A kommunisták nem átvették, hanem idegen segítséggel bitorolták a hatalmat

Torzított fogalomhasználat, amikor kommunista hatalomátvételt emlegetnek a negyvenes évek végén történtek kapcsán – nyilatkozta a Magyar Időknek Horváth János, aki 1945-47 között kisgazda, majd 1998-2014 között fideszes képviselő volt az Országgyűlésben. A kommunisták által letartóztatott, majd negyvenegy évet amerikai emigrációban töltött korábbi politikus hangsúlyozta: a kommunisták nem átvették a hatalmat, hanem a törvényes magyar parlamentet és kormányt eltávolító szovjet megszállóktól kapták.

Horváth Jánosnak kijutott a Magyarországot megszálló mindkét emberellenes diktatúrából, hiszen 1944-ben a Gestapo, 1947-ben pedig a kommunista rendőrség tartóztatta le. A két eset között képviselő is volt a világháború pusztítását követő, rövid reményteli időszak alatt, amelyet a kommunisták törtek ketté.

A politikától 2014-ben visszavonult egykori képviselő emlékeztetett, hogy a világháború utáni kisgazda kormányzás gazdaságilag páratlanul sikeres volt, és a demokratikus Magyarország a kommunisták szovjetek általi hatalomba rakásáig jó úton járt. Ennek a fejlődésnek a szövetséges hatalmak jaltai egyezménye ágyazott meg, amely garantálta az érintett országok a demokratikus működését. A tönkretett magyar gazdaság szárnyalni kezdett 1945 után. Csakhogy a szovjetek, akik eleinte Európa lassabb bedarálását tervezték, elvesztették a türelmüket azt látva, hogy a kommunisták támogatottsága a várt növekedés helyett csökken. Ráadásul Rákosiék is a minél előbbi kommunista fordulatot szorgalmazták, így Moszkva megszegte a jaltai egyezményt.

Nyílt, idegen beavatkozással vetettek véget a demokráciának

Kovács Bélát a február 10-én aláírt párizsi békeszerződést rögtön megszegve, február 25-én éjjel hurcolták el a saját lakásából szovjet katonák. Hiába lett belőle világra szóló botrány, hogy egy törvényesen megválasztott képviselőt így elvisznek, az USA is csak hivatalosan tiltakozott. Részben ez az atrocitás – amely a kommunizmus áldozatainak emléknapjának is alapot adott – is hozzájárult a NATO 1949-es megalakulásához.

Rákosiék felülkerekedését Horváth János szerint helytelenül nevezik kommunista hatalomátvételnek a köztudatban, mivel a szovjet hadsereg helyezte őket a kormányzásba.

Önállóan tehetetlenek voltak. A kisgazdapárt sohasem adta át a hatalmat, a kormányzást. A szovjet megszállók a világ legnagyobb hadseregével eltávolították a demokratikusan megválasztott kormányt, és beültették a hatalomba a kisebbségben lévő kommunista klikket, amely rájuk támaszkodva – ha kellett, véres erőszakkal – évtizedeken keresztül meg tudta tartani a hatalmat.

A hatalomátvétel szó egyfajta szabályszerű átadás-átvételt sejtet – mondja Horváth János, noha erről szó sem volt. Arra is emlékeztetett, hogy ’56 követelései visszanyúltak az 1945-47 közti időszak emlékeihez, és a fegyverek is akkor hallgattak el, amikor Kovács Béla és Tildy Zoltán megszólalt a rádióban. Szovjet részről még Mikojan és Szuszlov is Tildyvel tárgyaltak, de aztán ellenünkre dőltek el a világpolitikában az események.

A zord időkből reánk maradtak Kovács Béla és övéinek hagyatékai.