Hamis pedigrék – Kommandósok és jogtiprás az ebtenyésztők egyesületénél

Évekre elsüllyesztették, titkosították, most mégis a Pestisracok.hu birtokába került az a dokumentum, amely szerint a hamis törzskönyvezés sem volt ritka a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél (MEOE).

A portálunkhoz eljuttatott dokumentum ugyan még 2006-ban tárta fel a hamis törzskönyvezés MEOÉ-s gyakorlatát és tett súlyos megállapításokat, ám az egyesület akkori elnöke, Nagy István kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy miután sem etikai, sem fegyelmi eljárás nem indult az egyesületnél, így az akkori módszerek gyakorlatilag a mai napig bevett szokásnak számíthatnak. A kutyás társadalomnak a törvényesség betartására érzékenyebb részét az is bosszantja, hogy egy hétfőn esedékes szavazással egyes kormánypárti képviselők annak ellenére dobnának újabb, a jövő évi kutya-világkiállítás megtartását is lehetővé tevő mentőövet a MEOÉ-ra, hogy az egyesületet nemrég látogatták meg az adóhatóság csuklyásai és számos törvénytelenség, fizetési elmaradás jellemzi a működését már évek óta.Nagy István MEOE elnök egyébként még 2006-ban adott megbízást a Simplex Security Kft.-nek a MEOE-ban folyó hamistörzskönyvezések kivizsgálására, feltárására. Amint a magánnyomozók jelentése elkészült, tisztújító közgyűlést tartott az egyesület, ahol Nagy Istvánt leváltották. „Az új elnök, Korózs András titoktartási kötelezettséget írt elő a magánnyomozati anyagra” – mondta a Pestisracok.hu kérdésére Nagy István.

BÁLINT MÁTYÁS

A birtokunkba került dokumentum szerint a Simplex Security Kft. 2006. április 27-én megbízási szerződésben vállalta, hogy adatokat gyűjt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete keretében történő törzskönyvezési visszaélések felderítésével kapcsolatban.A magánnyomozók a számítógépes származási nyilvántartási adatokat is átnézték. Első körben egy Simon Ákos nevű, felsőnánai lakosra, tenyésztőre lettek figyelmesek. Az adatok alapján a tenyésztő az Ady Endre utca 8. szám alatt lakott, ám a helyszíni ellenőrzéskor kiderült, hogy Felsőnánán, az Ady Endre utca 8. alatt nem Simon Ákos lakik. „Elsődlegesen a helyszínen ellenőriztük a cím alatt lakókat és megállapítottuk, hogy a rendezett, nagy belső udvaros családi házban Rózsai Csaba és családja lakik hosszú ideje, akik bár szeretik az állatokat, kutyát és macskát is tartanak, de tenyésztéssel, kutyakereskedelemmel nem foglalkoznak. Soha nem hallottak a környezetükben Simon Ákos nevű személyről, albérlőjük nincs, a családtagokon kívül a lakóhelyre tartózkodási helyként sem más személyt, sem pedig szervezetet nem jelentettek be. A helyszíni adatgyűjtés során megállapítottuk, hogy Felsőnánán senki nem foglalkozik kutyatenyésztéssel” – áll a magánnyomozati jelentésben.
Mindez egyértelműen azt jelentette, hogy a MEOE származási nyilvántartási lapjain szerepeltetett tenyésztő neve, lakcíme valótlan, fiktív. A magánnyomozók a MEOE központi nyilvántartásában is utána néztek Simon Ákosnak, s törzskönyvezéseinek. Adatokat kértek az általa bejelentett almokról, különös tekintettel a fajtákra, a született egyedek számára, a születések dátumára, továbbá a bejelentések pontos idejére vonatkozóan. Ezekhez kapcsolódva kérték az összes bejelentési bizonylat másolatát, valamint a pénzügyi befizetések tényét igazoló okmányok másolatait is. Bekérték az almok tetoválásában közreműködő tetováló mesterek, vagy a chippel jelölő állatorvosok nevét és címét.

