Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választásokat, „azokat pedig még nem nyertük meg” – fogalmazott a szombati Magyar Időknek adott ünnepi interjúban Kövér László. Arról is beszélt, hogy Magyarországnak a nyugati integrációban a helye, viszont Szent István példája ma is utat mutat, hiszen a király nem engedte, hogy az országot idegen érdekek alá rendeljék.
Az Országgyűlés elnöke, a Fidesz alapító tagja hangsúlyozta: „saját táborunknak egy pillanatig sem szabad azt éreznie, hogy már megnyertük a választást”. Tanulva 2002-ből, fel kell venni a kesztyűt minden egyes támadás esetén – tette hozzá. Kövér László párhuzamot vont az ezer évvel ezelőtti és a mai dilemmák, illetve azok megoldási módja között. Megállapította, hogy Szent István királynak a mostanihoz hasonló kihívásoknak kellett megfelelnie:
Azért helyezhetjük őt a történelmi személyiségeink közül az első helyre, mert a korabeli magyar vezető réteggel közösen képes volt megalapozni egy olyan államot, amely ezer év elteltével is létezik. A Szent István-i állam politikai vezetésének teljesítménye a mai közélet számára is fontos viszonyítási pont.
A mintául szolgáló részleteket firtató kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy Szent István is a Nyugat mellett tette le a voksát, de sikerült elkerülnie, hogy az ország a német császár hűbérbirtoka legyen.
Jelenleg sem lehet kérdés, hogy a nyugati integráció keretein belül van a helyünk, de ez nem jelentheti a saját érdekeink idegen érdekek alá rendelését.
Az érdekellentéteket vizsgálva megjegyezte, hogy azok nem csupán az unió és a kontinentális hatalmak vonatkozásában állnak fent, az Amerikai Egyesült Államok is fontos tényező; szellemi, politikai, gazdasági elitjének egy része mindent megtesz a demokratikusan megválasztott elnök ellehetetlenítéséért. Ugyanakkor az Országgyűlés elnöke ténynek nevezte, hogy
Magyarország közvetlen ellenfele a brüsszeli bürokrácia, az Európai Bizottság, amely felhatalmazás nélkül a politika alakítójává akar válni. Túllépi a hatáskörét, semmibe veszi az uniós normákat, miközben egyes tagállamokat, például hazánkat és Lengyelországot vádolja azzal, hogy nem tartjuk be az EU jogszabályait.
Hozzátette, hogy az európai intézményrendszer működésének irányát elsősorban Németország határozza meg.
Soros csak a háttérhatalom embere, nem a vezetője
Kövér László azt mondta, hogy az Európai Unió hosszú távú fennmaradására nem kötne fogadásokat. Kifejtette:
A kvótaperben kizárólag az egyértelmű jogi helyzet semmibevételével hozhatnak Magyarország és Szlovákia számára kedvezőtlen ítéletet, mégis ez valószínűsíthető. […] Ha ilyen döntés születik, azzal az Európai Unió a saját erkölcsi alapjainak felszámolását kezdi meg. […] Németország még csak nem is értelmezhető érdekek miatt kényszerítette Európát arra, hogy több millió migránst ellenőrizetlenül befogadjon.
Soros Györgyről azt mondta, senki nem gondolhatja komolyan, hogy egyedül ő mozgatja a világ történéseit. „Ő a világ legismertebb, jelenlegi tudásunk szerint legnagyobb befolyású és óriási pénzeszköz felett rendelkező szereplője a háttérhatalomnak”. A háttérhatalom
legfontosabb jellemzője, hogy rejtőzködik, és csak annyira fedi fel magát, amennyire céljai megvalósításához szükséges
– fejtette ki.
Mindig voltak idehaza olyanok, akiknek a nemzet nem jelent semmit
Arra a kérdésre, hogy a 2018-as országgyűlési választási kampányt mennyiben befolyásolja az a tény, hogy egy nagyvállalkozó, Simicska Lajos nyíltan beállt az egyik ellenzéki párt, a Jobbik mögé, így válaszolt: „egykor volt harcostársunkat nem akarom lebecsülni, de vannak nála nagyobb szereplők is az ellenzéki oldalon, például ne feledkezzünk meg a már említett Soros Györgyről”. Hangsúlyozta:
a magyar történelemben mindig is voltak, és ma is vannak olyan emberek, politikai csoportosulások, akiknek a fejében és lelkivilágában, politikai programjában, ideológiájában a nemzet mint közösség nem jelent semmit.
Azon kérdés kapcsán, hogy milyen kampányra készül a Fidesz, Kövér László emlékeztetett: hét évvel ezelőtt „egy történelmi szakadék peremén tántorgó országot” vettek át, a viszonyítási pont tehát markánsan kirajzolódik. „Minden gáncsoskodással, kritikával dacolva röpke néhány év alatt visszahoztuk az országot az összeomlás széléről, és már a ciklus vége felé lehetett látni, hogy nemcsak megmenekültünk a nagy bajból, hanem elindultunk újra felfelé.” A 2014 óta eltelt több mint három esztendőről pedig azt mondta, hogy a rendszerváltoztatás óta ez volt a legsikeresebb kormányzati ciklus. Nincs olyan statisztikai adat, amely ne ezt támasztaná alá, ideértve a népesedési folyamatokat is – hangsúlyozta Kövér László.
forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS