A 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt, a 2024-es év politikai célja pedig az EP-választásokon keresztül felnyitni Brüsszel szemét – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, a Karmelita kolostorban tartott hagyományos év végi sajtótájékoztatón. A miniszterelnök kiemelte, nyilvánosan elismert tény, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot, egyes EP-tagok még Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is megfenyegették, hogy lemondásra kényszerítik, amennyiben hazánk a most beígért 10 milliárd euróhoz hozzájut. A miniszterelnök kitért arra, a magyar lélektől idegen, hitvány dolog a magyar fiatalokat büntetni a hazánk és Brüsszel közötti vita miatt, illetve ilyen eszközöket a nyomásgyakorlás eszközeként bevetni. Ehhez képest hazánk konstruktívan próbált a brüsszeli elvárásokhoz viszonyulni, és minden igény teljesített, amelyet hazánk alaptörvénye lehetővé tett.
A 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt – fogalmazott Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján kiemelve, a háború, a migráció, az infláció és Brüsszel komoly kihívás elé állította hazánkat. A miniszterelnök kiemelte, a magyar kormány céljai világosak voltak: kimaradni a háborúból, megfékezni a migrációt, letörni az inflációt és kiegyezni Brüsszellel a „folyamatos gáncsoskodás” ellenére. A miniszterelnök hangsúlyozta, a kitűzött célok teljesülni látszanak, sikerült megvédeni a nyugdíjak értékét, és az infláció ellenére a bérek csökkenését is mérsékelni sikerült. Kiemelte, a 2024-es cél a családok megvédése áll majd, a kormány azon dolgozik, hogy mindenki tudjon előre lépni, emelkedjenek a minimálbérek, a nyugdíjak megőrizzék értéküket, az új lakásprogram a fiatalokat segítse a családalapításban, és elindulhasson egy hároméves bérfejlesztés a tanárok és az óvónők számára.
Forrás: MTI
A 2024-es EP-választások célja, hogy kinyissuk Brüsszel szemét
Orbán Viktor arról is beszélt, 2024 politikai céljainak középpontjában a 2024-es EP-választások állnak. Mint kifejtette, hazánkban általános a vélekedés, hogy Brüsszel bürokratái egy buborékban élnek, nem látják a valóságos életet. Úgy fogalmazott, Magyarország célja, hogy felnyissa a brüsszeliek szemét, és kijavítsa a 2023-ban hozott hibás döntéseket. Kiemelte,
2024 a nagy tervek éve lesz.
Hazánk még egyszer nem vesz részt közös uniós hitelfelvételben
Újságírói kérdésre reagálva a miniszterelnök a februári uniós csúccsal kapcsolatban kifejtette, két kérdéskört kell elválasztani a magyar célokkal összefüggésben. Az első kérdés Orbán Viktor szerint, hogy adjunk-e pénzt Ukrajnának azokkal a feltételekkel, amelyeket a 26 másik tagállam megfogalmazott. Elmondta, a tervezett 50 milliárd jelenleg nem áll rendelkezésre, azaz közös hitelfelvétellel lehet csak Ukrajnának 5 évre odaadni, és az uniós államok be akarják tenni a hétéves költségvetésbe. Orbán Viktor szerint értelmes időkeretet kellene megszabni a kölcsön kapcsán, nem lenne szabad azt a költségvetés részévé tenni, ráadásul hazánk nem akar részt venni újabb közös hitelfelvételben, mert ezt a hibát egyszer már elkövette.
2024-től már az előrelépés érdekében dolgozhat az ország
Mint megjegyezte, a covid idején már történt közös kölcsönfelvétel, amelyből Magyarország azóta sem kapott más tagállamokkal egyetemben egy fillért sem. Mint kiemelte, legfontosabb kérdés, hogy akkor lenne csak szabad megszabni az európai segítség mértékét, ha már az Egyesült Államok tisztázta, hogy mekkora részt hajlandó kivenni Ukrajna támogatásából. Orbán Viktor kitért arra, hazánk azon az állásponton áll, hogy jelenleg az uniós költségvetés rendben van, csak be kellene tartani. Ez véleménye szerint azt jelenti, hogy ami a költségvetésben van, azt adják oda. A hazánknak járó források benne vannak, ezért azokat oda kell adni. Kiemelte, hazánk nem híve a költségvetés módosításának, de ha ez bekövetkezne, akkor más tagállamokhoz hasonlóan hazánk is meg fogja fogalmazni érdekeit.
Fotó: MTI
Orbán Viktor megjegyezte, egy magyar kormányfő általánosságban sem tud kivonulni egy uniós csúcsról, maximum kimenni. Kivonulni egy francia, vagy egy német kormányfő tud, azaz jó, ha Magyarország tisztában van a méreteivel. Mint kifejtette, az Ukrajna támogatásáról szóló kormányfői csúcstalálkozón 8 órán keresztül vitatkoztak, végül a német kancellár javaslatára született az a megoldás, hogy hazánk fenn tudta tartani saját álláspontját, az államvezetők mégis tudtak közös döntést hozni. Mint kiemelte, hazánknak nincs víziója más országokra vonatkozóan, csak saját magával kapcsolatban. Magyarországnak az a fontos, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal, legyen egy állam hazánk és az oroszok között. Ezen igény mellett hazánk a békét szorgalmazza, ezzel kapcsolatban pedig komoly veszélyt jelentene Ukrajna NATO-csatlakozása, mert az egyet jelentene azzal, hogy NATO-katonákat kellene küldeni Ukrajnába.
Jön a tanári béremelés, ha Brüsszel megküldi a levelét
A tanári béremelésekkel kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, jelenleg hazánk egy levélre vár, amelyben Brüsszel ígéretet tesz, hogy ki fogja fizetni a hazánknak járó forrásokból a bérfejlesztésre szánt uniós részt. Ha ez megtörténik, hároméves bérfejlesztési terv fog megvalósulni, amelynek három állomása 2024, 2025 és 2026 január 1-je. Az első évben 32,2 százalékos lesz a béremelés, ezt a rákövetkező években alacsonyabb százalékú, de szintén jelentős béremelések követik majd. Mint a miniszterelnök kiemelte, átlagosan a bérfejlesztések végén 800 ezer forint lesz a tanárok átlagfizetése.
Nyilvánosan zsarolják Magyarországot
Orbán Viktor arról is beszélt, nyilvánosan elismert tény, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot. Mint kifejtette, ez nem a kormány kitalációja, hiszen maguk az Európai Parlament egyes képviselői ismerik el, hogy azért küzdenek, hogy hazánk ne jusson uniós forrásokhoz. Mint megjegyezte, ezek a zsarolók még Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is megfenyegették, hogy lemondásra kényszerítik, amennyiben hazánk a most beígért 10 milliárd euróhoz hozzájut. A miniszterelnök kitért arra, a magyar lélektől idegen, hitvány dolog a magyar fiatalokat büntetni a hazánk és Brüsszel közötti vita miatt, illetve ilyen eszközöket a nyomásgyakorlás eszközeként bevetni. Ehhez képest hazánk konstruktívan próbált a brüsszeli elvárásokhoz viszonyulni, és minden igényt teljesített, amelyet hazánk alaptörvénye lehetővé tett.
Fotó: MTI
A Visegrádi Négyek stratégiai szerepe kérdés tárgya lett
Szintén újságírói kérdésre elmondta, a Visegrádi Négyek nagyobb jelentőségű ügy, mint ahogy az kívülről, vagy a média vitákról szóló híradásain keresztül látszik. Mint kifejtette, a V4-ek stratégiai fontosságát az határozza meg, hogy azon országokat tömöríti, akik a németek és az oroszok között helyezkednek el. Ebből a történelmi hagyományokon is nyugvó tényből adja magát, hogy jöjjön létre egy közép-európai együttműködés, amely méreteiben képes meghatározó tényező lenni egy francia-német tengellyel szemben. Orbán Viktor úgy vélte, jelenleg az a kérdés, hogy van-e realitása ennek a közép-európai víziónak.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS