Pesti Srácok

Közel négyezer iraki állampolgárt szállítottak haza Fehéroroszországból

Közel négyezer iraki állampolgárt szállítottak haza Fehéroroszországból

Az iraki külügyminiszter litván hivatali partnerével, Gabrielius Landsbergisszel közösen tartott sajtótájékoztatóján ismertette a fehérorosz határon kialakult migrációs válsággal kapcsolatos fejleményeket. Fuád Mohamed Huszein beszámolója szerint eddig közel négyezer iraki állampolgárt szállítottak vissza a hazájába november közepe óta Fehéroroszországból. Olyan illegális bevándorlókról van szó, akik Lengyelország, illetve Lettország és Litvánia felől próbáltak bejutni az Európai Unió területére.

Fuád Mohamed Huszein iraki tárcavezető tájékoztatása szerint november 18. óta az iraki kormány tíz repülőjárattal vitte haza állampolgárait Fehéroroszországból. Mint mondta: eddig mintegy négyezer olyan irakit sikerült hazaszállítani, aki Fehéroroszország Lengyelországgal, Litvániával, illetve Lettországgal közös határán rekedt. Ahmed al-Szaháf külügyi szóvivő hozzátette, hogy Fehéroroszországból háromezer-nyolcszáztizenhét, Litvániából pedig száztizenkét irakit vittek haza. Mint arról beszámolt, az érintett repülőjáratok először a félautonóm iraki Kurdisztánban szállnak le, mivel a menedékkérők közül számosan abból a térségből származnak, s a gépek csak ezt követően folytatják útjukat Bagdadba. Al-Szaháf arról is beszámolt, hogy számos iraki migráns lehet még Fehéroroszországban, bár pontos számukat a helyi segélymunkások az időjárási körülményekre és a nehéz terepviszonyokra tekintettel nem tudják megbecsülni. Landsbergis, aki Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnökkel is egyeztetett Bagdadban, kijelentette, hogy új elképzelésekkel szeretné segíteni a két ország közötti együttműködést. Lengyelország, Litvánia és Lettország határai fokozott nyomás alá kerültek az elmúlt hónapokban Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy a migránsválság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka ezt tagadja. A vádak szerint Fehéroroszország segített közel-keleti, nagyrészt iraki állampolgároknak eljutni Minszkbe, és megpróbálta átjuttatni őket az Európai Unió határán.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Hálid Mohamed

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.