Fantomok a központi nyilvántartásban

„Kéréseinkkel egyidejűleg telefonon, agresszív fenyegetéseket kaptunk, majd arról is információt szereztünk, hogy közkézen forog a Simplex Security Kft. és a MEOE között e témában született megbízási szerződés másolata és a kiszivárogtatók azt híresztelik, hogy a szerződés csak fedés, és valójában az a feladata, hogy megfélemlítse a konkurenciát az elnökválasztási kampányban. Ezen körülmények nehezebbé tették adatgyűjtésünket” – olvasható a magánnyomozók összegzésében.
Fenyegetések ide, hátráltatások oda, a MEOE székhelyén vezetett tagnyilvántartási és számlázás adatok alapján kiderült, Simon Ákos, Felsőnánai lakos 2003. április 2-a óta tagja a MEOE szekszárdi Szervezetének. Érvényes tagsággal rendelkezik, a központban azonban Simon Ákos névre egyetlen számla sem készült, a pénztár adatai alapján pénztár befizetés sem történt. Megállapították, hogy Simon Ákos valójában nem lehetett tagja a MEOE szekszárdi Szervezetének. Ez egy fiktív név, fiktíven ugyan, ennek ellenére központi tagnyilvántartással is rendelkezett. A magánnyomozók szerint mindennek csak egyetlen célja lehetett, mégpedig az, hogy minél később derüljön ki az egész rendszer fiktív jellege.
Valakiknek, vagy valakinek ugyanis az volt az érdeke, feltehetőleg anyagi haszonszerzésből, hogy e fiktív rendszer felálljon, s kihasználják az ellenőrzés hiányát. Az adatok szerint hetven, különböző kutyafajtára vonatkozó származási nyilvántartási adatlapot állítottak ki Simon Ákos nevére, s ennek megfelelően vélhetően hetven törzskönyvet kapott Simon Ákos. A hetven törzskönyvhöz ugyanakkor nem rendelhető hozzá pénzügyi befizetés. A számítógépes nyilvántartásban arról sem találtak adatokat, hogy ki végezte volna a tetoválást.

Nem lehet a véletlen műve

„Számunkra is meglepő volt, hogy a különböző kutya-fajtaként, különböző dossziékban nyilvántartott manuális háttéranyagok sorából teljességgel hiányzott a felsorolt hetven törzskönyv háttéranyaga. Természetesen ez sem lehetett a véletlen műve” – hívja fel a figyelmet a Simplex Security Kft.
A magánnyomozók leszögezték azt is, hogy több megyében is próbáltak adatokat szerezni, de bárkivel beszéltek, azok félelmükről tettek tanúbizonyságot, s szélmalomharcnak tekintették az igazság feltárását. Szinte minden helyen arról nyilatkoztak, hogy a MEOE vezetése előtt évek óta ismertek a problémák, de nem tettek semmit a hiányosságok kiküszöbölésére. Volt, aki kijelentette, hogy konkrét információkkal rendelkezik, de nem hajlandó elmondani azokat.
A magánnyomozói jelentés további nyolc olyan törzskönyvezési eljárást is megemlít, ahol igazolható módon fiktív adatokkal történt a törzskönyv kiállítása, és ahol a magánnyomozóknak lehetőségünk volt a törzskönyvek megtekintésére.
Megállapították például, hogy az Üllőn, Úttörő u. 10. szám alatt jelzett tenyésztő fiktív. Üllőn ugyanis Úttörő utca nem is létezik. A tenyésztőként jelzett Nagy Lászlóné pedig nem is tagja a MEOE szervezetének, nevére számla egyetlen egy esetben sem készült.
Egy ceglédi eset szerint – a törzskönyv számának pontos megjelölésével – arról tanúskodik, hogy a törzskönyv más alomból származó kutya számára, más területre, más tetováló mester megjelölésével készült. A többi esetben is ugyanez volt a módszer. Kiderült, mind a nyolc törzskönyvet, azok adatait egyetlen személy aláírásával, és a MEOE 1-es számú bélyegzőjével hitelesítették. Ráadásul valamennyi törzskönyvnél a MEOE 156 számú tetováló bélyegzőjével hitelesítették a kutyák tetoválását, de a manuális nyilvántartásból eltávolították a 156-os számú bélyegző adatait tartalmazó oldalt.

Sok tízmilliós tartozások

A hamis pedigrék mellett az is komolyan aggasztja a kutyás társadalmat, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) a mai nap is szerepel a NAV végrehajtási listáján, és ingatlantulajdoni lapja alapján 35, valamint 16 milliós ki nem fizetett adóssággal rendelkezik, pedig kiugróan magas szolgáltatási díjakat szed be a tenyésztőktől és azon állampolgároktól, akik a született kiskutyákra igényelnek törzskönyvet, származási lapot.
A 2011. december 11-i MEOE ingatlantulajdoni lap szerint az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. jegyeztetett be jelzálogjogot az egyesületi ingatlanra harmincötmillió forint értékben, míg a Vidékfejlesztési Minisztérium 16.869.368 forintra és járulékaira jegyeztetett be végrehajtási jogot, amely összeg 2006 óta kamatozva már 20.000.000 forint felett lehet.
A MEOE tavalyelőtt a saját Tétényi úti ikervilla székházából az Alpha-Vet Kft. kispesti irodaházába költözött, annak a cégnek ingatlanába, amely cég  35.000.000 forintos végrehajtást tetetett a kiürített székházra.
A MEOE ingatlantulajdoni lapján egy  44.000.000 forintos jelzálogbejegyzés is szerepelt még 2008-ból, ám ezen tételt tavaly töröltette a jogosult, a Budapest Bank. Információnk szerint utóbbi összeget a 2008-as Európa Kutyakiállítás megrendezésére vette fel a pénzintézettől az egyesület, amely  hatalmas rendezvényt  az alig hihető mindössze tízmillió forintos pluszbevétellel zárták. A 2010-es mérlegben már komoly vagyonvesztés szerepel, a tavalyi mérleget még nem tárgyalta a közgyűlés.
Szakemberek szerint az utóbbi években egy kifosztott, tönkre tett egyesület lett a MEOE, amelynek elnökét Korózs Andrást 2009-ben Gyenesei István volt önkormányzati miniszter felterjesztésére köztársasági ezüst érdemkereszttel tüntette ki a szocialista kormány az előző évi Európa Kutyakiállítás megrendezéséért.

Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere és kitüntetettje, Korózs András MEOE-elnök. Azóta változott a széljárás... (Fotó: dogheartFOTO)

Érdekes módon a MEOE pénzügyi helyzete pont ezután a nagy kiállítás után kezdett mélyrepülésbe. Ingatlaneladásba kezdett a MEOE, előbb a fővárosi Bartók Béla úti garzonját adta el, majd a Göd-i kutyaiskola földterületét.
Egyes „kutyás” informátoraink szerint ugyancsak felháborító amilyen óriási rendezetlenség uralkodik a fajtatiszta ebtenyésztésben. Az egyesületnél uralkodó furcsa állapotokat jelzi az is, hogy bár az állattenyésztési törvényt és az ebtenyésztési rendeletet 13 éve be nem tartó MEOE elnyerte az FCI Világkiállítás rendezési jogát 2013-ra, így Budapest adhatna otthont a kutyatársadalom legrangosabb rendezvényének, a Világkiállításnak e cikk írásakor még nincs szerződött főszponzora. Márpedig egy ilyen komoly eseményt aligha lehet sikeresen megrendezni stabil gazdasági háttér, pontos költségvetés és főszponzor, valamint további támogatók nélkül.
A MEOE az adóelkerüléséhez is asszisztált, miután az ebtenyésztéssel foglalkozó egyesület éveken át nem teljesítette az APEH (NAV) arra vonatkozó adatkéréseit, hogy egy-egy tenyésztő mióta tagja az egyesületnek, mennyi szaporulatot jelentett be, s mennyi törzskönyvet és export pedigrét állítottak ki részére. Az adatvédelmi biztos ui. 2004-ben megállapította, hogy “a hatályos joganyag nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely egyesületek esetében az adatkérés teljesítését lehetővé tenné. Nem volt kifogásolható viszont az a rendőrségi adatkérés, mely adócsalás miatti eljáráshoz kért származási lapok kiváltásával kapcsolatos adatokat, mivel a nyomozó hatóság társadalmi szervezetet is megkereshet tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett. (449/A/2004)”

Kommandósok az egyesületnél

Ez azt jelenti, hogy a NAV korábban hiába kért adatokat az egyesület tagjairól, az adatszolgáltatást a MEOE  konzekvensen megtagadta. A MEOE önkénye odáig fajult, hogy már a NAV számlabekérő igényét sem teljesítette tenyésztők adóellenőrzéséhez, ezért a NAV néhány héttel ezelőtt csuklyás kommandósokkal lepte meg a MEOE budapesti és miskolci irodáit és ilyen mód másolták le a MEOE adatállományát.
A ebtenyésztők  szerint igencsak aggályos az is, hogy egy évtizede hét lakat alatt tartja törzskönyvi adatbázisát a MEOE, azzal kapcsolatosan még egyetemisták tudományos kutatómunkáját sem engedélyezi, anyagilag a fenntarthatóság szélén áll, gyakorlatilag megszűnt a klubélet, helyi szervezetei is tönkrementek anyagilag, többségük csak vegetál.
A  kutyatartók szerint teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan az a szolgáltatási díjszabás, amelyet a MEOE alkalmaz. Egy új tenyésztőnek ugyanis egy kennelnév kiváltás, egy fedeztetési jegy és egy alombejelentő is szükséges a kölykök törzskönyvezéséhez, ezen kívül a származási lapot is ki kell fizetnie kölykönként. A  MEOE díjszabása a saját tenyésztői szerint is drasztikus, elviselhetetlen teher a mai világban a törzskönyvekért és ez az oka annak, hogy pár éve tömeges törzskönyvezési kivándorlás indult meg az olcsó törzskönyvezésű Románia és Szerbia felé. Nem csoda hát, hogy a rendszerváltáskori 40-45.000 ezres MEOE taglétszám mára hét ezerre apadt.

Segítő kézek a baloldalról

Korózs András egyébként 2006 óta vezeti az egyesületet, neve már csak azért is ismerősen cseng, hiszen az ő elnöksége alatt rendezték meg Budapesten az Európa Kutyakiállítást, amelynek rendezési jogát még elődje, Nagy István nyerte el hazánk számára 2003-ban, feltételesen.

Nagy István, a MEOE volt elnöke. Túl sokat tudott, leváltották.

A kiállítást ugyanis csak az 54 államilag elismert tenyésztő szervezetek hozzájárulásával rendezhette volna meg. Ilyen hozzájárulást nem kért a MEOE az elismert tenyésztő szervezetektől, ellenben Gy. Németh Erzsébet MSZP-s és Bőhm András SZDSZ-es országgyűlési képviselő 2008-ban törvénymódosítási javaslatot nyújtott be és fogadtatott el, amellyel úgy változtatták meg az állattenyésztési törvényt, hogy a fajtatiszta ebek és macskák esetében a kiállítás megrendezéséhez nem volt szükség az elismert tenyésztő szervezetek hozzájárulására.

A MEOE nemcsak a szocialista éra alatt, hanem úgy tűnik most is hatásosan lobbizik politikailag. Hétfőn, azaz holnap szavazhat az Országgyűlés az állattenyésztési törvény módosításáról, amely komoly haladékot adna a bírság megfizetése alól a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE). Hat kormánypárti képviselő nyújtotta be a módosító indítványt. A parlamentet már kétszer járták meg a bírságolásról szóló előterjesztések.

Újabb próbálkozás: ezúttal Simicskót és Budait próbálják behálózni

A mostani indítványt Budai Gyula, Simicskó István, Varga István, Balla György, Font Sándor és Sáringer-Kenyeres Tamás írta alá. Az indoklás szerint az elmúlt tizenöt évben súlyos belviszály alakult ki az ebtenyésztésben, amelyet ez idáig sem jogalkotási eszközökkel, sem szankciókkal nem sikerült orvosolni. A kormánypárti képviselők most lehetőséget adnának az ebtenyésztő szervezeteknek a „kiegyezés” megkötésére. Amennyiben a szóban forgó időpontig ez nem valósul meg, komoly bírságra számíthat a MEOE, a szankció további halasztására már nem lesz lehetőség. A korábbi indítványokban szerepelt, hogy azért változtatnának a törvényen, mert az állattenyésztési jogszabály május közepe óta hatályos módosítása nem biztosított kellő felkészülési időt az ebtenyésztőknek az állami elismerés megszerzéséhez és más rendelkezések betartásához.

A tenyésztő szervezetek szerint a MEOE 13 éve nem került be a szabályosan törzskönyvező szervezetek közé, így egyértelműen az egyesületnek kedvez a bírság alóli felmentés. Az egyesület ugyanakkor egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva kijelentette, „nem kizárt, hogy a MEOE állami elismerés nélkül folytassa az egyébként rendelettel is szabályozott tevékenységét”.
A MEOE „vesszőfutásának” végeként kommentálja a benyújtott törvénymódosító javaslatot saját honlapján, érdekes azonban, hogy címoldalas felhívásukban nem konkrét, csak meghatározott időpontról beszélnek a haladék kapcsán. Félrevezethető lehet az az általuk írt megjegyzés is, miszerint a MEOE úgy látja, hogy „az egységes magyar kinológiai élet kialakítása után várható csak a végleges megoldás” megszületése.
Szakemberek és elismert tenyésztő szervezetek ugyanakkor pont arra hívták már fel többször is a figyelmet, hogy az egységes hazai kinológiai élet és a békés egymás mellett, egymásért munkálkodás éppen a MEOE miatt nem valósulhatott meg eddig.
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete tehát minden látszat szerint immár kormánypárti képviselőket is megnyert az ügyének.
Miközben a Simicskóék tehát kiegyezést sürgetnek és ennek szellemében adnának haladékot a MEOÉ-nak, a kiegyezést már többször elodázta és elutasította az ebtenyésztő egyesület. A portálunkat informáló ebtenyésztők állítják: nem az  egyesülettel van bajuk, hanem a MEOÉ-ban eluralkodott gyakorlattal és tevékenységgel. A kutyatenyésztő szervezetek kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi FCI jog megtartását, és létét, de a háttérben uralkodó gyakorlattal már korántsem értenek egyet.