Lassan beérne a banán, de most az is leszáradna – Az ország jelentős részén aszály van
Az ország jelentős részén aszály van – írta szombaton a Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt melegebb nyarak, és a több és intenzívebb hőhullám erősíti az "aszályhajlamot". Mint írták: a tavalyi év is száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250–300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget.
A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában is 150–200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. 1937-ben például 405,4 milliméterrel volt átlagosan csapadékosabb Zala és Somogy megye, mint Csongrád-Csanád és Békés. Ekkor viszont a következő évben, 1938-ban, átlagban csak 8,4 milliméterrel volt csapadékosabb a két délnyugati megye. Azt írták: Magyarországon átlagosan háromévente fordul elő szárazabb, vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is. Tartósan száraz évek jellemezték például az 1940-es évek közepét vagy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét. Tartósan csapadékos évek sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években.
Összegzésként azt írták: Magyarországon a csapadék előfordulása térben és időben nagyon változékony. Az országon belül általában a hegyvidéki területek és a nyugati, délnyugati országrész a csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb. Szárazabb évek esetén az ország legszárazabb része egyértelműen az Alföld, és a szárazság gyakran nagyobb területre kiterjed. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon belül leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is – emelték ki. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak akár éveken keresztül is tartó, száraz periódusok.
A meteorológiai szolgálat felhívta a figyelmet: az időnként fellépő szárazság, aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához. Ugyanakkor – mint kiemelték – "az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot".
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
