Az OLAF 2012 óta harminc igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett az ügyészségnek, amely valamennyi ügyben nyomozást rendelt el, csak azokban nem, amelyekben már korábban eljárás indult – hangsúlyozta Fazekas Géza szóvivő azon a háttérbeszélgetésen, amit a sajtó munkatársainak szerveztek kedden a Legfőbb Ügyészségen. A vádhatóság a beszélgetésen ismét cáfolta azt a médiában megjelent híresztelést, hogy “baráti tűz” végzett tavaly októberben Bőnyben Pálvölgyi Péter őrnaggyal. A Legfőbb Ügyészség szóvivője a PestiSrácok.hu-nak arról is beszélt, hogy hiába szeretné már több mint fél éve az ügyészség költségvetési csalás miatt is kihallgatni a kémkedéssel gyanúsított Kovács Bélát, addig “meg van kötve a kezük”, amíg az Európai Parlament nem függeszti fel a jobbikos EP-képviselő mentelmi jogát.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta harminc igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek, amely valamennyi ügyben nyomozást rendelt el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult- hangzott el egy, a sajtó munkatársainak szervezett ügyészségi háttérbeszélgetésen kedden. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megjegyezte, hogy eddig hét ügyben emelt vádat az ügyészség, hétben megszüntették az eljárást, a többiben folyamatban van a nyomozás, jogerős ítélet pedig két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.
Újabb vádemelés
Fazekas Géza hangsúlyozta: az OLAF feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, ebben a körben közigazgatási vizsgálatok elvégzésére jogosult, nyomozati jogköre nincs. Ismertette azt is, hogy igazságügyi ajánlást akkor tesz a szervezet, ha a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észleli, jelzést pedig akkor, ha nem tesz büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlást, hanem átadja a rendelkezésére álló adatokat és az adott ország ügyészségére bízza ezek elbírálását. A legutóbbi vádemelésről Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője beszélt, aki elmondta: április 24-én három ember ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, egy budapesti információtechnológiai szolgáltatást nyújtó cég vezetője 2011 októberében pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez szoftverfejlesztésre, a projekt megvalósításának helyszíneként pedig egy debreceni címet jelölt meg. A támogatási szerződéssel ellentétben azonban a cég a fejlesztői munkát Budapesten végezte, s bár bérelt irodahelyiségeket Debrecenben, azok alkalmatlanok voltak erre a célra. Az ügy két másik vádlottja alvállalkozók képviselője, aki valótlan iratokat használt fel a támogatási összeg felhasználásának látszólagos igazolására. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott az uniós költségvetésnek 80 millió, a fiktív számlákon alapuló adóbevallásokkal pedig a magyar költségvetésnek 35 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester állítólag semmit nem tudott a 4-es metróhoz köthető korrupcióról. Fotó: MTI
Továbbra is szökésben az Alstom-ügy harmadik érintettje
Szintén az ügyészségi összesítésből kitűnik, hogy az OLAF ajánlásai alapján 16 nyomozás van folyamatban, a többi között az Öveges-programmal, a Szegedi Vadaspark interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével, európai parlamenti képviselők költségtérítésével, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapacitásbővítésével, a Budapest Szíve projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel, valamint 166 települési önkormányzat játszótérfejlesztésével és az Alstom-metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban. Az Alstom-üggyel összefüggésben Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője elmondta: augusztus 3-ig hosszabbították meg a nyomozást, amelynek továbbra is két gyanúsítottja van, egy harmadig személy, Terner Géza pedig európai és nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt áll. A helyettes szóvivő közölte: információik szerint a férfi jelenleg egy nem európai uniós államban tartózkodik. Hozzátette azt is: az Alstom-ügyben a vesztegetési pénzt mértéke 7,3 millió euró lehetett.
Győrkös István ismét a gyilkosság helyszínén. Fotó: MTI
Két hónapon belül lezárják a bőnyi rendőrgyilkosság nyomozását
A KNYF helyettes szóvivője a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében reagált az elmúlt néhány napban a sajtóban megjelent nyilatkozatra is. Simon Richárd hangsúlyozta: a gyanúsított védője egy-egy mondatot ragadott csak ki az általa ismert szakvéleményekből, amit aztán közölt a nyilvánossággal. A szóvivő szerint az, hogy a lövedéken nem volt DNS, semmit nem bizonyít, az csupán technikai-szakértői kérdés. Simon Richárd beszélt arról is, hogy szakértők már korábban megállapították, hogy a halálos lövést egy gépkarabélyból adták le, márpedig ilyen fegyvere Győrkös Istvánnak volt – emelte ki Simon Richárd, hozzátéve, hogy a nemrég lefolytatott helyszíni bizonyítási kísérlet is csak megerősítette a megalapozott gyanút, ami ráadásul a Győrkös előzetes letartóztatásáról döntő nyomozati bírák szerint is fennáll. Simon Richárd tájékoztatása szerint július végéig várhatóan lezárják a nyomozást. Ismert, tavaly október 26-án reggel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai előre tervezett házkutatásra mentek ki Győrkös István bőnyi házához, ahol a tulajdonos gépkarabéllyal öt-hat lövést adott le rájuk és a gyanú szerint megölt egy rendőrt, Pálvölgyi Pétert. A rendőrök is használták szolgálati fegyverüket, és eközben megsérült az idős lövöldöző.
Kovács Bélát a kémkedés mellett adócsalással is meggyanúsíthatják. Fotó: kronika.ro
Még nem tudják meggyanúsítani Kovács Bélát
Az OLAF ajánlásai által indult nyomozások között van a jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyében jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indított eljárás is. Fazekas Géza a PestiSrácok.hu kérdésére elmondta, hogy noha Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését már tavaly szeptemberben kérvényezte Polt Péter legfőbb ügyész, az Európai Parlament még mindig nem döntött az ügyben. A szóvivő közölte azt is, hogy az ügy jelenleg a jogi bizottság előtt van. Arra a kérdésünkre, mennyire nehezíti az eljárást, hogy ennyi idő alatt nem függesztették fel a képviselő mentelmi jogát, Fazekas Géza azt mondta: amíg nem függesztik fel a mentelmi jogot, nem járhatnak el, “meg van kötve a kezünk”. Ez “nyilván nem segíti az eljárást” – jegyezte meg Fazekas Géza. Emlékezetes, a gyanú szerint Kovács Béla 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések szerint ezek a személyek a képviselő mellett és az általa meghatározott utasítások alapján Brüsszelben teljesítettek négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot. Valójában viszont nem is jártak Brüsszelben és semmilyen munkát nem végeztek ott Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket. Kovács Bélával összefüggésben a PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az OLAF felhívása alapján már költségvetési csalás miatt is nyomozást indított Kovács feltételezett visszaélései kapcsán. A Nyugat ellen konzumlányokat is bevető jobbikos képviselőt egyébként kémkedéssel is gyanúsítják. Az az eljárás már lassan három éve zajlik, ami annak is köszönhető, hogy a kémügyben az Európai Parlament másfél év után adta csak ki Kovács Béla mentelmi jogát.
Gyurcsányéknak lehet okuk aggódni a Lázár-féle feljelentés miatt?
Bajba kerülhetnek Gyurcsányék?
A háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy hétfőn megérkezett a Legfőbb Ügyészségre az a feljelentés, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a balliberális kormányok hivatali idején a Welt 2000 Kft.-vel kötött szerződések ügyében tett. Ismert, akár 18 milliárd forintot is visszakövetelhet Magyarországtól az Európai Bizottság, mert szabálytalan közbeszerzésekre bukkantak a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor. A kifogásolt ügy az ún. EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) projekt, amely az előző uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt. A rendszer kiépítésével kapcsolatos sokmilliárdos megbízásokat egy MSZP-közeli magáncég, a Gyurcsány-klán által fémjelzett Welt 2000 Kft. kapta meg, feltételezhetően a közbeszerzési szabályok teljes megszegésével és a magyar államérdeket megsértve. Fazekas Géza portálunkat még tegnap ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta, hogy a Legfőbb Ügyészség az illetékességgel rendelkező ügyészségnek továbbítja a feljelentést, amely dönthet a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés-kiegészítésről, vagy a feljelentés elutasításáról.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS