Magyar tavasz
Nem szeretem beleártani magam mások dolgába. Kihallgatni mások beszélgetéseit pláne nem, pedig bizonyos, hogy az ember például tömegközlekedési eszközökön hasznosabb tapasztalatokkal gazdagodhat az istenadta nép véleményéről, mintha kiolvasna tíz közvélemény-kutatást.
Történt, hogy az 1-es villamoson önhibámon kívül az alábbi, két dicsőségben elaggott, tisztes államférfi között váltott beszélgetésnek lettem fültanúja - a tepsiépségünk kedvéért, csak a releváns részt idézem ide:
- Hát aztán az ellenzék sem ér már semmit, meg úgy egyik se. - Nem, pedig azt hittük, hogy majd az Orbán jobb lesz, de az is csak behozta az al-Kaidát... vagy mi a k...a anyját, a Parlamentbe!
Hát így. Ha most felmerül önökben a kérdés, hogy vajon mire gondolhatott a szerző, akkor jogos az értetlenségük. Az említett mondat elhangzásakor én is egy visszafojtott nevetéssel vegyes
mivan?-
t rebegtem el magamban.
Durva hely a villamos hajnalban, annál durvább már csak az al-Kaida uralta magyar Országgyűlés lehet.
Miután nagyon-nagyon nehezen lenyeltem a röhögést, arra jutottam, hogy a szerző minden bizonnyal – egyéb megoldási javaslatokat hozzászólásban várok – az al-Kotmányra gondolhatott. Aztán még arra, hogy végül is az al-Kaidára is. Mondjuk azt nem a kormány hozta be a Parlamentbe, hanem - véleményem szerint - minden idők legbutább ámde legagresszívabb magyar ellenzéke.
Amikor ezeket a sorokat írom, csütörtök van. A Házbizottság délelőtt visszakézből 38 ellenzéki látvány- és fornettipolitikus esetében javasolt pénzmegvonást a decemberi kényszeredett parlamenti falunap miatt. Ebben a fényben a síppal, dobbal, nádi hegedűvel felszerelt politikusok gittegylete bizony egy átvitt értelemben vett politikai al-Kaida.
Egy agresszív, a hatalmat és legitim rendszereket fenyegetésekkell megdönteni próbáló erőszakos terroralakulat.
Február közepén kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka és a héten sajtótájékoztatót tartó ötből öt ellenzéki párt fenyegetőzött azzal, hogy a decemberi comingoutnál idén sokkal látványosabb és meghökkentőbb akciókkal készülnek.
Ellenzékiről magyarra fordítva: destruktívabbak és hülyébbek lesznek, mint eddig bármikor.
Alig várjuk.
Bár a lelkiismeretem Tamás Gáspár Miklós hangján mondja, hogy "ellenzékről kegyeleti okokból nem beszélünk", azért elképzelem, hogy fog majd kinézni egy-egy ilyen obstruktív ülésnap: A parlamenti patkó istenadta lehetőségeit kihasználva a párbeszédes politikusok székeket hordanak be, hogy felülnézetből félkör helyett a padsorok O1G mintát adjanak ki. Az akcióban Tordai Bence csak azért nem vesz részt, mert nem bírja megemelni a széket.
A szavazások kezdetekor Hadházy Ákos levizel az erkélyről, később ezt azzal indokolja, hogy országgyűlési képviselő, valamint, hogy nagyon kellett és mindig is tudni akarta, milyen érzés.
Közben a DK-sok Varju László vezényletével a székek alatt fetrengve és kúszva összekötik a fideszes képviselők cipőfűzőit. A szocialisták fingópárnát tesznek a házelnök székére, hogy biztosan ne tudja levezetni az ülést. A hecc kedvéért tesznek egyet Gyurcsány Ferenc helyére is. Az LMP hordozható magnókból bömbölteti a
Puzsér Összes
t, míg a Jobbikosok középen nyílt tűzön cigánypecsenyét sütnek. Az egészet megkoronázandó: Kunhalmi Ágnes az elnöki pulpitusról elszavalja Ady-tól az
Álmodik a nyomor
t, ami önmagában is kimeríti a terrorizmus fogalmát. A merényletet az MSZP nevű szervezet vállalja magára.
Ha valamiért, akkor ezért érdemes várni a februárt. Az ellenzék nevében is jó szórakozást és kellemes farsangi időszakot kívánok!
