Országgyűlés – Jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet kapnak a huszonöt év alatti munkavállalók

A jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élveznek a huszonöt év alatti munkavállalók a bruttó átlagkereset szintjéig – döntött a parlament, amely szerdai szavazásai során határozatban állt ki a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, illetve az őshonos nemzeti kisebbségek mellett. Az Országgyűlés szerdai ülésén a képviselők a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló határozati javaslatot 157 igen, 1 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadták. Egy most elfogadott módosítás szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek – a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával összefüggő, 2012-től új alapokra helyezett – felülvizsgálatot követően alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, 500 ezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-áig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs.

Az ülés kezdetén Jakab István, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett a napokban, életének 76. évében elhunyt Horváth Imréről, az MSZP volt országgyűlési képviselőjéről, aki 2014 és 2018 között volt a parlament tagja. Az Országgyűlés szerdai ülésén elfogadták a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló határozati javaslatot. Emellett a képviselők megszavazták a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló határozati javaslatot is 155 igen, 0 nem és 10 tartózkodás mellett. Az ülésnap további részében nyolc indítványról, egyebek mellett a kormány aktuális közlekedési és energetikai módosítási javaslatairól folytatnak általános vitákat.

Az Országgyűlés kiállt az őshonos kisebbségek mellett

Az Országgyűlés határozatban jelentette ki, hogy továbbra is kiáll a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, valamint az Európai Unió lakosságának közel 10 százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek mellett. A képviselők 157 igen szavazattal, egy nem ellenében hagyták jóvá a parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának erről szóló javaslatát. A Ház határozatában mély megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság teljes egészében elutasította a Minority SafePack célkitűzéseit, amelyeket korábban az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel elfogadott. A Bizottság ezzel nemcsak az EP támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette – tették hozzá. Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről – áll a parlament határozatában.

Személyijövedelemadó-mentességet kapnak a huszonöt év alattiak

A jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élveznek a huszonöt év alatti munkavállalók a bruttó átlagkereset szintjéig. Az erről rendelkező törvényt 166 igen szavazattal, egy ellenvoks mellett fogadta el a parlament. Az intézkedés költségvetési vonzata 130–150 milliárd forint évente. A jogszabály biztosítja, hogy aki ezen kedvezmény mellett családi adókedvezményre is jogosult, az ezt járulékkedvezményként veheti igénybe. Lehetőség lesz az első házasoknak járó adókedvezmény igénybevételére is azoknak, akik huszonöt éves koruk alatt kötnek házasságot; ők ezt azután érvényesíthetik, hogy betöltötték a huszonötödik évüket.

Slachta Margitról neveznék el a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet

Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről nevezze el. Az LMP-s Ungár Péter javaslatát – amelyhez Nacsa Lőrinc (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) is csatlakozott – 155 igen szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2021.02.22-i ülésnapján elfogadott “Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvény zárószavazása az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kompenzációt kaphatnak a rokkantsági ellátásban részesülők, ha juttatásuk csökkent 2012-től

Az Országgyűlés 163 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A változtatásra az Alkotmánybíróság 2018-as határozata miatt volt szükség, amelyben a testület az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó mulasztását mondta ki és a törvénnyel kapcsolatos alkotmányos követelményt állapított meg. A jogszabály eredetileg azt tartalmazta, hogy az ellátás összege – az állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőzően járó juttatásnál. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy “az állapotjavulás kivételével” szövegrészt kizárólag azokra alkalmazzák, akiknek nemcsak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó, tényleges fizikai állapota is kedvezően változott. A most elfogadott módosítás szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek – a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával összefüggő, 2012-től új alapokra helyezett – felülvizsgálatot követően alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, 500 ezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-áig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs. Az emberi erőforrások minisztere által benyújtott előterjesztés indoklása szerint az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítását követően öregségi nyugdíjat kapnak. Ha valaki a kompenzációt nem fogadja el, akkor 2022. június 30-áig kérelmet nyújthat be, hogy a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végezzen nála. Ez legkésőbb 2023. június 30-ig megtörténik. Ha az állapotjavulás nem bizonyítható, akkor az ellátás összegét újra megállapítják, illetve egy összegben kifizetik a különbözetet legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg. A törvénymódosítás 2021. július 1-jén lép hatályba.

Ismét elfogadta a Ház a kormányközi megállapodás módosítását az egységes szanálási rendszerről

Ismételten elfogadta – 165 igen szavazattal és két tartózkodás mellett – az Országgyűlés a köztársasági elnök által formai hiba miatt a Háznak visszaküldött törvényt az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjáról. A jogszabály a bankunióhoz kapcsolódó egységes szanálási rendszerrel, valamint az Egységes Szanálási Alappal kapcsolatos, a módosítás kialakítja a hitel megítélésének rendszerét. Áder János államfő azt kifogásolta, hogy sem a törvényjavaslat benyújtott szövegéből, sem annak indoklásából nem állapítható meg, hogy a törvény részét képező melléklet – azaz a megállapodás szövege – milyen szövegváltozat, mert hiányzik róla a dátum. Egy azóta benyújtott módosításból azonban kiderül, hogy az észtországi kormányváltás miatt az uniós tagállamok két különböző időpontban írták alá a dokumentumot, ezért hiányzott a dátum.

Megszüntették a magyar–svéd beruházásvédelmi megállapodást az uniós jog védelmében

A képviselők 165 igen szavazattal, egyhangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy megszüntessék a Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság között korábban létrejött, a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást. Az Országgyűlés azt követően hozta meg döntését, hogy az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta: az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert. A tagállamok ezért vállalták, hogy megszüntetik az összes unión belüli kétoldalú beruházásvédelmi egyezményüket.

Az eredetmegjelölésekre vonatkozó változtatásokról döntöttek

Az Országgyűlés kihirdette a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekre vonatkozó genfi felülvizsgálatát. A képviselők 166 igen szavazattal járultak hozzá a ratifikációhoz. A parlament ezt követően a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényen is átvezette a változtatásokat. A képviselők 162 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter erről szóló előterjesztését.

Uniós jogharmonizációs céllal módosították a szerzői jogi törvényeket

Az Országgyűlés az Európai Bizottság 2019-ben hatályba lépett, korszerűsítő intézkedéseket tartalmazó rendeletéhez igazította a magyar szerzői jogi törvényt. A képviselők 136 igen szavazattal, 29 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Új pszichotróp anyagot minősítettek kábítószernek

Európai uniós szinten elvégzett kockázatértékelés eredményeként egy új pszichoaktív anyag került bele a gyógyszertörvény mellékletébe, így a jövőben büntetőjogi megítélés szempontjából kábítószernek minősül az izotonitazén nevű anyag. Az erről szóló előterjesztést 163 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára felszólal az Egyes törvényeknek a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelvvel összefüggő módosításáról című törvény általános vitájának előterjesztői zárszavában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 28-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar–román gyorsforgalmi útkapcsolat

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: a tervezet célja a Magyarország és Románia közötti harmadik gyorsforgalmi útkapcsolatról kötött megállapodás kihirdetése.

Jelenleg két autópálya-kapcsolat van a két ország között, és mindkét kormány úgy döntött, hogy lépéseket tesznek a harmadik kapcsolat megvalósítására

– mutatott rá. Közölte: a projekt hozzájárulhat a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok fellendítéséhez, valamint újabb munkahelyek teremtéséhez, emellett korszerű keretek között teszi lehetővé a gyorsforgalmi úthálózat bővítését Magyarország és Románia között. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy kiemelt jelentőséggel bír a szomszédos országokkal és az EU-tagállamokkal ápolt kapcsolatok fejlesztése.

A projekt a kormánynak abba a törekvésébe is illeszkedik, hogy a kárpát-medencei népeket közelebb hozzák egymáshoz

– mondta. Hozzátette: a gyorsforgalmi kapcsolat a határon túli magyarok és Magyarország között is hidat képez. A korábbi jobbikos politikus, Varga-Damm Andrea (független) kifogásolta, hogy még mindig csak a megállapodásról van szó, és kérdéses, mikor készül el valóban az út.

A projekt valóban nagyszerű lehetőség és könnyebbé teszi a határon túli magyarok kapcsolattartását Magyarországgal

– közölte. Az általános vita után zárszavában Schanda Tamás elmondta, hogy nem volt egyszerű a tárgyalási folyamat Romániával, de folyamatos az egyeztetés az országgal, többek között infrastrukturális projektekről. Megjegyezte: a kormány valóban a vidékkel van, azért dolgozik, hogy ott jó életet lehessen élni, és ebből a szempontból fontos az infrastruktúra fejlesztése; rengeteget fordítottak a közutak fejlesztésére is.

Magyar–kirgiz nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás

Schanda Tamás kifejtette: a tervezet célja a magyar-kirgiz fuvarozási, szállítási együttműködés erősítése a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében.

A megállapodás segíti Magyarország keleti irányú kapcsolatainak erősítését

– tette hozzá. Schanda úgy vélte, hogy a közúti kapcsolatok egyezményes szabályozása mindkét fél érdeke, és a megállapodás segíti a két ország együttműködését, kapcsolatai további fejlesztését. Kovács Sándor (Fidesz) elmondta: több mint egy éve folyik a védekezés a koronavírus-járvány ellen, ennek fontos eleme volt védőeszközök beszerzése a keleti országokból, most pedig a keleti vakcinák behozatala. A jobbikos Ander Balázs azt közölte, hogy a hivatalos adatok alapján nem alakultak olyan jól a magyar–kirgiz gazdasági kapcsolatok. Támogatják a magyar–kirgiz kapcsolatépítést, fontos a keleti nyitás, de nem Kínával kellene szorosabbra fűzni a kapcsolatokat – vélekedett. Az MSZP-s Molnár Gyula úgy vélte, hogy nagyon gyorsan a Ház elé került a javaslat. Pártolja, hogy Kelet felé nyissanak, de van egy félelem, hogy ez ne valami helyett történjen, ne távolodjanak el a Nyugattól emiatt – fogalmazott. Keresztes László Lóránt (LMP) úgy látja, fontos Kelet felé is nyitottnak lenni, de nem a partneri kapcsolatot keresi a kormány Kínával, hanem “behódolnak” neki és kiszolgáltatják Magyarországot Kína törekvéseinek. Varga-Damm Andrea (független) szerint célszerű a megállapodás megkötése, és Magyarország célja, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljon minden országgal, de soha senkinek nem szolgáltathatja ki magát. Schanda Tamás zárszavában kiemelte: a kormány a magyar nemzeti érdekeket képviseli.

A keleti nyitás sikert hozott, ezt a legjobban az elmúlt egy év mutatja

– vélte.

Közlekedési törvények módosítása

A teherszállítók útdíjának szabályozását és a kiemelt közúti infrastruktúrát is érinti a közlekedési tárgyú törvények módosítása, amely tíz jogszabály megváltoztatását kezdeményezi

– mondta az előterjesztés vitájában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Célnak nevezte a beruházások segítését, de jelezte, hogy jogharmonizációs célokat is szolgál a javaslat.

A közút építtetője által a beruházás érdekében megszerzett ingatlanon lévő eszközök az építtető vagyonkezelésébe kerülnek

– ismertette. A közúti közlekedési törvény 1988-as hatálybalépésével megszűnt útkategória, az ingatlannyilvántartásban jelenleg is kivett, saját használatú útként nyilvántartott ingatlan a jövőben magánútnak minősül, elzárásához vagy megnyitásához pedig hatósági eljárásra van szükség. Mivel a légi közlekedés fejlesztési koncepciójának jóváhagyása az állam feladata, ezért a koncepcióban megfogalmazott követelményeknek a reptér megfelelő dokumentumaiban, például a repülőtérrendben vagy a repülőtéri kézikönyvben is meg kell jelenniük – mondta. Az unión belüli útdíjrendszerek átjárhatóságát is szolgálja a javasolt változtatás, azzal a céllal, hogy az érintett fuvarozóknak egyetlen fedélzeti eszközre legyen szükségük az elszámoláshoz. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló jogszabály is változik. A kormány javaslata értelmében az országos közutak építtetője a közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti.

Jobbik: ez egy kezelhetetlen “salátatörvény”

Ander Balázs (Jobbik) az előterjesztés nagy részét támogathatónak ítélte, ugyanakkor azt mondta: a tíz jogszabályt módosító csomag kezelhetetlen annak “saláta jellege” miatt. Támogatandónak ítélte a többi között az úgynevezett mutatványos vasutakra vonatkozó szabályozást, valamint az uniós irányelvek átvételét, illetve a biztonsági szabályok pontosítását. Sérelmezte, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó előírásokat. Molnár Gyula (MSZP) ironikusan azt mondta: megemeli a kalapját az államtitkár előtt, amiért van “ilyen törvényre ideje” a jelenlegi vészterhes időkben. Ki gondolta volna húsz éve, hogy például a repülőjogosítványokra ilyen részletes szabályokat kell alkotni? – jegyezte meg. Szerinte az a szándék, hogy ténylegesen kiemelt beruházásokat ne lassíthassanak egyéni érdekek, már nem él; a cél, hogy bármire rátehessék a “kiemelt beruházás pecsétet”. Varju László (DK) szerint ismét “lespórolták a hatásvizsgálatokat”, holott az kötelezettség. Úgy ítélte meg: még utólagos hatásvizsgálatokra is szükség volna. A légi közlekedés szervezéséről szólva azt mondta: örülne, ha meghallanák azokat, akiket zavar a zaj. Hozzátette: ha Ferihegyen megvalósulnak a tervezett fejlesztések, amelyek jelentősen növelnék a légi forgalmat, azok számos kritikát kapnak majd.

Varga-Damm Andrea független képviselő felszólal a Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között a Mátészalka–Csenger (H) és Óvári–Szatmárnémeti (RO) közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről tartott általános vitában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor

LMP: “önök elárulták a vidéket”

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint kevés információ áll rendelkezésre a javaslat megítéléséhez, egyes elemei miatt azonban az LMP nem tudja azt támogatni. Ide sorolta a kiemelt beruházások kérdését és azt, hogy aggódnak az esetleges lánctartozások kialakulása miatt. Szerinte a közlekedéspolitikának nincs alapvető koncepciója, a legfontosabb fejlesztések pedig elmaradtak. Kijelentette: 17 ezer kilométernyi alsóbbrendű út rossz vagy nem megfelelő állapotú az állami statisztika szerint; az önkormányzatok területén is “döbbenetes” állapotok vannak. Tamásiban van olyan út, ahol a Volán már felvetette a buszjárat leállítását az útminőség miatt – jelezte. A vasúti mellékvonalakra szerinte szintén alig költött a kormány.

 Önök elárulták a vidéki térséget, vasútromboló politikát folytatnak

– jelentette ki. Varga-Damm Andrea szerint a változtatás visszaélésekre adhat okot, mert “totálisan semmivé teszik” a magántulajdont. Kifogásolta, hogy a bérleti jogviszony is ugyanígy megszüntethető.

Az egyes megújuló energiaforrásokkal összefüggő törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán délután

Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a szélenergiának ugyan megvannak – például az időjárási – korlátai, ugyanakkor Magyarország a fennálló lehetőségeket sem használja ki. A paksi erőműről azt mondta: a megkötött szerződés kapcsán tisztán kellene látni például, hogy miért van késés a projektben. Azzal egyetért – jelezte –, hogy az erőmű nukleáris kapacitását fenntartsák. Steiner Attila, az ITM államtitkára zárszavában kiemelte: nagyon fontos a törvényjavaslat, nélküle nem lehet elérni, hogy 2050-re ténylegesen klímasemlegessé váljon Magyarország.

Erre uniós kötelezettségünk van, és a kormány is elkötelezett e téren. Ez ugyanakkor nem fog működni az atomenergia alkalmazása nélkül

– közölte, hozzátéve: közben az energiaárakról és az ellátásbiztonságról sem szabad megfeledkezni. Kitért a zöldkötvények előző heti kibocsátására is, amire hétszeres túljelentkezés volt. Eddig a CO2-kibocsátást 32 százalékkal tudták csökkenteni, ezzel a 9. legjobb eredményt érte el Magyarország az Unióban – jegyezte meg. Jelezte: 1,1 millió fát ültettek a fásítási program keretében. További felvetésre elmondta még, hogy a kormány is fontosnak tartja a biomasszát és geotermikus energiát, erre támogatási programokat írnak majd ki. A lakossági napelemekről elmondta: elkezdtek dolgozni egy új programon, széleskörű pályázatot szeretnének meghirdetni, ami több tízezer családnak teszi elérhetővé a napelemeket. Elmondta, hogy a szaldóelszámolás kivezetése uniós kötelezettség Magyarország számára. A szélerőművekről azt mondta: Magyarország sokkal rosszabb adottsággal rendelkezik e téren, mint a szomszédos országok.

Minden megoldásra szükség lesz a jövőben, nincs egyetlen üdvözítő megoldás

– összegzett az államtitkár.

Forrás: MTI/parlament.hu; Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt