Mintegy bő évszázadon keresztül szolgált a budapesti téli kikapcsolódás helyszínéül a Normafa, ahol rendre több tízcentis hórétegen élvezhették a téli sportokat a fővárosiak. Korábban síugró sánc, lesiklópálya és szánkózásra alkalmas terület is megtalálható volt a domboldalon, ahol most újraélednek a hagyományok egy innovatív beruházás keretei közt. Persze, ahogy az ötlet napvilágra került, megérkeztek az ellendrukkerek is, akik szerint a manapság rendszeresen egyre csökkenő mennyiségű havat pótló néhány centi műhó olvadáskor elöntheti Budapestet(!), és egyébként is természetkárosító ott síelni, szánkózni. Ezekre adtak frappáns választ a projekt előkészítői és az érintett sportszakemberek a Pesti Riporter pénteki adásában. A Normafa üzemeltetéséért felelős cég vezetője, Mikó Gergely szerint a hópótlás következtében az őshonos növényzetnek a sípálya területén biztosítani lehet az évszázadokon keresztül “megszokott” klímát, de a domboldalra látogatók biztonságát is szolgálja, hogy ezentúl kijelölt keretek közt tudnak hódolni a szánkózás és síelés örömeinek a kilátogató budapestiek.
A Normafa a 19. század vége óta több tízezer látogató számára téli sportolási és kikapcsolódási lehetőséget is nyújt. Hajdan több lesiklópálya, sőt még síugrósánc is várta a téli sportok szerelmeseit. Most új fejezet nyílhat a Normafa történetében azzal, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat megkezdi az Anna-rét melletti kedvelt szánkózó- és sífutóterület hópótlásának előkészítését – számolt be nemrég a XII. kerületi önkormányzat lapja. Elindult ugyanis az évek óta várt beruházás, melynek keretei közt a védett növényeket biztonságosan elkerülve – a megfelelő engedélyek alapján – egy csőrendszer kerül a földbe, amihez csak a téli szezonban csatlakoznak a kizárólag tiszta vizet felhasználó hókészítő eszközök. Ennek köszönhetően pedig hópótló berendezések segítségével – és a környezetvédelmi megfontolásokat szem előtt tartva – megkezdődhet a kijelölt sífutópálya, illetve szánkózódomb kialakítása.
A beruházás nem csak a sportolók, valamint a kikapcsolódásra vágyók számára jelentős, hanem környezetvédelmi vonatkozása is kiemelt. A beruházást megelőző vizsgálatok ugyanis igazolták, hogy a téli sportok nem veszélyeztetik a környezetet és az élővilágot. A hóréteg vastagságának növelése viszont elősegítheti a gyepen a mechanikai sérülések elkerülését, a kiegészítő hópótlás pedig az olvadás után javítja a talaj – és így az őshonos növényzet – helyzetét a sajnos egyre szárazabb területeken.
Mindehhez pedig egyetlen fa kivágására sincs szükség, mivel a pálya nyomvonalát úgy alakították ki, hogy az elkerülje az őshonos növényzettel benőtt területeket. A vizsgálatok igazolták, hogy a téli sportok nem veszélyeztetik a környezetet és az élővilágot. A munkához tehát sem fa, sem cserje kivágására nincs szükség, a nyomvonalban felszedett gyepes termőtalaj pedig a munkálatokat követően visszahelyezésre kerül.
Biztonsági okok is szólnak a fejlesztés mellett
A természetvédelmi szempontok mellett kiemelt szerepe van a fejlesztés megvalósításában a biztonsági megfontolásoknak is. Jelenleg ugyanis a síelők és a szánkózók gyakran keresztezik egymás útját, amiből gyakran kisebb- nagyobb balesetek következnek. A jelenlegi tervezet szerint azonban a szánkózó gyerekek (és felnőttek) külön kijelölt területet kapnak, amelynek megfelelő állagát hópótló berendezések biztosítják. Ennek köszönhetően elkerülhető lesz, hogy a szánkózók az Anna- réten található sípályát használják.
Apokaliptikus árvíz és “civil aggodalom”
Természetesen mint minden fejlesztés esetén, a Normafánál is megjelentek az ellendrukkerek. Az Index már 3 éve “megelőző csapást” próbált mérni a projektre cikkével, amelyben arról írnak, hogy
civilek attól is tartanak, hogy olvadáskor nagy mennyiségű víz fogja elönteni a sípálya környékét, ami túlterhelheti a természetet.
Csakhogy ez egész egyszerűen így nem igaz, hiszen a világ összes sípályáján jelentős hóréteg – legyen az mesterséges vagy valós – indul olvadásnak minden tavasszal, ez azonban mégsem okoz problémát, hívta fel a figyelmünket Dr. Fürstner József, a Magyar Sí Szövetség elnöke. Ráadásul a Normafán a múlt évszázadban teljesen megszokott dolog volt a több tízcentis hótakaró, amihez a terület növényvilága is alkalmazkodott. Ilyen értelemben a hópótlás csupán a természetes állapotok visszaállítását jelentené egy kis területen.
A civilek aggodalmával kapcsolatos híradások pedig igencsak álságosak tekintve, hogy a Normafa fejlesztése azon kevés önkormányzati projektek közé tartozik, amelyet kerületi népszavazás előzött meg – tudtuk meg Pokorni Zoltántól, a Hegyvidéki Önkormányzat polgármesterétől. A voksoláson egyébként elsöprő többséggel nyertek az igenek még 2015-ben, a helyiek 81 százaléka támogatta a sípálya és a szánkózó terület korszerűsítését.
A jövő olimpikonjainak karrierjét törnék ketté?
Bár a szánkózó terület kifejezetten a budapesti, szórakozásra vágyó civilek számára épül, ahogy a sípályát sem csak a sportolók vehetik majd igénybe, mégis fontos megjegyezni, hogy komoly utánpótlás nevelő tevékenységet végez a Vasas évtizedek óta a Normafán. Holló Miklós olimpikon, a Vasas sífutó edzője például elmondta, a magyar sísport 20 olimpikont delegált már, a szakág azonban nehéz helyzetben az egyre ritkább természetes havazás miatt. Az edzésekhez ugyanis gyakran kell utazniuk az utánpótlás sportolóknak is, így a fejlesztések ellen ágálók a jövő olimpikonjainak kibontakoztatása ellen is harcolnak.
A kihívásokat testközelből tapasztaló 15 éves sífutó, Bozóki Laura a Pesti Riporternek elmondta, a Galyatetőig kell utazniuk a fiataloknak, ha edzésre mennek. Ez pedig nehéz helyzetet teremt, hiszen bár meglátása szerint rengeteg fiatalt érdekel a sísport, kevesen vállalkoznak annak tudatában, hogy a főváros környékén csak az időjárás kegyének kitéve lehetséges edzésre járni.
Fotó: MTI/Mónus Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS