Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt 1,8 százalékkal nőttek – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Az elemzők 15,7 százalékos augusztusi inflációt vártak.
Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, 30,9, illetve 14,8 százalékkal. Az éves maginfláció 19,0 százalékos, a nyugdíjas kosárra számított fogyasztói áremelkedés 15,7 százalékos volt augusztusban
– közölte a KSH.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
Facebook hozzászólás
Sötétben rejtőzködő piszkos - náci
2022-09-13 at 19:30
Pár hónappal ezelőtt 1 kg zsír 900-1000.-Ft volt, most az Újpesti Piacon 1990.-Ft alatt nem volt, de volt 3000.-Ft-os zsír is (szintén 1 kg). Ez 200 %-os meg 300 %-os infláció. Novemberben a nyögdíjasok meg kapnak 1,8%-os emelést. Gratula, köszi.
Valaki
2022-09-12 at 00:04
bl: Olvasd el a Principles of Economicsot Mankiwtól, ott megtalálod az alapokat is, meg a matematikai levezetést is arról hogy pontosan miért alakul ki a kereslet kínálat törvénye (pontosan abból amit leírtál, hogy eladók eladnak egy bizonyos ár fölött és minél magasabb árat szeretnének, vevők meg vesznek bizonyos ár alatt és minél kisebb árat szeretnék). Még szimulációk is vannak amivel bemutatja részletesen hogy miért történik az amit te furcsának gondolsz. Persze sok mindentől függ minden, de nem ugyanannyit ér minden effektus. Ugyanúgy ha egy kilövött ágyúgolyó röppályáját akarod kiszámolni akkor elsőre mindent elhanyagolsz kivéve a gravitációt és ez megadja azt hogy nagyvonalakban merre megy, de ugye van még szél, meg nem pontosan van gyártva a golyó, meg a nap gravitációja sincs beleszámolva, mind komplikál és ha pontos akar valaki lenni akkor mindent bele kell számolni, de attól még a legegyszerűbb modell is pontos ahhoz hogy eltaláld a célpontot (és nem mondja senki hogy furcsa hogy eltaláltad, hiszen még annyi mindent nem vettél bele). Ugyanígy van a piaci modellel is, ahol a legegyszerűbb modell is közel lesz a valósághoz (hiába nincs belevéve minden), ha a kereslet kínálat alapján kijön hogy 500 forintért fog elkelni összesen 150 kiló kenyér, akkor bármilyen bonyolult modellt összerakhatsz, nem fog kijönni olyan hogy 1 millió forintért fog elkelni összesen 10 kiló kenyér, az viszont simán lehetséges hogy nem 500 hanem 600 lesz az ár (mert nem tökéletesen racionálisak a vevők vagy eladók, vagy többféle kenyér van és valaki ezt szereti valaki meg azt és így 1 kenyér piac helyett két kenyér piac van két különböző árral), vagy 150 kiló helyett 120 kel el.
bl
2022-09-11 at 17:52
Mindenképpen furcsa a jelenlegi helyzet. Ha rajtam múlna, akkor vagy olcsóbban adnám a gázt a gázerőműveknek vagy ledobnám a fogyasztók egy részét a hálózatról, hogy szóba se jöhessen a gázár alkalmazása. Egyébként valóban igazad lehet abban, hogy nem értem a piac működését. Az ideális piacot valahogy úgy képzelem, hogy van x “db2 vevő akik egy terméket (1 db-ot belőle) akarnak venni és egyenként maximum xi forintot hajlandóak költeni rá. Az eladók pedig y db terméket árulnak egyenként yj minimális árért. És ekkor jöhet a számítógépes szimulációk sorozata, ahol különböző feltételek és tudás mentén vásárolnak a vevők és a végeredményekből lehet majd kikövetkeztetni esetleg azt amit írtál. (A valóság persze ennél lényegesebb bonyolultabb, pl az árérzékenység egy darabig nem is játszik, aztán meg később nagyon is játszik, a vevőknek nincs fix elképzelése sok esetben és az eladók se mindig csupán a pillanatnyi haszonra fókuszálnak, stb, stb.) Valóban kell némi közgazda-matek tapasztalat, hogy bármit is mondjak. Mindenesetre furcsa. Furcsa az egész. Nem vagyok biztos benne, ez egy objektív, kikerülhetetlen valóság. Sok-sok matekos szimuláció esetleg meggyőzne.
Valaki
2022-09-11 at 11:28
bl: NINCS ilyen hogy felajánlotta valaki a termékét 5 forintért és 10 forintot kap érte sehol, az áramtőzsdén se! Csak te értelmeztél félre valami cikket egy olyan újságírótól amelyik nem ért hozzá, ezt próbálom elmagyarázni neked. Ha 5 ért adja el akkor ennyit kap, viszont mivel az eladó is látja az árat ezért később (következő tranzakciónál, ami az áramár esetén másodpercenként percenként van és nem valami hosszútávú szerződés alapján) olyan árat szab meg ami magasabb és ezután elér egy olyan pontra a piac amikor mindenki ugyanannyit ad (pár másodperc alatt). Az árampiacon pedig minden pillanatban ez az piaci ár van mindenkinek. Nem úgy működik, hogy a vízerőmű 10 forintért adja, az atomerőmű 30 forintért a gáz meg 500 ért és akkor egyik helyről 10 ért, másik helyről 30 ért, harmadik helyről 500 ért veszi az áramszolgáltató, viszont neked meg 500 ért adja, hanem pont fordítva:
Ha akkora a fogyasztás hogy csak a vízerőmű el tudja látni, akkor az áramszolgáltatók a vízerőműtől vesznek mert az tudja legolcsóbban adni (ezért alacsonyabb áron tudja eladni mint a többi), tehát a piaci ár az a vízerőmű meg az atomerőmű ára között lesz (mivel aláígér az atomerőműnek, de a profitot maximalizálja), ha az atomerőmű is kell (mert a vízerőmű kapacitása nem elegendő), akkor a piaci ár (amennyiért adja az atomerőmű MEG A VÍZERŐMŰ IS!) magasabb lesz (ezen esetben az atomerőmű ára meg a gázerőmű ára között az utóbbihoz közel), ha már a gázerőmű is kell, akkor meg megint magasabb lesz. A vízerőmű meg az atomerőmű NEM adja 10 meg 30 forintért az áramot ha a piaci ár 500, értsd már meg. Nem hülyék vannak ott hogy 10 forintért adják azt ami éppen 500 forintot ér. Mindegyik annyiért adja amennyi a piaci ár (és amelyik olcsóbban termel az ezáltal nagyobb profitra tesz szert), és ez a piaci ár az alapján alakul ki hogy összesen mennyi energia kell.
Nem úgy adják meg az áraikat a különböző erőművek hogy “én 10 forintért gyártom ezt, kérek 10% profitot és akkor mindenki 12 forintért kapja tőlem”, hanem “én 10 forintért gyártom ezt, és a piaci árért adom el, viszont ha a piaci ár 10 forint alatt van akkor nem adok el”.
Ha 1000 forint a kenyér ára a környező boltokban és te is adsz el kenyeret, de te 10 forintért tudod gyártani akkor te elsőre eladod mondjuk 20 forintért, elkapkodják tőled mindet, utána adod 30 ért, megint elkapkodják, stb egészen addig amíg el nem éred az 1000 forintot és kezdesz vásárlókat veszíteni (mivel más is tud annyiért eladni). Tehát hiába adnád te 10 forintért is, nem fogod, mivel csak akkor fogsz vásárlókat veszíteni ha 1000 forint közelébe érsz. Ami milyen meglepő, megint a legmagasabb ár amennyiért a teljes kenyér mennyiség ki van szolgálva, és mivel te nagyon jól gyártod a kenyeret ezért 990 forint profitod van minden egyes kenyéren.
Ebben a példában te vagy a vízerőmű az 1000 forintért gyártó meg a gázerőmű, az iteráció pedig másodperces mértékekben megy tehát ez: “oké adom 10 ért, következő időpillanatban már 20 ért, következőben 30 ért,…. , oké adom 1000 ért” másodpercek alatt eljut a piaci árhoz, tehát nincs semmi ilyen amiről beszélsz hogy “valaki 5 ért adja és 10 et kap”, mivel automatikusan kialakul ez az ár.
De én befejeztem nem is írok többet, mivel láthatóan nem is akarod megérteni hogy tényleg hogy működik egy árucsere piac, csak a saját hibás hipotézisedet ismételgeted erről a “5 forintért adja de 10 et kap érte svédcsavar meg gonosz politikusok” meg “a legdrágább mazsola adja meg a kuglóf árát”-ról. Olvasd el Principles of Economicsot Mankiwtól (4. fejezet) és akkor lehet megérted.
bl
2022-09-11 at 07:48
+1 A zöldenergiára való átállás azt fogja eredményezni, hogy nagyon nagy kapacitások alakulnak ki a magas áraknak is köszönhetően és lehet már a következő nyáron 0 forintra fog lemenni a tőzsdei ár (nemcsak néhány órára). Az egyik szélsőséges megingást mindig egy másik szélsőséges megingás szokta követni (skizo működés), a megújulók megrángatják a piacot másodpercenként is és hosszabb távon is. Egy szabályozási rémálom lett a termelés is és az árazás is.
bl
2022-09-11 at 05:46
Egy piacot sose pusztán a kereslet-kínálat szabályozza, hanem az egyéb tényezők is. Például azért nem megyek a bolhapiacra, mert messze van inkább megveszem drágábban a nagyáruházban ami közelebb van, de a nagyáruház polca tele van rossz áruval is(széles a választék) és sokáig tart megkeresni/kiválasztani, ezért mégiscsak elmegyek a bolhapiacra az ismerős eladóhoz, aki mellékesen megtanít, hogy mire vigyázzak és olcsóbban ad vagy ugyanolyan áron. Tehát mindig van számtalan mellékkörülmény. Most éppen az a mellékkörülmény, hogy az összes igényt ki kell elégíteni és kurva gyorsan mert különben szétesik a rendszer, ezért nem totojáznak, hanem a statikus ajánlatokból hosszú idő alatt feltehetően kialakuló átlagár alapján vásárolnak.
bl
2022-09-11 at 05:22
Én elhiszem, hogy számtalan elektronikus piac úgy működik, ahogy a villanytőzsde is, de egy hétköznapi embernek sose lesz érthető, hogyha valaki felajánlotta a termékét 5 forintért, akkor hogyan kaphat érte mégis 10 forintot. Ez nonszensz, ez kitekert logika. Ha 5-öt kért érte, akkor ennyit kell kapnia érte, majd rájön később, hogy többet is kérhet (vagy nem), vagy megveszi tőle valaki, aki továbbadja többért(vagy nem) és a végén tényleg az általad megadott ár alakul ki, de akkor is fontos (elsőrendű kérdés), ha eladnám és felkínálom 5-ért, akkor ne kapjak érte többet.
bl
2022-09-11 at 05:12
Annyi a lényeg, hogy nem mindegy, hogy hogyan alakul ki az egyensúlyi ár. Ha egy véletlen folyamat irányítja, amire nincs rálátása a termelőknek (és nemcsak az eladási kényszer, hanem a véletlen folyamat egyéb körülményei is parára, árcsökkkentésre késztetik), akkor OK, ha pedig egy jól körülhatárolt döntési mechanizmus hoz eredményt akkor nemOK (túl kicsi a para a termelők fejében). A jelenlegi helyzetben a termelőknek az az érdeke, hogy legyen gázos komponens is a megtermelt energiában, kiváló helyzet egy kis kartellezésre.
Valaki
2022-09-10 at 23:07
bl: Feladom, másféleképpen én nem tudom egyszerűen elmagyarázni neked. Nem tudom milyen “szimulációról” beszélsz, nem kell semmit szimulálni, egyéni döntések alapján alakul ki az ár meg hogy mennyi cserél gazdát, nem szimulál senki semmit. Nincsen semmilyen licitálás meg ajánlatok, te összekevered a piacot meg az aukciót. Azt nem érted, hogy mi alapján alakul ki a piaci ár az egyéni döntésekből. Ajánlom hogy olvass el egy mikroökonómia könyvet (Mankiw), mert az alapoktól nem érted.
Az ugye megvan, hogy teljesen ugyanígy (ahogy az energiapiac) működik ha bemész a boltba és veszel tejet, kenyeret vagy húst? Te itt valahogy az energiapiacon vagy fennakadva amikor már 5.-szörre mondom neked hogy mindennél ugyanez történik és semmilyen politikai oka nincs, ez a karakterisztikája minden olyan árucsere folyamatnak ahol vannak fogyasztók és előállítók és mindkettő a saját maga érdekét nézi (fogyasztó alacsony árat, előállító meg magasat).
Még egy utolsó kísérlet hogy megértsd: Ezzel a két eléggé triviális dologgal egyetértesz?
– Minél nagyobb a termelés annál kisebb az ár (ugyanakkora fogyasztásnál).
– Minél nagyobb a fogyasztás annál nagyobb az ár (ugyanakkora termelésnél).
Ha igen, akkor ebből a kettőből már minden következik, az is hogy pontosan annyi mennyiség cserél gazdát amennyinél az eladók és a vevők is ugyanazt az árat fizetik, és az is hogy mindenki ugyanannyit fizet és az is hogy az olcsóbban termelő gyárnak nagyobb lesz a profitja (amit te kifogásolsz éppen hogy valami svédcsavar).
Ha meg nem értesz egyet, akkor meg nem tudok mit mondani, mindkettő teljesen triviális megfigyelés több ezer éves tapasztalat alapján.
bl
2022-09-10 at 21:49
Még annyit, hogyha nem zárták volna be az atomokat meg a szeneseket, akkor most nem is lenne gázkomponense a villanyárnak, azaz annyi lenne mint 2 éve. Vagyis ha a ződpolitika nem írta volna felül a józanészt, akkor észre se vennénk, hogy a villanytőzsde se az optimális megoldásról szól.
bl
2022-09-10 at 21:24
Piacot sokféleképpen lehet szimulálni. Az is egy megoldás, hogy a leggyorsabb ajánlattevőket fogadják el függetlenül az ártól és időegység múlva/akár percenként kidobják azt a legdrágábbat, a közben megérkező legolcsóbb ajánlatra. Ily módon szétszóratva a termelőket, már nem egyszerre adnák az ajánlatot, ezét semmit nem tudna arról, hogy mi lesz a sorsa az ajánlatának, jobban parázna, kisebb lenne a végső ár. És ez csak egy végtelen piacszimulálási lehetőség közül.
bl
2022-09-10 at 21:03
Kötöd az ebet a karóhoz, hogy ez az egyensúlyi ár. Ez nem egyensúlyi ár, hanem egy olyan felsőár, aminél többet biztosan nem kell fizetni senkinek akkor, ha mindenkit (egyéb költségek nélkül) kiszolgálunk. Ennek annyi értelmét látom, hogyha le akarunk szakadni a gázról-olajról-szénről, akkor olyan pluszjövedelemhez juttatjuk vele a naposokat-szeleseket-atomosokat amiből fejleszthetnek ha akarnak, vagy elkölthetik fagyira ha arra van épp kedvük. Ennyi. De ez nem piaci ár. Piaci árról akkor beszélhetnénk ha én szerződnék x-el, hogy ad nekem y kWh-t délután 5-től az elfogyasztásáig z Ft-ért, de itt semmi ilyen nem történik, hanem leszimulálnak egy teljes piaci igény kielégítést és fizetnek a legdrágább komponens árával mindenkinek(hiszen összeomlana a rendszer, ha nem kapná meg a legdrágább termelő az árt). Ez nonszensz, ennek csak politikai oka(például politikusbűnözés) lehet. ÍGY KELL AZ ÖRDÖGÖT ELREJTENI A RÉSZLETEKBE ÉS MISMÁSOLNI EGYET. Ha mindenki csak azt az árat kapná, amivel hajlandó volt felajánlani eladásra az energiáját, akkor se lehetne azt mondani, hogy valami gonoszságot követnénk el. Persze mindenki kivárna, senki se adna el és összeomlana a rendszer. Szóval a kereslet-kínálat törvénye sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy mondod. Egyszer összeomlana (pedig az is kereslet-kínálat), egyszer meg max.profitot termel. Egyikre se mondhatod, hogy nem a kereslet-kínálat törvénye alapján működne/nemműködne. (És arról még nem is elmélkedtem, hogy egy ilyen rendszert hányféleképpen lehet meghekkelni(árat emelni), azon felül, hogy eldugom a plusznyereségemet az adózás elől
.) Nem. Nem. Nem és nem. Ez a rendszer úgy ahogy van fejletthaladó, azaz egy önellentmondásos baromság.
Valaki
2022-09-10 at 20:31
bl: Megpróbáltam 3 szor megértetni veled, de a kuglófos példádon látszik hogy még mindig nagyon messze vagy a megértéstől:
5, Akkor másképpen megpróbálom elmagyarázni: Ha van több mazsolagyártó amelyik drágábban és van amelyik olcsóbban gyártja (NEM eladja, hanem gyártja!) a mazsolát akkor a te kuglófgyártód azon az áron veszi az összes mazsoláját ami az egyensúlyi ár (és ez az egyensúlyi ár annyi amennyiért a legdrágábban gyártó mazsolagyár eladja). Mindegyik mazsola annyiba kerül neki, mert mindegyik gyár ennyiért adja el neki. Ez nem vélemény/marhaság/trükk/svédcsavar, hanem egyszerűen ez egy tény, ez történik a valóságban minden piacon. Bármit amit veszel boltban ez vonatkozik rá.
1, Ezt szépen kijelentheted, de semmi köze a valósághoz. A valóságban valaki eladja az áramot, valaki meg megveszi és annak függvényében alakul ki az ár hogy ki mennyit termel és mennyit használ fel, ennyi kell a piachoz más semmi.
2, Nem mondtam sehol hogy ez az ideális otthoni energiafelhasználásra, de ahol nem kötött hogy mennyit használnak energiát ilyent lehet alkalmazni. És amúgy létezik ilyen, éjszakai áramnak hívják (csak nem az ár változik, hanem hogy mikor működik).
3, Nem értem hogy miért írod ugyanazt amikor előbb leírtam hogy minden órában/napon/héten/hónapban változik hogy mennyi energia van felhasználva. Költségek sem fixek, mindig más a gázár/olajár/szén/urán.
4, Rosszul sejted, tökéletes piac csak annyit jelent hogy az ár megegyezik az értékkel amit adnak érte. Kenyeret, tejet meg húst gondolom veszel, annak az ára teljesen piaci alapon alakul ki (kivéve ha árfixálás van) mi benne a skizoid meg instabil meg élhetetlen, ott is amikor megveszed a tejet annyit fizetsz érte amennyiért a legdrágább még szükséges tejtermelő adja (hiába van olyan gyár ami mondjuk 20 forint/literes tejnél is profitot termelne ő is 500 forintért adja).
6, Milyen közgazdasági trükkről beszélsz, egy energiaszolgáltató és mondjuk egy szénerőmű teljesen külön cég, teljesen mással foglalkozik, más dolgozókkal. Nem is értem miről beszélsz hogy “szétválasztás”, amikor mindig külön volt (kivéve posztkommunista országokban, de ott ugye minden állami volt).
bl
2022-09-10 at 18:12
1. A vevők egy sorsközösséget alkotnak, vagy jut mindenkinek vagy szétesik a rendszer. Tehát ez nem piac.
2. A pillanatnyi mérésen alapú árazással az a baj, hogyha “elkezdtem kávét főzni, akkor főzés közben nem mehet fel az ára az áramnak”, különben nincs stabilitás, nincs kiszámíthatóság, csak folyamatos para van(ami megöl minden emberi jót).
3. A teljes rendszer a vezetékekkel és erőművekkel együtt egy nagy monolit(nem tágul, nem megy össze), fix költségekkel, azaz egy kWh ára végtelen is lehet, ha csak én vagyok az egyetlen fogyasztó Európában.
4. Az ideális piac (azt sejtem) egy végtelenül skizoid, instabil, élhetetlen káosz. A piacok nem univerzálisan kereslet-kínálat alapúak, hanem az egyéb körülményeik is determinálják.
5. Ha tudom, hogy a kuglófba a mazsolák különböző árúak voltak, akkor nem fogom elfogadni, hogy a kuglófkészítő olyan hülye volt, hogy a legdrágább mazsolaszem árával fizette ki a mazsolavásárlását, arra való hivatkozással, hogy hiszen csak így tudtam kuglófot sütni, így volt bele elég a mazsola (ez marhaság).
6. Ha lehet tárolni/raktározni, akkor több értelme van a termelés-szállítás szétválasztásának, így csak egy közgazdasági trükk az egész.
Valaki
2022-09-10 at 17:21
bl: Én értem mit mondasz csak nem úgy működik ahogy mondod.
1, A piac az korlátozott mennyiségű erőforrások elosztásáról szól, mivel korlátozott mennyiségű elektromos áram van, így a piac használata teljesen működik.
2, Lehetne érvényesíteni, mivel villamosenergia használat mindenkinél minden pillanatban mérve van, az csak egy nagyon pici lépés hogy ez a mérőeszköz a pillanatnyi árat is tudja (és ezáltal teljesen forintra pontosan megmondja mennyibe került az áram amit elhasználtál). A szolgáltató veszteségei azért vannak mer az állam beleszól kivülről az áram árának kifizetésébe (ha minden szolgáltató és felhasználónál ott lenne egy pillanatnyi árat használó mérő, akkor ez fel sem merülne problémaként)
3, Miért ne tudna tágulni meg zsugorodni, este kevesebb a fogyasztás mint nappal, hétvégén más a fogyasztás mint hét közben, más a fogyasztás nyáron mint télen. Ez mind az egyensúlyi ár és energiafelhasználás változása, és mivel nagyon sok erőmű van és nagyon sok fogyasztó egyik oldalról sincs monopólium.
4, Lásd fentebb, minél gyorsabban jut el az egyensúlyhoz és minél kisebb az eladott egység annál jobban közelít az ideális piachoz. Ha csak egy darab ferrit akarsz eladni és van 3 vevő rá (1 eladó, 3 vevő, 1 darab árú) az kevésbé tökéletes piac mint az árampiac (sok eladó, sok vevő, végtelenül osztható árú, és pontos mérés).
5, Nem tudom hogy mit kell ezen elfogadni. Ez történik minden piacnál teljesen mindegy mit akarsz venni, elektromos áramot, rízst, kenyeret, tésztát, olajat, cukrot, vagy kuglófot mindegy mindegyiknél az az ár amelyiknél a legdrágább gyártó is még profitabilis. De kiváncsi vagyok hogy neked mi az alternatívád a kereslet/kínálat törvényére, mire szeretnéd lecserélni az egész világ piacgazdaságát?
6, Az termelés meg szállítás elválasztása pedig nem hülyeség hanem egy szükségszerűség. Az egyik az energia előállításával foglalkozik (vesz szenet olajat stb és elad kWh energiát) a másik pedig az energia kereskedéssel (vesz X helyen energiát és Y helyen pedig eladja). Ugyanúgy mint ha neked lenne egy farmod ahol gabonát állítasz elő akkor te a gabona előállítással foglalkozol (erőmű), és az általad előállított gabonát más megveszi (energia szolgáltató) tőled és elszállítja a városba ahol mondjuk eladja egy pékségnek (amelyik feldolgozza), ahol megveszi béla bácsi. Ugyanúgy mint ahogy a farmnál a gabona termelés és kereskedés két külön dolog, az elektromos áramnál is megvan ez.
bl
2022-09-10 at 16:35
Már a termelés és a szállítás szétválasztása is hülyeség volt, mert elválaszthatatlanul eggyek. Amit megtermelnek azonnal el kell fogyasztani és ha nem termelnek eleget, akkor szétesik a rendszer. A termelés és a szállítás az nem kettő dolog, hanem egy. (Gondolatban mindent fel lehet aprózni a végtelenségig. De minek?)
bl
2022-09-10 at 15:24
Értelek, de te nem értesz engem.
1. A egységes villamosenergia-rendszer nem arra lett kitalálva, hogy piaci alapon működjön. Eredetileg voltak akik “gyártották” a zsinóráramot és a fogyasztók meg ki-be kapcsolgatták a készülékeket, és hosszú távú (legalább éves) szerződések szabályoztak mindent.
2. Ma pedig fel lett rakva minden a tőzsdére, az energiának pillanatról pillanatra változik az ára, és a fogyasztóknál nem is lehet ezt érvényesíteni, még a rendszer sincs kialakítva rá. Azaz a szolgáltatóknál keletkező veszteségeket az államnak kell pótolnia. De nem is ez a legnagyobb probléma.
3. Folyamatosan üzemkész állapotban kell tartani a teljes rendszert, ezért ez nem piac (nem tud tágulni és zsugorodni, hatalmas monolit/monopólium a rendszer). Akkor lenne piac, ha “impulzusként/csomagként” érkezne az energia és vétel előtt alkudni tudnék az árból. Így viszont ez egy skizofrén piac, ami hihetetlen ingadozásokat mutat egy alapszolgáltatásnál, óriási károkat okozva.
4. Stabilitás nélkül azonban nincs semmi, fejlesztés se, fogyasztás se. Vagyis akik ezt a skizofrén piacot kitalálták(elméletben) maguk is azok voltak (és akkor finoman szóltam). Ráhúzták a “piaci” logikát egy “fénysebességgel” változó dologra.
5. A legdrágább mazsolaszem ára nem határozhatja meg a többi mazsola árát is a kuglófban, csak azért mert nekem a kuglófból kell mazsoláznom. Ilyet a hétköznapi ember nem fog elfogadni, hiába mondod amit mondasz. Látszólagosan jó a logikád, mélyebb szinten azonban ott a monopólium/a totális kényszer/a kuglóf.
Valaki
2022-09-10 at 13:43
bl: Mivel nem úgy működik ahogy leírod. Te úgy próbálod beállítani mintha ez hogy “a legdrágább áron vesz mindenki”, meg hogy “egybe megveszik” ez csak az energiapiacra vonatkozna, pedig ez _minden_ piacon így működik hogy azon az áron vesz mindenki mint amennyiért az utolsó mennyiség elkel, ez az egyensúlyi ár, függetlenül attól hogy melyik termelő mennyiért lenne profitabilis.
Példa: Ha kenyér piacot nézel és mondjuk van egy nagy gyár amelyik 100 forintért tud gyártani 1 kiló kenyeret (és ők max 100 kiló kenyeret tudnak gyártani naponta), meg van a béla bácsi aki 300 forintért tud gyártani 1 kiló kenyeret (és ő mondjuk maximum naponta 50 kiló kenyeret tud előállítani). Ugyanaz történik mint az energiapiacnál, hogy előbb a nagy gyártól fognak venni a vásárlók (mivel olcsóbb és ők olcsón szeretnék venni a kenyeret), és másodlagosan béla bácsitól (mivel ő drágább). Ha azt mondod hogy FIX a kereslet (mert mondjuk csak ez az élelem van és nem szeretne senki éhenhalni) és mondjuk összesen 100 kiló kenyér kell, akkor elsőre mindenki odamegy a gyárhoz és ott vesz kenyeret mondjuk 150 forintért (béla bácsi meg szomorkodik mert nem éri meg neki), másnap megint mennek de mostmár 200 forintért adja a gyár (béla bácsi megint szomorú), és így megy egészen addig amíg el nem ér az egyensúlyi árhoz (ami 300 forint alatt lesz picivel), ekkor már béla bácsi is majdnem bekapcsolódna a termelésbe, de akkor a gyárnak a profitja lecsökkenne (mivel legrosszabb esetben 50 kiló kenyeret béla bácsi is el tudna adni, tehát a gyárnak a profitja majdnem fele akkora lenne) Tehát mindenki a legdrágább áron veszi a kenyeret (mondjuk 290 forint) mivel ez az egyensúlyi ár, a gyár nagyon boldog mivel ő 100 ért gyártja és 290 ért adja el, meg a vásárlók is boldogok, mivel mindenki megkapja a kiló kenyerét és ezen az áron fog elkelni a kenyér mindaddig amig valami nem változik (és akkor újra beáll az egyensúly).
Ha egy napon a kereslet megnő mondjuk 130kg ra, akkor béla bácsi is bekapcsolódik a termelésbe és nőni fognak az árak (mivel csak ők ketten adnak el) egészen addig amíg valaki más be nem csatlakozik (Juli néni látja hogy nagyon drága a kenyér ezért ő is elkezdi gyártani, de ő lassú és csak 400 ért tudná), így a Gyár+Béla bácsi + Juli néni piacnál ~ 400 lesz az ár amiért elkel a kenyér (ebben az esetben is a legdrágább áron).
Az energiapiacon minden pillanatban ez az egyensúlyi ár áll fenn, mivel olyan gyorsan történik meg az egyensúlyhoz eljutás (míg a kenyeres példában mondjuk eltartana 1-2 hétig).
Sátorhelyi László
2022-09-10 at 02:18
mily igazat tetszik szólni!
bl
2022-09-09 at 19:41
Értem amit írsz, te nem értesz engem. Az a baj, hogy a vevő nem mondhatja azt, hogy ebben a pillanatban ebből a drágából nem kérek. (Mert például éppen főzi a kávét és be akarja fejezni a kávéfőzést.) A villamosenergia piac nem olyan mint a kirakodóvásár piaca. Ha megmaradunk ennél a hasonlatnál akkor a villamosenergiapiac olyan, mintha a vásár bejáratánál összeírnák, hogy ki kér csizmát, majd a lista alapján összevásárolják a legolcsóbbtól kezdve a vásárban a szükséges mennyiséget és megkapod a csizmát és annyit fizet érte mindenki, mintha az ő csizmája lett volna a legdrágább a vásáron. Ez nem piac, ha jobban belegondolsz. Gondolkodj rajta egy kicsit szabadon.
Valaki
2022-09-09 at 14:31
Bl: Látom el se olvastad amit írtam. Az energiapiac is ugyanolyan piac mint az összes többi, eladók meg vásárlók vannak mint minden piacon. Kiváncsi vagyok hogy szerinted pontosan KI az aki megveszi az energiát.
bl
2022-09-09 at 04:48
Ez valójában nem piac, mert nem adnak vesznek, hanem a teljes mennyiséget egyszerre megveszik a teljes mennyiségben megbúvó legmagasabb árú összetevő alapján, mivel az összekapcsolt villamosenergiarendszer stabilitása, a szolgáltatás fenntartása az elsődleges érdek. A STABILITÁS FENNTARTÁSA HOZZA LÉTRE AZ INSTABILITÁST(ez benne a svédcsavar, a kommunista lehetetlen feladat).
Valaki
2022-09-08 at 21:56
bl: Mi ebben a svédcsavar? Minden, ismétlem minden piac így működik. Úgy látszik te nem érted hogy hogy működik a kereslet/kínálat a közgazdaságban. Gyorstalpaló annak akit érdekel hogy pontosan mi történik az áram meg a gáz piac között:
Ha van valami árú amire van kínálat (gyártók) és kereslet (felhasználók), akkor fel lehet rajzolni egy (ár, mennyiség) grafikont amibe két görbe van: az egyik a keresleti görbe, ami azt mutatja meg, hogy különböző árszinteknél mekkora mennyiségű árut hajlandóak eladni az eladók, a másik pedig az hogy a különböző árszinteknél mennyit hajlandóak megvenni a vásárlók. Az hogy ezek a görbék pontosan hogy néznek ki az sok mindentől függ de a kínálati görbe pozitív meredekségű (minél nagyobb az ár annál többen hajlandóak eladni), a keresleti görbe meg negatív meredekségű (minél nagyobb az ár annál kevesebben hajlandóak venni). Amikor ez a két görbe találkozik azt hívják egyensúlynak tehát az a mennyiség fog gazdát cserélni azon az áron, és ez bizonyítottan optimális cserét eredményez.
Az árampiachoz ez úgy jön, hogy most ebben a kivételes esetben, mivel a gáz ára felment, a gázt használó erőműveknek messze nagyobb a költsége, így csak nagyobb árnál kezdenek eladni, tehát van egy nagyon kis meredekségű rész (tehát nagy árnövekedés kell, hogy kis mennyiségű energiával többet termeljenek) a kínálati görbén a többi erőmű meg a gázerőmű között. És mivel a mennyiség amit fel kell használni rugalmatlan (tehát megvan hogy X MW kell és ez nem változik) ezért az egyensúlyi ár is magasabb lesz. Ez azt jelenti hogy a jobb erőművek nagyobb bevételt kapnak mint a rosszabb erőművek, ez az erő ami azt eredményezi hogy egyre kisebb lesz az ár az idők folyamán (hiszen a jobb erőművek több pénzt kapnak, befektetnek, többet tudnak termelni, míg a rosszabb erőművek csődbe mennek és átadják a helyet)
A probléma most az, hogy a felasználók (ipar, emberek) energiahasználata rugalmatlan, és a magas árak miatt ez gondokat okoz. A legegyszerűbben ezt az elektromos energia problémát úgy lehet küszöbölni, hogy csökkentik azt az árat aminél a gázerőművek profitabilisak lesznek (kis meredekségű részt rendbehozzák), például azzal hogy a gázerőművek csökkentett áron kapják a gázt (tehát az állam állja a különbözetet mondjuk a tavalyi gázárhoz képest). Ezáltal a gázerőművek alacsonyabb árnál kapcsolnak be, így az egyensúlyi ár is kisebb lesz, tehát a felhasználók is kevesebbet fizetnek az áramért. Ez a két energia piac “szétkapcsolása” néven fut, de nem láttam még sehol értelmesen leírva.
Orientál
2022-09-08 at 20:45
Gyurcsány csicskája a Karácsony odaszart a Budapesten képkocsijukkal parkolóknak a belvárosba 600 forintos óránkénti parkolási díjat. Gyurcsány csicska miskolci pécsi elvtársai a úgy élősködnek az ott buszokkal utazókat hogy nagyon lecsökkentették a városi tömegközlekedésekben közlekedő buszok számát.
bl
2022-09-08 at 20:14
Hallom már lebuktak és a pénzszivattyúkat más területre fogják áttenni. Most már mindegy, most majd lehet olcsón európai cégeket venni és kész, abban is lehet némi üzlet.
bl
2022-09-08 at 20:05
Pontosan. Ilyen a ződkommunizmus, a ződforradalom. A nagy ugrás (a setétségbe). (Mondjuk lehetett sejteni, látszott mikor a semmihez nem értő kiskorúval kampányoltak a ződforradalom mellett.)
Hesslervezérezredes
2022-09-08 at 19:36
bl
2022-09-08 at 17:50
Elolvastam ötször és ötször megállt az eszem.
Értettem és nem értem.
Ezek megőrültek???
Vagy nekem ment el az eszem????
Ezek bűnözők.
bl
2022-09-08 at 17:50
Az uniós áramtőzsde egy szép példa lesz:
Ha egy adott pillanatban szükség van 100 egység energiára, akkor a tőzsdén először megveszik a legolcsóbbat, majd az utána következő legolcsóbbat és jgy tovább addig, amíg össze nem jön a 100 egység energia. Az energia eleje szél meg nap meg atom a vége pedig gáz. Mivel a gáz drága, ezért az utolsó energiákat drágán veszik. És most jön a svédcsavar. Senki se annyit kap az áramért amennyiért kínálta a tőzsdén, hanem annyiért amennyibe a legdrágább áram került. Ily módon kurva sokat keresnek a napelemesek, a szelesek és az atomosok. Ez elvileg arra lenn jó, hogy fejlesszenek, de most a háború idején el akarják vonni tőlük az extraprofitot, ezért még azelőtt eltüntetik különféle trükkökkel, mielőtt tényleg be kellene fizetni a költségvetésbe. Tehát az energiaipra szárnyal, szórja mindenhová a pénzt, miközben a az energifelhasználók szenvednek és mindjárt csődöt jelentenek. Így kell kérem szépen tönkretenni egy egész kontinenst! Hajrá liberalizmus! Hajrá Fejlettnyugati Szabadpiac! Hehehe. Így keletkezik a gázárból egy olyan infláció aminek még létre se kellett volna jönnie, mert el se kezdődött a fűtési szezon! Hajrá Brüsszel! Ne hagyd abba! Ződíccs!!! Hehehe.
Hesslervezérezredes
2022-09-08 at 17:34
Csak kérdezem.
Nem lehet, hogy az van, hogy az idetelepült multik miatt van ez a córesz???
Tehát: az energia árnövekedést át kell hárítani a lakosságra, hogy a multi energiaszámlája ne emelkedjék??
Továbbá: a forintot azért hagyják nyakló nélkül gyengülni, mert ez az exportbevételt fokozza szintén a multik részére??
Ismétlem: kérdeztem.
Ha tud valaki válaszolni, azt megköszönöm.
Királytigris
2022-09-08 at 17:01
Gyurcsány haverod idején ugyan mit tanácsoltál?
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-09-08 at 16:04
Szerintem mindenki (termelő, importőr, nagyker, kisker) vérszemet kapott, és úgy gondolja, hogy most közismert az infláció ténye, ezért Ő nyakló nélkül, mohón nyerészkedhet. Példáim esetlegesnek tűnnek, de cseppben meglátni a tengert. Pl. ne mondja nekem senki, hogy egy édesítőszerrel készült szörp, amely 2 hónappal ezelőtt 270 Ft volt egy idegen aprópénzről elnevezett boltláncban, ma indokoltan 720 Ft. Hogy egy nyomorult kulcskarika 30 helyett egy hónap alatt 40 Ft lesz csak úgy. Hogy a 155 Ft-os rétesliszt két hónap alatt 350 Ft lesz. stb. stb. Mindenki harácsolni akar, és piacgazdaságban, ahol az állam csak nagyon korlátozottan tud belenyúlni a dolgokba, rohadt nehéz visszatéríteni a korrekt árképzéshez a seregestül tobzódó hiénákat.
Béla
2022-09-08 at 13:00
Ungarn über alles !: Azért, mert tavelyelőtt többet ért 1 forint mint most, így ha _ugyanannyi_ értéket szeretne kapni a boltos mint tavaly, akkor több forintot kell kérnie érte.
Juhasz Gyula
2022-09-08 at 13:00
Ez csak az alapelelmiszerek, a nyugdijas kosar, inflacioja. A tartos fogyasztasi cikkeke valoban 25% vagy tobb is. Magyarorszagot mar nem mentheti meg semmi az allamcsodtol. Minel jobban elelik az alapkamatot, annal jobban felmegy az inflacio. A magyar forint, a vilag egyik legrosszabb penzneme lesz. Gyujtsd a valutat, a forint nemsokara osszeomlik.
Witness of History
2022-09-08 at 11:25
Volt az 25 % is.
Ungarn über alles !
2022-09-08 at 10:54
Kiss Yóska
10:23
gYogYóska ! balfaszságról ne ugass, hanem tapogasd meg a fejed !
Iref
2022-09-08 at 10:42
Ungarn über alles !
Kell az a hólapát!
A télen, ha bort iszunk, aztán havat hányunk!
Kiss Yóska
2022-09-08 at 10:23
Ez van akkor, amikor idióták vezetnek egy országot! Az Orbán kormány balfaszkodásban már bőven utolérte Gyurcsányékat. Lassan sikerül úgy tönkretenniük az országot, mint Kádáréknak. Nemhiába Kádárt utánozza állandóan a kisztitkár elvtárs.
Ungarn über alles !
2022-09-08 at 10:20
‘hiszem fiam, elhiszem’
csak azt magyarázza el valaki, hogy a tavalyelőtt gyártott hólapátra (ami azóta is a boltban szikkad) miért került az idén már a harmadik árcédula ???
…mert tavaly se kelt el ? …vagy csak a fékezhetetlen-ellenőrizetlen kupec kapzsiság íratja az árcédulákat ?