Nem volt hatékony a lakás-takarékpénztári megtakarítás, mint állami támogatási forma a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011-es tanulmánya szerint, amely az Origo hírportálon csütörtökön jelent meg. A portál cikke idézi a GVH tanulmányát, miszerint a terméket azok vették igénybe, akik amúgy is képesek voltak megtakarítani, és más formában is tarthatták volna pénzüket. A lakás-takarékpénztári rendszer igénybevételét jellemzően a lakás felújításának igénye motiválta, csak másodsorban jellemezte a lakásvásárlás.
A GVH megállapította, hogy a piac fejlődésekor – például az új belépők szempontjából – kulcsfontosságú az állami támogatások fenntarthatósága, ezért a szervezet érdemesnek tartotta meggondolni az állami támogatás mértékének csökkentését. Az ágazati vizsgálat eredményei alapján a GVH indokoltnak tartotta a lakás-takarékpénztárra vonatkozó jogszabályi környezet pontosítását, fejlesztését is. Az elemzésből kiderült: a konstrukció csak korlátozott mértékben érte el azt a célt, hogy alacsony betéti kamatokra építve alacsony kamatok mellett biztosítson lakáscélú hitelt. A GVH szerint a magas állami támogatás következtében az alacsony kamatú befektetés is vonzó hozamot jelent a megtakarítóknak, ezért a magas kamatkörnyezet jelentős többletnyereséget eredményezett a pénztáraknak – írta az Origo. A tanulmány megjelenésének idején két lakás-takarékpénztár rendkívül hasonló termékkínálattal és árazási stratégiával meglehetősen magas nyereséget ért el. A lakás-takarékpénztárak jellemzően alacsony kamatszintű termékeket kínáltak, ami a pénztárak szempontjából az akkori piaci helyzetben – 2011-ben a jegybanki alapkamat hat-hét százalék között ingadozott – optimális stratégia volt, a fogyasztóknak viszont korántsem volt a legelőnyösebb.
Az olyan ügyfelek számára, akik csak lakáscélú megtakarításokat kívántak képezni, nem feltétlenül a lakás-takarékpénztár a megfelelő állami támogatási forma a GVH 2011-es tanulmánya szerint. A szervezet szerint az állami támogatás rendszerével kapcsolatban érdemes lett volna megfontolni azt a megoldást, hogy közvetlen támogatás helyett azt adókedvezmény formájában lehessen érvényesíteni. Mint írták, a szabályozás indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a lakás-takarékpénztárakat a kereskedelmi bankokkal szemben. A nyilvános piaci adatok alapján a lakás-takarékpénztárak jövedelmezőségi mutatói jóval meghaladják a bankszektor átlagát. Általánosságban a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásával szembeni fő kritika, hogy nem elég hatásos támogatási formáról van szó, mivel számos jel arra utal, hogy a megtakarítások és lakáscélú beruházások nagy része valószínűleg a lakás-takarékpénztári rendszer nélkül is megvalósult volna – idézte az Origo a GVH-tanulmányt.
Forrás: MTI; Fotó: Blikk.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS