazdálkodása törvényes, elszámoltatható és átlátható legyen.
(Állami Számvevőszék)
A pártok működését és gazdálkodását alapvetően az 1989-ben megalkotott párttörvény szabályozza, amelyet az elmúlt évtizedekben több alkalommal is módosítottak, szigorítottak, nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve. A párttörvény pontosan előírja, hogy a pártok milyen forrásokból (pl. költségvetési támogatás, tagdíjak, egyéb támogatások) gazdálkodhatnak. Ebből a szempontból nagyon lényeges egy 2014. január 1-től hatályos módosítás, amely szigorította az úgynevezett tiltott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
A pártok nem fogadhatnak el támogatást cégektől, valamint külföldi szervezetektől és személyektől sem.
Tehát a pártok kizárólag a költségvetési támogatásuk alapján, a tagjaiktól (tagdíj formájában), illetve magyar állampolgároktól (adomány, támogatás formájában) fogadhatnak el pénzügyi, vagyoni hozzájárulást. Utóbbi esetben az 500 ezer forint feletti támogatókat az évente közzétett pénzügyi elszámolásban nevesíteni kell.
A párttörvény 2014. január 1-től kifejezetten tiltja, hogy a pártok támogatást fogadjanak el más államtól, külföldi személyektől és szervezetektől, jogi státusuktól függetlenül. A pártok továbbá névtelen adományokat sem fogadhatnak el.
Amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny, ugyanis olyan, elsősorban anyagi előnyökhöz jut, amelyek más pártoknak nem állnak rendelkezése. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve; előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli – írja az ÁSZ. Hozzáteszik: a szigorítást a külföldi korrupcióellenes és jogvédő szervezetek (például: Velencei Bizottság, Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja – GRECO –, Transparency International) is indokoltnak tartották, amikor felhívták a figyelmet a magyarországi párt- és kampányfinanszírozás hiányosságaira.
A pártok gazdálkodását az Állami Számvevőszék a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően ellenőrzi. A párttörvény előírja, hogy ha az ÁSZ ellenőrzése feltárja, hogy a párt tiltott vagyoni (pénzbeli és nem pénzbeli) hozzájárulást fogadott el, annak értékét az ÁSZ felhívására a pártnak tizenöt napon belül be kell fizetnie a központi költségvetésnek. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A törvény kijelöli, hogy a párt központi költségvetésből juttatott támogatását automatikusan, minden további számvevőszéki mérlegelést kizárva, az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. A pártok tiltott támogatásáról és annak ellenőrzéséről itt olvashat egy részletes cikket.
Jogi kiskapu: a pártalapítványok kaphatnak támogatást külföldről
Az Állami Számvevőszéknek törvényi előírás rendeli, hogy nemcsak a költségvetési támogatásban részesült pártok, hanem a pártalapítványok gazdálkodását is kétévente ellenőriznie kell. A pártok a párttörvény és a pártalapítványi törvény alapján a politikai kultúra fejlesztése érdekében, illetve tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre. Az így létrehozott pártalapítványok döntő mértékben költségvetési forrásból gazdálkodnak, emellett működésükhöz a jogszabályokban meghatározottak szerint tagdíjat állapíthatnak meg, illetve egyéb támogatásokat fogadhatnak el. 2019 februárjában az ÁSZ egy elemzésben is összegezte a pártalapítványokra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatait. Ebben az ÁSZ többek között felhívta a figyelmet arra, hogy míg a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos módosításával a jogalkotó szigorította a pártok által felhasználható források szabályozását – így teljes mértékben kizárta a külföldről származó adományok elfogadását –, a pártalapítványok esetében a külföldről származó támogatás elfogadásának lehetőségét idáig nem korlátozta.
Holott ugyanúgy fennállhat annak veszélye, hogy egyes – adott esetben külföldi – érdekcsoportok a pártalapítványok támogatásán keresztül közvetett befolyást gyakoroljanak az alapító pártokra
– áll az ÁSZ elemzésében. Az ÁSZ 2019 februárjában publikált elemzéséről itt olvashat egy részletes cikket, az elemzést teljes terjedelemben pedig itt érheti el.
Portálunk úgy tudja, hogy a Momentum pártalapítványát az ÁSZ 2020-ban vizsgálja majd.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS