A kormány gazdasági erőfeszítéseinek egyik sarkpontja a lakásépítés. A számtalan kedvező kamatozású, illetve támogatott hitel mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt fontolgatja, hogy a fiatalok számára mérsékeli a kötelező önrészt. Az elképzelés szerint a mostani húszról tíz százalékra mérséklődne a saját megtakarítás kötelező része.
Hitelt felvenni meglehetősen bonyolult és kockázatos dolog, és rengeteg szabálynak és előírásnak kell megfelelni. Az egyik ilyen az úgynevezett hitelfedezeti mutató (HFM), amely az egy lakásra felvehető hitel nagyságát korlátozza. Nálunk ez most nyolcvan százalék, tehát ennyit lehet hitelből kifizetni; a fennmaradó húsz százalék az önrész, amelyet a vevőnek magának kell előteremtenie.
A Magyar Nemzeti Bank nemrég szellőztette meg azt az elképzelését, hogy a fiatal lakásvásárlók esetében a húsz százalékos önrészt tíz százalékra mérsékelné. A tervezett intézkedés az érintetteknek több millió forintos könnyítést jelentene, vagyis egy fiatal könnyebben és előbb juthatna önálló otthonhoz, és évekkel korábban kezdhetné meg az önálló életét. Ez lehetőséget jelentene arra, hogy az érintettek hamarabb elhagyhassák az úgynevezett „mamahotelt”.
Garzonok a célkeresztben
Az Index ennek kapcsán megkeresett néhány ingatlanszakértőt. Ez az MNB-javaslat milliós nagyságrendű kezdeti kiadástól mentesítheti az érintetteket, másik oldalról pedig lerövidítené az önrészre történő spórolás időszakát – mondta a portálnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: egy ilyen szabályozás felélénkítené a sokak által első lakásnak megvásárolt garzonok piacát, azaz a negyven négyzetméteres és annál kisebb ingatlanokét, amelyek egyébként a kereslet szempontjából az utóbbi években a legnépszerűbbek között voltak.
A lakások többsége Budapesten és az agglomerációban épül
A Magyar Nemzet nemrégiben szintén a lakásépítéssel foglalkozott. A lap szerint csaknem tízezer, az idei első fél évben átadott új lakás kétharmada a közép-magyarországi régióban, csaknem fele ezen belül Budapesten készült el – derül ki a statisztikai hivatal a Fókuszban a megyék című kiadványából. Eszerint a fővárosban 4532, míg Pest megyében 1718 új lakóingatlant adtak át az év első hat hónapjában. Óriási különbség azonban, hogy míg a fővárosban e lakások kilencvenkét százaléka soklakásos társasházban található, addig Pest megye településein ötből négy új ingatlan családi ház.
A fővárosban ugrásszerűen, csaknem háromszorosára nőtt az átadott lakásszám 2020 első feléhez viszonyítva, vidéken viszont a magas bázishoz képest erős visszaesés volt tapasztalható a legtöbb helyen. A megyei jogú városokban az egy évvel korábbinál harminc százalékkal, a többi városban mintegy ötödével, a községekben negyedével kevesebb lakás épült.
Jóval kevesebb, az egy évvel korábbinál feleannyi új lakást adtak át például Győr-Moson-Sopron megyében, ahol lakosságarányosan évek óta a legnagyobb ütemben zajlottak a lakásépítések. Az első fél évben átadott 629 lakóingatlan azt jelenti, hogy tízezer megyei lakosra tizenhárom új lakás jutott, ami a tízes országos átlagot éppen csak meghaladó mérték. Ez a mutató ezúttal Budapesten volt a legmagasabb – ott tízezer emberre huszonhat új lakás jutott –, de a két említett területen kívül csupán Pest és Zala megyében haladta még meg az országos átlagot.
Több megyében is rendkívül kevés lakás épült az év első felében: Békésben ötvenhárom, Hevesben huszonhat, Nógrádban tizenkilenc, Tolna megyében pedig mindössze tizenhárom lakóingatlan készült el. Azokon a helyeken az országos átlag töredékét teszi csak ki a tízezer lakosra eső lakásszám, ráadásul a korábbi években is rendre ezek a megyék kullogtak a sor végén. Érdekes ugyanakkor Somogy megye helyzete, ahol az utóbbi hátterében egyes nagyobb siófoki lakásberuházások tavalyi befejeződése áll.
Forrás: Index/Magyar Nemzet/KSH/PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS