Az MNB előzetes pénzügyi számlái alapján az első negyedév végi 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államháztartás bruttó adóssága a GDP-arányában. A jegybank adatai alapján nominálisan tovább emelkedett az adósság összege, amely így megközelíti a 47 ezer milliárd forintot.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévével záruló egy évben a GDP –7,6 százalékát tette ki (–3875 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 75,5 százalékát érte el 2021 második negyedévének végén (38 326 milliárd forintot). Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 77,6 százaléka volt (39 406 milliárd forint) – közölte az MNB a Portfolióval kedd reggel. A jegybank statisztikája szerint az államháztartás kötelezettségállománya 46 795,5 milliárd forintra emelkedett; ez majdnem 250 milliárdos növekedést jelentett egy negyedév alatt. Ez persze nem meglepő, lassan természetes lesz, hogy évről évre emelkedik a nominális adósságunk. A GDP-arányos ráta jelentős csökkenésében komoly szerepe lehetett a gazdaság visszapattanásának; a GDP a várt feletti mértékben emelkedett a második negyedévben a KSH friss közlése szerint.
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,8 százaléka volt (2935 milliárd forint). Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévében a negyedéves GDP –2,7 százalékát tette ki (–366 milliárd forintot). Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége –343 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké –35 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 11 milliárd forint volt. Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya 2021 második negyedévének végén a GDP 38,1 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 96,2 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi vagyona a GDP –58,1 százalékát érte el.
Az államháztartás pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan jelentősen növekedtek a betétek és az egyéb követelések, emellett kisebb mértékű növekedés mutatkozott még a hosszú lejáratra nyújtott hitelek állományában is. Erőteljes csökkenés következett be viszont tranzakcióból kifolyólag a részesedések esetében. Az államháztartás kötelezettségei közül ebben a negyedévben is jelentősen növekedtek a pénzügyi vállalatok államkötvény-vásárlásai, ennek mértéke azonban lényegesen elmaradt az előző negyedévekétől – állapítja meg a jegybank. A külföldiek által tartott államkötvények állománya viszont tovább csökkent tranzakcióból kifolyólag. A rövid lejáratú értékpapírokat továbbra is tranzakcióból fakadó állománycsökkenés jellemezte, a hitelek esetében pedig nettó hiteltörlesztés történt mind a külfölddel, mind a pénzügyi intézményekkel szemben. Erőteljesen növekedtek az egyéb kötelezettségek, elsősorban az európai uniós támogatások és az adójellegű kötelezettségek miatt.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévében a negyedéves GDP 3,2 százalékát tette ki (433 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2021 második negyedévének végén a GDP 137,3 százalékát, a kötelezettségei a GDP 24,3 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 113 százalékát érte el. A háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben a folyószámla-betétek és a hosszú lejáratú állampapírok növekedtek, ugyanakkor számottevően csökkentek a rövid lejáratú állampapírok. A többi pénzügyi eszköz is jelentős mértékben emelkedett, így a készpénz, a tőzsdei részvények, az egyéb tulajdonosi részesedések, befektetési jegyek, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések is. A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan kiemelkedő mértékben bővült a hosszú lejáratú, forint fogyasztási és egyéb hitelek, valamint a forint ingatlanhitelek állománya. A háztartások egyéb kötelezettségei is számottevően nőttek.
Forrás: Portfolio; Fotó: PS
István Kopasz
2021-08-18 at 17:42
Valaki!
Nagyon jó és szemléletes a magyarázatod. A kormány is arra törekedett elsősorban, ha már az adósnak kamatot kell fizetnie a hitelezőnek, az ne külföldi, hanem belföldi hitelező legyen! Ezért az adósságszolgálat összetételét megváltoztatta minden szempontból: a külföldnek kevesebb legyen a tartozás, a rövidlejáratú magas kamatozású hitelek lecserélése hosszúlejáratú alacsonyabb kamatozású hitelekre. Ezek az okos húzások. Azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy akik kisebb tartozással kezdték el a rendszerváltást, azok az államok most is kedvezőbb helyzetben vannak, mert kisebbek az adósságszolgálati kamataik nominálisan! Így több marad belföldre nekik, van fedezetük a nyugdíjak, bérek fejlesztésére az infláció kisebb növekedése mellett és a nemzeti valutájuk is stabilabb.
Solaris
2021-08-18 at 13:50
Foggal körömmel ragaszkodnak a “szakértők” a GDP szám használatához, amihez sajnos elég kevés közünk van.
(Beszámoljuk az albérlő jövedelmét a családi kasszába, ahelyett, hogy csak az albérlet díját néznénk)
Valójában az államadósság csak emelkedhet, jó néha stagnál, a címben sugalltak ellenére.
Az államadósság olyan összeg, amit soha se lehessen visszafizetni, de a kamatokat így-úgy kinyögni lehessen valahogy.
A cím helyesen megfogalmazást mindenki végezze el maga.
Namond
2021-08-17 at 21:14
Jobb lenne ha az államháztartás bruttó adóssága a GDP-arányában 25-32% között lenne.
Amúgy a cikkben egyetlen egy jó hírt látok.
Azt, amiről nem esik szó a cikkben, hogy Matolcsy, az MNB, pénzpiaci stratégia váltása 350 Ft/eur közelébe hozta az árfolyamot azaz jelentős kedvezményt ért el az államháztartás egyensúly és külföldi adósság arány javítása érdekében.
A többi katasztrófa, világosan látható – Varga Misuhoz és dr Orrbán Vicctor napi politikai érdekeihez köthető – a belpiaci inflációt növelő kormányzati intézkedések sorozata.
Pl a kockázatos negyedéves GDP –2,7 százalékát kitevő –366 milliárd forintnyi fedezet nélküli kötelezettség vállalás.
Ha a háztartások nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,8 százaléka volt (2935 milliárd forint).
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévében háztartások finanszírozási képessége nélkül 3 301 milliárd forint lenne?
Persze ha az EUB kifizeti a helyre állítási alap juttatásait és az éves támogatást akkor nyertünk.
Kíváncsi lennék, hogy az évről évre emelkedő nominális adósságunkban mekkora részesedése van az inflációnak és az árfolyam ingadozás átlagának.
Warlord
2021-08-17 at 17:59
@Királytigris
Ennek az lesz a következménye, hogy egyszer csak utána nézel, hogy mit jelent az, hogy “nominális adósság”.
Királytigris
2021-08-17 at 15:57
“Lassan természetes lesz, hogy évről évre emelkedik a nominális adósságunk.”
Ennek mi a felső határa?
Szerintem a csillagos ég.
Mikor lesz ez visszafizetve? SOHA!
Ennek mi lesz a következménye?
Valaki
2021-08-17 at 12:23
A sok huhogónak akik mindenben találnak rosszat el kellene magyarázni,hogy nem az fontos, hogy havonta mennyi hitelt törleszt a család, hanem azt, hogy ez a jövedelmed hány %-a.
De ami enné is fontosabb, hogy nem mindegy, hogy a családban a szüleidnek, apósnak tartozol, vagy szomszéd falu uzsorásának.