A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés rendkívüli, plenáris ülése, ami ellenzéki kezdeményezésre tartottak volna hétfőn. Az MSZP “a lex CEU” néven elhíresült felsőoktatási törvény eltörlése érdekében tett javaslatot a plénum összehívására, majd a tervezett napirendet az LMP kiegészítette a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozását célzó indítványával. A rendkívüli ülést negyven ellenzéki képviselő – az MSZP- és az LMP-frakció tagjai mellett a függetlenek – támogatták aláírásukkal. A közel fél órás ülés után a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos sajtótájékoztatóján azt mondta, Soros György kérte meg a magyar ellenzéket, hogy CEU-ügyben kezdeményezzen rendkívüli parlamenti ülést.
Az egyik legnagyobb magyar egyetem érdekében
Ugyan a rendkívüli ülés határozatképtelen volt, napirend előtti felszólalásokra sort kerített a plénum. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Fidesz-KDNP távolmaradását az üléstől úgy értékelte: a kormánypártokat nem érdekli Magyarország jövője, “csak a saját, önző, hatalommegtartó érdekeiket követik”, a valódi problémák elől menekülnek, inkább nyaralnak vagy éppen “lekésték a helikoptert”. Emlékeztetett, “az oktatás szabadságának védelme” és a devizahitelesek megsegítése érdekében kezdeményezték a rendkívüli ülést. Előbbiről azt mondta, hogy törvényjavaslatukkal meg akarják akadályozni “az egyik legjobb magyar egyetem, a CEU ellehetetlenítését”. A devizahitelesek ügyében Tóth Bertalan azonnali intézkedéseket sürgetett, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magyar családok tízezrei ne kerüljenek utcára. Hetvenkétezer ezer családot kerestek meg hitelintézetek végrehajtási ügyben – jelezte.
Dömötör Csaba; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A baloldal felelőssége
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: az ellenzék a Soros Györgynek fontos ügyekben még nyáron is összehívja a parlamentet. A felsőoktatás ügyében azt mondta: a kormány célja, hogy a Magyarországon működő összes egyetemre azonos szabályok vonatkozzanak, a tárgyalások jól haladnak, a Soros-egyetemet pedig senki nem akarja bezárni. A devizahitelesekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: ha van egyértelmű felelőse a devizahitelezési válságnak, az a baloldal, a válság kezelése pedig a polgári kormányra maradt, ezért döntött a kabinet az árfolyamgátról, a végtörlesztésről és a banki elszámoltatásról, az ellenzék azonban nem szavazta meg ezeket az intézkedéseket. Az államtitkár egyúttal sajnálatát fejezte ki, amiért az MSZP elmulasztotta napirendre kérni például a határzár kérdését, amit – mondta – Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt elbontana.
Hadházy Ákos; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Idén tízezer kilakoltatás várható?
A kilakoltatási moratórium visszaállítását szorgalmazta Hadházy Ákos (LMP), aki kijelentette azt is: nemcsak a terroristák vehetnek el életeket, hanem azok a “gátlástalan politikusok” is, akik szerinte felelőssé tehetők a nehéz helyzetbe kerültek tragédiájáért. Idén 10 ezer kilakoltatásra is sor kerülhet – mutatott rá, és megismételte: szerinte egyes fideszes politikusoknak ez még érdekében is állhat, hogy busás haszonnal adják tovább az így megszerzett ingatlant. A képviselő a probléma megoldását, a devizahitelesek kárpótlását ígérte, és kijelentette: a kormány a bankárok mellett azért is felelős, mert tudatosan gyengítette a forintot, a bankoktól elvett extraprofitot pedig nem adta vissza az érintetteknek. Dömötör Csaba válaszában a szocialistákat nevezte a válság fő felelőseinek, és kifogásolta, hogy az LMP velük szövetkezett a rendkívüli ülés érdekében. Emlékeztetett: az államilag támogatott lakáshitelezési rendszer eltörlése terelte az embereket a devizahitelek felé, a baloldali kormányok pedig semmilyen segítséget nem nyújtottak. Sorolta az Orbán-kormány ez ügyben hozott intézkedéseit, majd rámutatott: az LMP ezeket nem támogatta, vagyis ha rajtuk múlik, most magasabbak lennének a törlesztő részletek, több pénzt maradt volna a bankoknál és többen adósodtak volna el.
Z. Kárpáti Dániel; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az évszázad átverése
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az évszázad pénzügyi átverésének nevezte a devizahitelezést. Feltette a kérdést: aki 165 forinton vette fel a hitelét, az miért 256 forintos áron váltotta vissza? Hibásnak nevezte az elszámolási törvényt, amely szerinte a bankoknál hagyta a pénzt, és elszámoláskori árfolyamú elszámolást sürgetett. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy hozzájárult az ország “kiürítéséhez”, a gazdaság “kiszárításához”. A “kifosztógépezetet” támogatja az, aki nem járul hozzá a felvétel napján érvényes árfolyam alkalmazásához – hangoztatta Z. Kárpát Dániel, aki bírálta az LMP-t is, amely korábban a hitelfelvevőket is felelőssé tette. A jobbikos politikus – mint mondta – a probléma megoldásáig tartaná fenn a kilakoltatási moratóriumot. “Van pofája azt mondani, hogy elszámoltatták a bankokat?” – fordult a kormány képviselőjéhez, ami után a levezető elnök megintette szavaiért. Dömötör Csaba megismételte: a baloldal engedett teret a devizahitelezésnek, és a jelenlegi kormány szüntette meg azt. Az államtitkár a Jobbiknak is azt mondta: “a tettesekkel együtt hivatkoznak az áldozatokra” akkor, amikor a szocialistákkal szövetkeztek a rendkívüli ülés összehívásáért. Közös célnak nevezte az érintettek megsegítését. A kormány intézkedései 1,4 millió embernek segítettek – hívta fel a figyelmet, a Jobbikot ugyanakkor bírálva amiatt, hogy elnökük nem szavazta meg az ehhez szükséges törvényeket. Szerinte emellett jobbikos politikusok minősíthetetlen hangnemben sértegetnek egyes társadalmi csoportokat, köztük a határon túli magyarokat. Mirkóczki Ádám szóvivő a választók egy részére tett sértető megjegyzést, Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig az időseket minősítette úgy, ahogy senki az elmúlt 30 évben – idézte fel az államtitkár.
Verik a habot
A közel fél órás ülés után a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos sajtótájékoztatóján azt mondta, Soros György kérte meg a magyar ellenzéket, hogy CEU-ügyben kezdeményezzen rendkívüli parlamenti ülést. A Fidesz azonban már a nyár elején jelezte, nem vesz részt olyan rendkívüli ülésen, amelyet “pusztán politikai habverés szándékával” javasolnak – mondta Kósa. Úgy fogalmazott, semmi értelme a jól működő felsőoktatási törvény módosításának csak azért, mert Soros Györgyöt nyugtalanítja, hogy nem tudja megcsinálja a “trükköket” a magyar felsőoktatásban. Kérdésre megerősítette, egyelőre nem szándékoznak megváltoztatni a jogszabályt. Azt is megjegyezte, hogy a magyar felsőoktatás nem a CEU-ról szól, az “egy marginális kérdés”. Az Európai Bizottság kritikáit úgy kommentálta: a brüsszeli testület figyelmen kívül hagyja, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása tagállami hatáskör.
Soros is füttyentett
A devizahitelesekkel kapcsolatos kérdésre a frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a témát felhozó LMP egyetlen olyan csomagot nem támogatott, amely a devizahiteleseket segítette. Szerinte az LMP azért kapta maga elé “fügefalevélként” a devizahitelesek ügyét, mert valamivel el akarták fedni, hogy “ha Soros füttyent egyet, akkor ők benne vannak a parlamenti ülés kezdeményezésében”. Ha a Ház szeptemberben akar foglalkozni a kilakoltatási moratórium kérdésével, akkor kivételes eljárásban akár két nap alatt törvényt hozhat róla – tette hozzá. “Jól döntöttünk, hogy nem jöttünk el erre a parlamenti ülésre” – jelentette ki a fideszes politikus, közölve, hogy a Ház őszi rendes ülésszaka szeptember 18-án kezdődik, a Fidesz-KDNP pedig az azt megelőző héten tartja évadnyitó frakcióülését.
Kósa Lajos; MTI/Kovács Tamás
Baloldalon megint határontúliznak
Arra a kérdésre, hogy a Publicus Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek többsége nem ért egyet a határon túli magyarok szavazati jogával és magyarországi szociális ellátásokra való jogosultságukkal, Kósa Lajos úgy reagált: a baloldal ismét elővette visszataszító kampányeszközét a határon túl élő magyarok nemzethez tartozásával kapcsolatban. A választási rendszer átalakítását követelő, Gulyás Márton civil aktivista által meghirdetett Közös Ország Mozgalom javaslatát firtató kérdésre a politikus azt válaszolta: a magyar választási rendszer demokratikus, igazságos, jó néhány más, Európában elfogadottnál is sokkal igazságosabb. Szerinte az ellenzékiek sikertelensége nem a választási szisztémából, hanem önmagukból következik.
Radványi sötét erdő
Vona Gábor Jobbik-elnök nyugdíjasokat érintő kijelentéseivel kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta: Vona Gábor úgy belegázolt a magyar idősekbe, mint 1990 óta a demokráciában senki, de “az nem jön ki a száján, hogy (…) elnézést kér, mert a neveltetése idáig nem terjed ki”. Arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő budapesti látogatása ellen a Momentum tiltakozást tervez a Citadellára, a frakcióvezető úgy reagált: “az jó hely egyébként, mert ha valahova nem megy Putyin, az oda. (…) Tiltakozhatnának a radványi sötét erdőben, az is egy jó hely, sokkal hűvösebb ráadásul, és a turistákat is kevésbé zavarja”.
A következő ülését várhatóan szeptember 18-án tartja a Ház.
Forrás: MTI, címlapfotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS