A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését – mondta a PestiSrácok.hu-nak Kovács Zoltán kormányszóvivő, kedden.
A kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét – mondta portálunknak a kormányszóvivő, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész eljárás a multik feljelentése miatt indult.
Hangsúlyozta továbbá: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak.
Az Európai Unió Bírósága keddi ítélete szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az “Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei. A brüsszeli testület azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított keresetet Magyarországgal szemben.
A bíróság indoklása szerint az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.
Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az uniós irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
Emellett a magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság) formájában működjenek. Ráadásul ezek a kibocsátók kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság megállapította, hogy a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények a székhely alapján nem lehetnek hátrányosan megkülönböztetőek. Az a kikötés, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami hátrányos megkülönböztetés a bíróság szerint.
Ítéletében a bíróság rámutatott arra is, hogy a cafeteria-ügyben kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni egyes feltételeknek. Például annak, hogy a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. A bíróság arra emlékeztetett, hogy ilyen korlátozás nem járhat a szolgáltatók székhelye okozta hátrányos megkülönböztetéssel. A bíróság azt állapította meg, hogy a cafeteria ügyében ilyen hátrányos megkülönböztetés történt.
A magyar jogi szabályozás a bíróság szerint azzal is sérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő számukra. Ezzel megfosztja a más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek. Ilyen kötelezettség pedig nem áll arányban a fogyasztók és a hitelezők védelmének céljával, mivel az az indoklás szerint kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhető.
A bíróság arra is rámutatott, hogy a szerződések értelmében vett gazdasági tevékenységnek minősül olyan utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak a munkavállalóiknak fogyasztásra készétel formájában természetbeni juttatást. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára ebben a tevékenységben fenntartott monopólium megsérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is.
A bíróság szerint az ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a gazdasági tevékenységből származó bevételeket a cafeteria ügyében a MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.
Fotó: kormany.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS