A hamarosan letelő kormányzati ciklus kétségtelenül legtöbbször elhangzó kifejezése a korrupció volt. Az ország egyre javuló gazdasági eredményei közepette nyilvánvalóan a korrupció folytonos közbeszédben tartását szánta legfőbb ütőlapjának az ellenzék. Ezzel annyiban tényleg sikert aratott, hogy sok szó esik róla, ugyanakkor súlyos kudarc, hogy vezető baloldali politikusok maguk ismerték el: a kormány korruptozása csupán feltevés, és semmiféle bizonyíték nincs rá. Ez persze nem jelenti, hogy korrupciós esetek nélkül maradtunk volna az elmúlt években, így a korrupcióellenes világnap alkalmából ezekből elevenítjük fel a legnagyobbakat.
Demszky büszkesége, a 4-es metró
A 4-es metró Demszky Gábor szívügye volt, olyannyira, hogy húsz éven át elhúzta a projektet, amelynek a késlekedéséről természetesen mindig valaki más tehetett. Végül már a Fidesz-KDNP-kormány idején fejeződött be az építkezés, azonban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálata 2017 elején rendkívüli méretű visszaéléseket tárt fel a projekt körül. Az eredetileg 120 milliárd forintra taksált metróépítés végül 452 milliárdból valósult meg, ebből azonban 166 milliárdot elcsaltak, illetve elloptak a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok, illetve az SZDSZ-MSZP városvezetés idején. Ezek a pénzek feltehetően az MSZP-hez és az SZDSZ-hez, illetve a két párt befolyásos vezetőihez vándoroltak. A munkálatok is részben a kenőpénzek miatt húzódtak el ennyire, elképesztő mohóságról tesz bizonyságot, hogy az akkori városvezetés egyik befolyásos tagja például a metrómunkák árának 40 százalékának zsebbe való visszacsorgatását követelte.
Demszky szerint az OLAF baromságokat beszél, és nem lopták el a 4-es metróra szánt pénzt. Fotó: echotv.hu
A kormány feljelentése nyomán már a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is nyomoz, ettől függetlenül azonban az EU-s támogatások szabálytalan felhasználása miatt, nagyjából 60-70 milliárd forintos visszafizetési kockázat lebeg Magyarország feje fölött Damoklész kardjaként. Ennek a pénznek nyilván lenne hasznosabb helye is, mégis az esetleges visszafizetésre kell elkülöníteni a 2018-as költségvetésben. A politikai felelősség megállapítására az Országgyűlés gazdasági bizottsága is vizsgálatot indított, a pénz gyanús elköltésekor oly aktív baloldali politikusok azonban ezúttal megtagadták az együttműködést. Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnökök, Demszky Gábor volt főpolgármester, Hagyó Miklós és Horváth Csaba volt MSZP-s főpolgármester-helyettesek és a ma már DK-s Gy. Németh Erzsébet korábbi MSZP-frakcióvezető el sem ment a meghallgatásra, míg Medgyessy Péter egykori miniszterelnök (felesége számláján Alstom-pénz landolt) elment, de nem tudott érdemben válaszolni a súlyos kérdésekre. A korábbi MSZP-SZDSZ kormányok és az ugyanilyen színezetű, Demszky-féle fővárosi vezetés felelősségét a Fővárosi Közgyűlés munkacsoportja is megállapította Magyarország eddigi legnagyobb korrupciós ügyében, amely még európai összevetésben is jelentős pénzről szól. Az érintettek pedig sokatmondóan hallgatnak, mindössze Gyurcsány Ferenc korábbi elszólása áll rendelkezésre arról, hogy jobb, ha nem tudjuk, honnan került pénz az MSZP pártkasszájába…
EU-s források a Gyurcsány klán kezelésében
Visszafizetési kötelezettség nemcsak a 4-es metró ügyében fenyeget, van ilyen sztori a szűken vett Gyurcsány-család körül is. Nemrégiben az Európai Bizottság értesítette a kormányt arról, hogy rögtön az EU-ba való belépésünktől kezdve, és már egyből a „pénzcsapnál” súlyos szabálytalanságokat észleltek az uniós támogatásokkal kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a baloldal 2002-es kormányra kerülése után Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette, és az ő irányítása alatt egy magáncéget bíztak meg az uniós fejlesztési pénzeket kezelő informatikai rendszer (EMIR) kialakításával és működtetésével. A Welt 2000 Kft. végezte a Magyarországot illető uniós támogatások kifizetését, könyvelését, elszámolását, összesen 12 ezer milliárd forint folyt át a cég kezén. Az Európai Bizottság súlyos szabálytalanságként értékelte már azt is, hogy magáncégnek szervezték ki az uniós források kezelését, ráadásul a közbeszerzési szabályokat is megkerülték. A törvénytelenségek miatt 18 milliárd forintot követelhet vissza Magyarországtól az Európai Unió.
Czeglédyt hárommilliárdos adócsalással gyanúsítják. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A baloldal szombathelyi pénzgyára?
Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s képviselő azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy a csődbe ment a munkaerő-közvetítő diákszövetkezete, a Human Operator Zrt., és több diák és idős munkavállaló nem kapta meg a munkabérét. A szoci politikusra és a tevékenységéhez kötődő céges telephelyekre hamarosan lecsaptak a NAV nyomozói, mert a gyanú szerint Human Operator Zrt. köré szerveződő céghálózat 2013 és 2016 között mintegy hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. Azóta előzetesben van, és elkezdtek kidőlni a csontvázak a szekrényből, nem utolsósorban azért, mert a politikai pályafutása mellett egyúttal a Gyurcsány-család bizalmi ügyvédjeként is tevékenykedett. Gyurcsányék családi vállalkozásától, az Altustól többször kapott hatalmas kölcsönt, és ezzel összefüggésben a Fidesz szerint érintett lehet tiltott pártfinanszírozásban is. A kormánypártok véleménye szerint Czeglédy csak a baloldal strómanja, akinek az volt a feladata, hogy súlyos milliárdokat játsszon át az MSZP-nek és a DK-nak kampánycélokra. Ezt támaszthatja alá, hogy a baloldal nem engedte el az ügyvéd kezét, és a NAV nyomozása ellenére, egységesen kiállt az ártatlansága mellett.
Simicska Lajos pártot vásárol
A tiltott pártfinanszírozás kedvelt ellenzéki korrupciós eljárásnak tűnik, hiszen a Jobbik körül is kialakult egy ilyen botrány. A párt minden eszközzel akadályozza az Állami Számvevőszék ellenőrzésének lefolytatását a 2015–16-os évekre vonatkozóan, holott kötelessége lenne együttműködni, a Jobbik 2017-es plakátszerződéseivel kapcsolatban azonban hatósági jelzést kapott az ÁSZ, miszerint jóval listaár alatt jutottak hirdetési felülethez. A számvevőszék a héten elkészítette a jelentéstervezetét, amelyben egyrészt rögzítette, hogy a Jobbik nem igazolta a 2015–16-os szabályszerű forrásfelhasználását, másrészt a piaci árnál olcsóbb hirdetési felületek által csaknem 331,7 millió forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el Simicska Lajoshoz kötődő jogi személyektől. A megállapított összeget tizenöt napon belül köteles befizetni a párt a központi költségvetésnek, továbbá ugyanennyivel csökkentik a párt költségvetési támogatását, azaz a Jobbik több, mint 663 millió forinttól esik el. Mindennek tetejébe ráadásul a Jobbik béruniós témáját hirdető, pártjelzés nélküli plakátokról is hamar kiderült, hogy Simicska jobbkeze, Nagy Ajtony Csaba rendelte meg azokat. A kormány és a kormánypártok közlése szerint a Jobbik néhány plakátért cserébe eladta magát Simicska Lajosnak.
Kovács Béla az ügyészségi meghallgatása után. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Stirlitz a Jobbikban: KGBéla színre lép
Évek óta húzódik Kovács Béla kémügye, amely egyre kínosabb, a Jobbik mégis mindvégig kitartott a gyanúba keveredett EP-képviselője mellett. A vád szerint a KGBéla néven elhíresült képviselő az Európai Unió intézményei ellen kémkedett Oroszország részére, majd ezt az amúgy sem elhanyagolható ügyet tetézte a költségvetési csalás vádja. A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása még 2014 tavaszán indult a kémügyben, és másfél éves huzavona után az Európai Parlament felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát. A költségvetési csalás ügyében zajló nyomozás az OLAF ajánlására indult meg 2015 októberében, fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt. Ez utóbbi ügyre vonatkozóan 2017. június 1-jén függesztették fel Kovács Béla mentelmi jogát, ezután egyesíthették a két ügyet. Az európai, az amerikai és a magyar hatóságok egybecsengő gyanúja szerint Kovács Béla tehát Oroszország javára kémkedett az EU szervei ellen – ha a gyanú igaz, feltehetően igencsak komoly pénzekért tette mindezt, és a pénzből a Jobbik pártkasszájába is juthatott.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS