Brüsszel beismerő vallomást tett, hogy léteznek azok a bevándorlás érdekében tett elképzelések és intézkedések, amelyekre a magyar kormány az utóbbi hetekben felhívta a figyelmet – így kommentálta a migrációról szóló kormányzati kampányra adott európai bizottsági reagálást a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden, sajtótájékoztatón. Portálunk kérdésére az államtitkár kifejtette: a biztonsági helyzet romlásáról, a balkáni veszélyforrásokról évek óta mindenki tud, ennek fényében kellene intézkedéseket hozni, hiszen lebecsülik azt a veszélyt, amely a migránsok közé beszivárgó terroristákkal érkezik Európába.
Kovács Zoltán azt mondta: Brüsszel az állásfoglalásában beismerte, hogy a kormány által bemutatott elképzelések léteznek, és beismerte, hogy ezek a tervek növelnék a bevándorlást Európába, ezért a kabinet szerint veszélyesek. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy létezik egy jogi előterjesztés a bevándorlók kötelező szétosztására, és változatlanul szorgalmazzák az EU-n kívülről történő áttelepítéseket is egy egységes uniós keretrendszerben – fejtette ki az államtitkár. A brüsszeli testület elismerte azt is – folytatta -, hogy a például Görögországban tartózkodó migránsok bankkártyákat kapnak, amikre eddig több, mint 110 millió eurót fordítottak. A bizottság “bevallotta” továbbá, hogy meg akarják erősíteni a Brüsszelből irányított határvédelmi rendszert – mondta Kovács Zoltán, emlékeztetve Angela Merkel német kancellár korábbi szavaira, miszerint ez csak a tagállami szuverenitás csorbulásával érhető el. Hozzátette: “elismerték azt is, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a migránsvízumokról, az úgynevezett humanitárius vízumokról szóló előterjesztést, ez pedig gyakorlatilag az előkészítése annak, hogy a bizottság melléállhasson”. Az államtitkár végül megjegyezte: az állásfoglalásban ugyan nem említi az Európai Bizottság, de az EP kezdeményezésére a nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) 570 milliárd forinttal adnának többet a következő pénzügyi ciklusban.
Cáfolatnak szánták
Kovács Zoltán közölte: a kabinet elszánt, hogy minden magyart tájékoztasson arról, mire készül Brüsszel. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld minden választópolgárnak. “Magyarország kormánya nem tántorítható el attól, hogy ismertesse azokat a terveket, amelyekkel nem ért egyet, azaz nem szeretnénk, hogyha Magyarországot bevándorlóországgá, Európát pedig bevándorlókontinenssé tenné a brüsszeli bürokrácia” – fogalmazott. Az RTL Klub híradója ezzel kapcsolatban megkérdezte, mennyibe kerülnek majd a kiküldött levelek, amire az államtitkár elmondta, hogy minden kampány végén beszámolnak a tételes költségekről, ahogy eddig is tették. Az RTL munkatársa szerint az Európai Bizottság cáfolatnak szánta nyilatkozatát, amire Kovács Zoltán a következőképpen válaszolt:
Cáfolatnak szánták, beismerésnek sikerült.
Az államtitkár kifejtette azt is, hogy hiába mondta ki az elvileg legmagasabb szintű döntéshozó Európa Tanács, hogy csak az önkéntes kvóta az elfogadható, alacsonyabb szinten írták ezt felül a bevándorlást pártoló Európai Bizottságban, így Magyarország megismerhette a brüsszeli döntési mechanizmus hátoldalait, amely a jogi kiskapukat használja a teljes konszenzus megkerülése érdekében. A magyar kormány Kovács szerint abban bízik, hogy az EP-választásokat követően bevándorlásellenes többség jön létre, és ezt tükrözi majd az európai intézmények összetétele is. Kijelentette: ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy Jean-Claude Juncker olyan funkciót és politikai kezdeményező szerepet szánt az Európai Bizottságnak, amelyre nincs felhatalmazása.
Az Európai Bizottságnak nem konszenzust nélkülöző, egyedi, bevándorláspárti szempontokat kellene érvényesíteni az előkészítési munkában, hanem azt kéne végrehajtaniuk, amiről az Európai Tanács dönt. Nem ezt tapasztaljuk. Politikailag semlegesnek kéne lenniük, de ennek nyomát sem láttuk.
Tudnak a balkáni veszélyről
A PestiSrácok.hu arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormány mit gondol a Bosznia-Hercegovinába érkező iszlamista csoportokról, amelyek az Iszlám Állam folyamatos közel-keleti vereségeinek hatására érkeztek az országba. Azt kérdeztük, vajon van-e bármilyen információ arról, hogy ezek a csoportok továbbindultak Nyugat-Európa felé, és mennyire érintett Magyarország ebben a helyzetben. Kovács Zoltán válaszában kitért arra, hogy az Iszlám Állam szétszéledő katonáival szemben nagyon óvatosnak kell lenni; erre Donald Trump, amerikai elnök is felhívta a figyelmet. Több ezren európai állampolgárok, így különleges veszélyt jelentenek a kontinensre. Kovács felhívta a figyelmet arra is, hogy nem látják ebben a helyzetben az európai intézmények kezdeményező szerepét, hogy egyértelmű és határozott döntést hoznának arról, hogy megállítsák ezeket a csoportokat és kezeljék a helyzetet. Kifejtette azt is: több tízezer ember gyűlt össze és halmozódott föl Bosznia-Hercegovinában, egy olyan államban, ahol a migránsok érkezése nélkül is szélsőséges iszlám sejtek és szerveződések működtek. A biztonsági helyzet romlásáról, a balkáni veszélyforrásokról évek óta mindenki tud, ennek fényében kellene intézkedéseket hozni, hiszen lebecsülik azt a veszélyt, amely a migránsok közé beszivárgó terroristákkal érkezik Európába.
Beszálltak a kampányba
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkjáról – szintén kérdésre válaszolva – azt mondta: a kormány sajnálattal látja, hogy bizonyos szakszervezetek beszálltak az EP-választási kampányba. Az államtitkár ezt szereptévesztésként értékelte. Kiemelte emellett, hogy a kormány a közszolgálatban dolgozókat megbecsülő életpálya- és béremelési programokat indított az elmúlt években. Arra a felvetésre, hogy a Párbeszéd törvénymódosítást kezdeményez az Elios-ügyben készült OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében, Kovács Zoltán úgy reagált: az Elios-ügyben nincs semmilyen új információ, a kezdeményezés pusztán politikai akció.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS