Célkeresztben a magyarok és a lengyelek – Soros a V4-ek szétrobbantására készül?

Soros György Magyarország és Lengyelország megbüntetésének fontosságát hangsúlyozta a Project Syndicate hasábjain. A tőzsdespekuláns kijelentésre több politikus, így Gulyás Gergely, Kovács Zoltán és Hollik István is reagált, de olvashattunk elemzést a XXI. Század Intézet oldalán is arról, Soros György vajon miért éppen a V4-országokban igyekszik feszültséget kelteni.

A Project Syndicate szerdán tette közzé Twitter-oldalán azt a bejegyzést, miszerint Európának fel kell lépnie Magyarország és Lengyelország ellen. A cikk szerzője, Soros György ebben azt is kifejtette: közvetlenül fenyegeti a jogállamiságot és az Európai Unió jövőjét az, hogy Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU hétéves költségvetését és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot.

Gulyás Gergely: Semmilyen kioktatást nem tudunk elfogadni

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón reagált Soros György Magyarország és Lengyelország megbüntetéséről szóló kijelentésére, amely a miniszter szerint arra irányul, hogy pénzügyileg szankcionálni kell azokat, akik nem fogadnak be bevándorlókat. Gulyás Gergely leszögezte: Soros Györgytől semmilyen kioktatást nem tudunk elfogadni. Közlése szerint Soros egy cikkében úgy fogalmazott: fel kell lépni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, és aki nem fogad bevándorlókat, azt pénzügyileg kell szankcionálni.

Magyarország azonban kitart amellett, hogy maga határozhatja meg, kivel kíván együtt élni és kivel nem. Maga dönthet arról, hogy a migrációt elutasítja vagy sem, a polgárok pedig már népszavazáson és országgyűlési választáson is világosan döntöttek erről

– mondta a miniszter. Hozzátette:

a magyar ellenzék Soros Györgyhöz feltűnően hasonló állásfoglalást tett közzé és most újra esélyt lát arra, hogy a bevándorlást Magyarországra kényszerítse, s miután ezt választáson nem tudta elérni, most Brüsszelbe kapaszkodva próbálja. Magyarország azonban nem enged a zsarolásnak.

Jelezte:

Soros volt az, aki 1992-ben bedöntötte a fontot, 6 milliárd font kárt okozva az angol adófizetőknek, a német újraegyesítés után a márka ellen spekulált, 2008-ban megkísérelte tönkretenni az OTP-t, s ő az, aki ellen a brit belpolitikába való beavatkozás miatt büntetőeljárás folyik a Brexit-kampánnyal összefüggésben.

Kitért arra is: a magyar gazdaság tartópillérei kellően erősek, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet miatti hiány magas lesz, de 10 év polgári kormányzás során az ország 20 százalékkal csökkentette az államadósságot, így most van miből hitelt felvenni. Rámutatott: Magyarország jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak a hétéves uniós költségvetést, illetve a mentőcsomagot, ugyanis a jogállami kritériumok nem világosak. Az unióban jelenleg az minősül jogállamnak, amely beengedi a bevándorlókat, a jogállami viták pedig éppen a bevándorlással kezdődtek.

Hollik: Soros kiadta az ukázt

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója videobejegyzésében reagált a hazánkat és Lengyelországot ért bírálatokra és zsarolásra. Hollik úgy fogalmazott:

üzenjük Sorosnak és embereinek, továbbra sem engedünk semmilyen zsarolásnak.

Hollik István kifejtette: Soros György újra megszólalt, és kiadta az ukázt a brüsszeli bürokratáknak és a magyar baloldalnak. Soros egyértelművé tette – folytatta –, három dolgot vár el a szövetségeseitől: azt, hogy lépjenek fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben; másodsorban úgy büntessenek bennünket, hogy ne kapjunk pénzt az EU-tól; végül pedig álljanak ki a nyílt társadalom mellett, ami egyet jelent a bevándorlás támogatásával. Szerinte Soros György cikke egyértelművé teszi, miről is szól valójában a Magyarországgal szembeni támadássorozat. Arról – mondta –, hogy azért kell megbüntetni Magyarországot, mert nem enged Soros György és a brüsszeli bürokraták zsarolásainak, és továbbra sem hajlandó engedni a bevándorlás ügyében.

A milliárdos spekuláns ezzel azt is egyértelművé tette, hogy azt szeretné, ha az EU csak azt az országot tekintené jogállamnak, amely támogatja a nyílt társadalmat, azaz a bevándorlást

– jelentette ki Hollik István, hozzátéve:

azzal, hogy a baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével az elmúlt időszakban a Magyarországot támadók oldalára állt, újra Soros zsoldjába szegődött.

Kovács Zoltán szerint zsarolás és politikai büntetés az, ami történik

Pénzügyi zsarolást és politikai büntetést alkalmaznak az európai uniós intézmények a „Soros-terv” hatására – közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár csütörtökön, a Twitter-oldalán.

Ha tudni akarjátok, hogy működik a Soros-terv: Soros György költségvetési büntetéseket javasolt azon országok ellen, amelyek nem fogadtak migránsokat 2015-ben. Jelenleg az EU-s intézmények pénzügyi zsarolást és politikai megtorlást folytatnak

– mutatott rá a bejegyzésben Kovács Zoltán.

Az angol font elleni támadással vált világszerte ismertté Soros György

Az amerikai tőzsdespekuláns újabb támadást indított Magyarország ellen, de több ország életét is megkeserítette már. Soros György legújabb politikai írásában nem hangoztatja azonban, hogy az OTP ellen is spekulált törvénytelen eszközökkel. A Metropol összegezte Soros György pénzügyi húzásait, amelyek nem egy ország nemzeti valutájának és gazdaságának tönkretételével alapozták meg a spekuláns vagyonát. Olaszországban líragyilkosnak, Malajziában parazitának nevezték Soros Györgyöt, miután sikerült tönkre tennie a nemzeti fizetőeszközt. Első nagy dobása pedig az angol font elleni támadás volt.

A brit Fekete Szerda – Soros Györgyöt egy csapásra híres-hírhedtté tette, amikor 1992 szeptemberében néhány hét alatt bedöntötte az angol fontot. A brit adófizetők zsebéből húzott ki hatmilliárd dollárt (ennyibe kerültek az angol jegybank fontot védő lépései). Befektetési alapjának, a Quantum Fundnak a manőver egy nap alatt egymilliárd fontot hozott. Azóta is Fekete Szerdának nevezik 1992. szeptember 16-át, amikor az angol font árfolyama összeomlott a spekulációs támadás következtében.

Olaszország, 1992 – Korabeli tudósítások szerint a Soros-féle spekuláció hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből, miközben az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárt költött el hiába a líra megvédésére. Évekkel később, 1996. február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. A lap szerint az olasz újságok „líragyilkosnak” nevezték Sorost.

Tönkretett ázsiai országokat is – A spekuláns öt évvel később a kelet-ázsiai valuták ellen indított támadást, aminek a következményei szintén katasztrofálisak voltak. A kelet-ázsiai pénzügyi válság következményeit százmilliók szenvedték el, az elszegényedés sok helyen politikai forrongásokhoz vezetett a régió több országában. Malajzia akkori miniszterelnöke, Mahathir Mohamad Sorost parazitának nevezte, aki folyamatosan destabilizálja az ázsiai piacokat.

2009-ben az OTP-t támadta – A Soros Fund Managementet 2009-ben Magyarországon is megbüntették. Csaknem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet az OTP papírjaival végrehajtott csalárd ügylet miatt. Sorost akkor még az sem érdekelte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok mindenben a kedvét keresték, kiszolgálták bármilyen igényét. Gátlástalanul átlépett rajtuk.

Békés Márton: Soros a V4-ek szétrobbantására készül

Békés Mártonnak, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának és a Kommentár folyóirat főszerkesztőjének a XXI. Század Intézet számára írott elemzése Soros György legújabb megnyilvánulása kapcsán vizsgálja meg a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatát mozgató tőzsdespekuláns tevékenységét, a mögötte álló filozófiát, és azt, hogy ennek miért célpontja a visegrádi szövetség. Úgy véli, hogy a 2010-es évek közepe óta megfigyelhető, hogy Soros György fokozottan a közép-európai, önrendelkezésüket védő, nemzeti kormányok ellen használja NGO-hálózatát és lobbitevékenységét, vagy ahogy ő nevezi: „politikai filantrópiáját”. Kifejti: a 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP-kormány, a 2015-ben hatalomra került PiS-kabinet, és a kettő tengelyén nyugvó visegrádi együttműködés, valamint a V4-ek felé gravitáló szlovén és szerb jobboldali kormányzatok által formált, markánsan bevándorlás-ellenes közép-európai blokk ellehetetlenítése a nemzetközi tőzsdespekuláns legújabb törekvése. Soros szerint a „nyílt társadalom” kialakulását napjainkban fenyegető legnagyobb veszély az EU-s költségvetés megszavazása ellen emelt magyar-lengyel vétó, amit Budapest és Varsó a „jogállami kritériumokra” hivatkozó brüsszeli nyomásgyakorlás ellenében alkalmazna – feltéve, ha rákényszerítik. Békés Márton úgy fogalmaz:

Soros György a nyílt társadalom alatt egy olyan globális civil társadalmat ért, amelyet a nemzetközi pénzpiac logikája, a határok nélküli multikulturalizmus és az individuális emberi jogok határoznak meg.

Éppen ezért minden olyan nemzeti és állami rend az útjában áll, amely egy demokratikus felhatalmazás alapján létrejövő többségi kormány vezetésével megőrzi a nemzeti identitást, védi a szuverenitást és a határokat, és a közjó érdekében korlátozza a globalizáció negatív hatásait. Éppen ezért a nemzeti kormányok – különösen, ha összefognak egymással – rendre a Soros-terv útjában állnak. Ezért célpontjai a V4-ek, leginkább a magyar és a lengyel kormány.

Alapítványomat Nyílt Társadalom Alapítványoknak neveztem el, céljául pedig a nyitott társadalmak életképessé tételét és a zárt társadalmak felnyitását tűztem ki

– írta 1990-es visszaemlékezésében. Két év múlva pedig azt mondta:

azáltal, hogy a zárt társadalom összeroppant, még nem születik meg automatikusan a nyílt társadalom. A kommunizmus univerzális zárt társadalom volt. Félő, hogy kisebb zárt szisztémák alakulnak ki a nyomában: a nacionalizmus valamilyen változatai.

Vagyis 1984 és 1990 közötti tevékenységét, amelynek tesztterülete éppen egykori hazája volt, a rendszerváltoztatások után sem szüntette be, mivel az internacionalista kommunizmus bukását csak közbülső állomásnak tekintette a globális „nyílt társadalom” felé vezető úton. Soros György Temesvárott, 1993. végi közép- és kelet-európai körútja egyik állomásán azt mondta az őt kísérő újságírónak: nyugodtan írja csak azt, hogy ami eddig szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett. A ’80-as évek második felében és a ’90-es évek első harmadában valóban gombamód szaporodtak az OSF-irodák szerte Közép- és Kelet-Európában. Először 1984-ben Magyarországon hozott létre – Aczél Györggyel megállapodva, az MSZMP engedélyével, az MTA társulásával – helyi alapítványt, 1987-ben pedig Varsóban és Moszkvában alapított egyet-egyet. 1989–90-ben Kijevben, majd Észtországban és Litvániában nyitott helyi Soros-irodákat, majd Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Albánia következett, aztán Belarusz és Moldova, végül a kaukázusi országok. 1990 és 1992 között összesen 16 alapítványt működtetett volt kommunista országok területén, 1993-ban már huszonkettőt.

Békés Márton elemzésében kitért arra is, hogy a közvetett, kulturális befolyásszerzésnél azonban keményebb, de még mindig indirekt eszközökhöz is folyamodott Soros: ez volt a színes forradalmak hulláma. A XXI. Század Intézet kimutatása szerint a kétezres évek elejétől kezdve napjainkig több, mint húsz színes forradalom zajlott le világszerte, amelyek nagy része sikerrel döntötte meg a regnáló hatalmakat. Legismertebbjeik a belgrádi buldózer-forradalom (2000), a grúziai rózsás forradalom (2003), az ukrajnai narancsos forradalom (2004) és az Euromajdan (2013–14), a kirgiz tulipános forradalom (2005) vagy a macedón színes forradalom (2016–17). A színes forradalmakhoz hasonló eseménysorozat buktatta meg a romániai Ponta-kormányt 2015-ben, efféle kísérletet láthattunk 2018-ban Szlovákiában, de ilyesmik szerveződtek 2018–19 fordulóján Budapesten és 2019–20-ban Szerbiában is, s vannak folyamatban Bulgáriában. A 2010-es években a Soros-terv előtt kormoly akadályok képződtek, mégpedig a nemzeti szuverenitást védő kormányok révén.

A 2010-ben kétharmados parlamenti felhatalmazást szerző Orbán-kormány volt az első fecske, amely a nemzetek tavaszát ígérte. Ezt 2014-ben és 2018-ban kétszeri újraválasztása követte, 2015-ben pedig egyedül alakíthatott kormányt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) Lengyelországban – Varsó és Budapest közös akarata lehelt új életet a visegrádi együttműködésbe. Eközben a szlovákiai szociáldemokrata (Smer-SD) és jobboldali populista (OL’aNO) kormányok, valamint a csehországi, centrista ANO is olyan politizálást folytattak, melynek révén nemcsak saját nemzeti érdekeik, hanem a visegrádi szövetség mellett is kiálltak. Sorosnak jó harminc éve kiemelt célterülete Közép-Európa, ahol a nemzeti kormányok egymással való összefogása nem várt nehézségeket okoz érdekérvényesítésének

– olvasható a tanulmányban. Az elemzés rámutat: a visegrádi országok ráadásul nem csupán az egymással szembeni előzékeny, sőt, baráti viszonyt, a közös infrastrukturális fejlesztéseket, a katonai együttműködést és a gazdasági kooperációt működtetik, de azokban a politikai kérdésekben is igyekeznek közös platformot kialakítani, amelyek az EU föderális–szuverenista törésvonalán vetődnek fel (migráció, elosztási kvóták, jogállamiság, költségvetés). A Magyarországgal szembeni, immár évtizedes brüsszeli hajtóvadászat, amely jogállamisági vitákkal, bizottsági jelentésekkel (Tavares – 2013, Sargentini – 2018), jogi és pénzügyi vizsgálatokkal, továbbá hetes cikkely szerinti és túlzottdeficit-eljárásokkal folyt eddig, most új erőre kapott, mégpedig az uniós források jogállamisági kritériumokhoz kötésével. Ennek ellenében Magyarország kilátásba helyezte a következő hét éves költségvetés és az újjáépítési alap (Next Generation EU) megvétózását, amely lépéshez Lengyelország is csatlakozhat. Végleges formát öltöttek az arcvonalak. A XXI. Század Intézet elemzése szerint

számos alkalommal előfordult már, hogy Soros kijött a fényre, vagyis a nyilvánosság elé állt, mégpedig újságcikkekben, interjúkban, videonyilatkozatokban. A 2015-ös migrációs válság során például a korlátlan befogadás pártján állva, a 2018-as davosi találkozón pedig maffiakormányzásnak nevezve a demokratikusan megválasztott magyar kabinet tevékenységét. Soros György most ismét megnyilatkozott, mégpedig cikke címében nem kevesebbet állítva, mint hogy Európának fel kell lépnie Magyarország és Lengyelország ellen (Europe Must Stand Up to Hungary and Poland). Soros szerint, bár Magyarország és Lengyelország lenne a következő EU-s pénzügyi ciklus és az újjáépítési alap legnagyobb nyertese (?), a jogállamiságot (rule of law) rendre megsértő, korrupt vezetésük inkább megvétózná őket, mint hogy be kelljen tartaniuk a közösségi szabályokat.

„Az EU elkötelezett támogatója vagyok, mert az a joguralomra épülő nyílt társadalom modellje” – írja friss cikkében Soros, és éppen ezért hív fel arra, hogy az uniós intézményrendszer és a féléves elnökséget adó Németország kancellárja segítségével regulázzák meg Magyarországot és Lengyelországot. Orbán Viktor kormányzását kleptokratikusnak és alkotmánysértőnek nevezi, a miniszterelnököt azzal vádolva, hogy élethosszig tartó uralomra rendezkedik be a járvány elleni védekezés örve alatt. További vádjai szerint az Orbán-kormány közpénzt juttat magánalapítványoknak, Kínától vásárol lélegeztetőgépeket, Oroszországból hozna oltóanyagot, megkurtította Budapest forrásait és a fővárosi vezetést megkerülve szerzett be tömegközlekedési eszközöket, ráadásul katonákat vezényelt az utcákra. Ami váratlan jólinformáltságnak tűnik, az ismerős féligazságok és megszokott ferdítések sora.

A két momentumos képviselő, akik folyamatosan Magyarország ellen uszítanak az EP-ben: Cseh Katalin és Donáth Anna

Az elemzés rámutat: Soros György cikkében nyíltan a magyarországi ellenzéknek szóló, 2022-es választási stratégiáról ír, amikor úgy fogalmaz, hogy nagyon helyesen 1) közös listát fognak állítani, de tudniuk kell azt is, hogy 2) „csak az EU segíthet, így például az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokhoz kell becsatornázni, ahol még működik a demokrácia, nem úgy, mint országos szinten”.

Mindebből az következik, hogy a másfél év múlva esedékes parlamenti választásokon ellenzéki oldalon egyetlen Soros-lista fog indulni, amelynek programja a nemzeti szuverenitás leépítése lesz. Ehhez az amerikai külügy, a brüsszeli intézményrendszer és a Soros-hálózat eszközeit egyaránt igénybe fogják venni. Joe Biden megválasztásával és a brüsszeli parlamenti és bizottsági döntéshozatal balra tolódásával olyan politikai konstelláció alakult ki, amely az elkövetkező években biztosan tovább élezi az immár évtizede zajló harcot a globális és a nemzeti erők között

A visegrádi szövetség négy állama, amelyek főtengelye Budapest és Varsó pillérjein áll, valamint a nyugat-balkáni térség EU-tag (Szlovénia) és még mindig előszobáztatott (Szerbia) államai egy olyan egybefüggő, közép-európai blokk rémét idézik fel a Washington–Brüsszel-paktum számára, amely a nyílt társadalom elérését célzó és ezért minden eszközt (bevándorlás ösztönzése, migrációs kvóta támogatása, indirekt befolyásszerzés, gazdasági nyomásgyakorlás, médiahadjárat stb.) bevető Soros-terv útjában is áll. Az elemzés rámutat:

Ne feledjük, hogy 2018 óta V4-szerte napirenden vannak a szervezett megmozdulások (Szlovákia – 2018, Magyarország – 2018/19, Lengyelország – 2020) és az ellenzéki összefogások létrehozása (Lengyelország, Magyarország), mely megoldások a Nyugat-Balkánon sem ismertelenek (heves szerbiai tüntetések). Úgy tűnik azonban, hogy mivel a Soros-forgatókönyv receptjei közül a színes forradalom, a bevándorlás előmozdítása és a korrupcióellenes ügyészség destabilizáló elemei errefelé nem alkalmazhatóak, más megoldás után kell nézni. Ezek rendre összekapcsolódnak a demokrata adminisztráció és a brüsszeli elit akaratával. Így 2021-től ismét találkozhatunk az annak idején Obama alelnökeként szolgáló Biden kormányzata részéről alkalmazott soft demokráciaexporttal és az unió pénzügyi és jogi intézményeinek, valamint Bizottságának és Parlamentjének nyomásgyakorlásával, amelyek mögött a baloldali-liberális uniós mainstream, az egyre nyomasztóbb német befolyás és a Soros-hálózat áll. Ezek mellett az ellenzéki habarékkoalíciók tető alá hozása és a Lengyelországra már átterjedt belorusz módszer alkalmazása is minden bizonnyal folytatódni fog.

Forrás: XXI. Század Intézet, Facebook, Metropol.hu, MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet