Figyelemmel kíséri, de hivatalosan nem vizsgálhatja a magyar kormány, hogy kikhez köthető és milyen külföldi cégek fektetnek be dollármilliókat bizonyos magyar sajtóorgánumokba, és azt milyen céllal teszik a befektetők – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a parlamentben. Portálunk felidézte a tárcavezetőnek, az ilyen ügyletek mögött gyakran feltűnik a nemzetközi spekuláns Soros György neve, a minap pedig arra derült fény, hogy a tőzsdecápához köthető cég forrásaiból is működik az ellenzéki 444.hu és a Magyar Narancs. “Kényes kérdés, amit kérdez, mert a kormány semmilyen formában nem akarja befolyásolni a sajtószabadságot. A kérdés ugyanakkor az, hogy a sajtóorgánumoktól, médiumoktól, azok kiadóitól elvárható-e az átláthatóság. Tény, hogy vannak olyan sajtótermékek, amelyek nem átláthatóak, nem transzparensek” – válaszolta portálunknak Lázár János.
A héten megírtuk, a 444.hu eddig nem tárta az olvasói elé, hogy Soros György pénzéből láttatják magukat “függetlennek”. Cikkünkben mi is felidéztük, hogy a 444.hu eredetileg egy klasszikus start-up-ként indult, de most kiderült, hogy egy évvel az indulás után fél millió dolláros tőkebevonással húszszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Jeti Zrt.-ben az MDIF (Media Development Investment Fund) az egyik befektetési alapján keresztül. Az MDIF egy Soros-pénzből alapult szervezet, amely 2005 és 2009 között további 15 millió dollárnyi támogatást kapott a Soros-féle Open Society Institute-tól. Az MDIF által a 444.hu igazgatóságába delegált egyik tag ráadásul Marie Nemcova korábban a prágai Soros-alapítvány programigazgatója volt, amit az MDIF kedvéért hagyott ott. A fenti adatok ismeretében legalábbis feltételezhető, hogy a Soros-birodalom több szálon keresztül is kapcsolódik a 444.hu-hoz. Az MDIF még egy magyar sajtóterméket, a Magyar Narancsot is támogatja anyagilag. Az MDIF kétszer is beszállt a Magyar Narancsba – egyszer 2000-ben, egyszer 2012-ben – és a mai napig ők finanszírozzák a hetilapot.
Lázár János egy, a múlt héten feltett kérdésünknek is utánanézett, amely a médiavállalkozónak, az Index.hu tulajdonosának, Spéder Zoltánnak az ügyleteire és üzleteire vonatkozott. Ismert, a PestiSrácok.hu megírta, hogy a Magyar Postától Spéder Zoltán érdekeltségi körébe került az évi 2 milliárdos forgalmat bonyolító, a korábbi Defend milliárdos gépparkját és eszközeit átvevő MPT Security nevű cég. Lázár János ma kifejtette, a posta előtt az a dilemma állt, hogy megszünteti-e a céget, vagy felfejleszti. “Ha a szolgáltatást kiszervezték volna, akkor kár érte volna a Magyar Postát, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy tulajdonostársakat hívnak be a cégbe, és végül 3 ilyen szervezet fogott össze és szállt be az MPT Security nevű cégbe. A postának ugyanis nyereséget kell termelnie, ez nagyon fontos. Azt ugyanakkor el kell hogy mondjam, hogy a cég vásárlói között nincsen Spéder Zoltán nevű vevő, csak bankok vannak” – szögezte le a PestiSrácok.hu-nak Lázár János. A tárcavezetőnek igaza van, de portálunk arra is felhívta Lázár János figyelmét, hogy bizonyos bankok mögött kik állnak, így kérdéseink is így vonatkoztak Spéder Zoltánra.
Más témák is terítéken
Az Európai Bizottság (EB) nem erőszakolhatja ki sem a kötelező kényszerbetelepítési kvótát, sem az azt elutasítók pénzbüntetését – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát. Hogyan felel meg az európai eszméknek egy olyan javaslat, amivel a résztvevők meghatározó része nem ért egyet? – vetette fel, elfogadhatatlannak minősítve azt a hozzáállást, hogy aki nem ért egyet, az nem szolidáris. A tárcavezető kiemelte: Magyarország most is kész segítséget nyújtani azoknak, akik védelemre szorulnak, és fontosnak tartja, hogy részt vegyen európai segélyakciókban. Kitért arra is, hogy az, hogy ma kevesebb bevándorló érkezik Ausztriába és Németországba, az annak köszönhető, hogy Magyarország betartotta a schengeni egyezményt és megvédte határait. A miniszter Magyarország tíz pontos, a schengeni rendszer megerősítését célzó akciótervét ajánlotta a tagországok figyelmébe.
A tárcavezető a tájékoztatón az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet. Értékelése szerint a népszavazás az ország szuverenitásáról szól; arról, hogy Brüsszel nem döntheti el helyettünk, ki éljen ebben az országban. Arra a kérdésre, hogy a Jobbik által javasolt alaptörvény-módosítás megoldás lehet-e, azt felelte: a népszavazáson van a hangsúly, képviseleti demokrácia van, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben – így a szuverenitás kérdésében is – a választópolgárokat illeti meg a döntés. Az alaptörvénybe foglalás önmagában nem elégséges a kötelező betelepítéssel szemben, mert ha összeütközés van az alaptörvény és az európai alapszerződés között, akkor utóbbinak van igaza – fejtette ki. Lázár János egy másik felvetésre azt is elmondta: a referendummal kapcsolatban nem kampányra, hanem tájékoztatásra van szükség, mert a szuverenitás nem pártügy, hanem Magyarország alapkérdése. A részletekről még nem tárgyalt a kormány – tette hozzá.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Rövid időn belül – akár még idén – betilthatnak egyes dohánytermékeket Magyarországon, és egységes csomagolást is bevezetnek – közölte a kormány döntését Lázár. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészség védelmével, a dohányzók számának csökkentésével indokolta a lépést. Kifejtette, hogy az egységes csomagolással a reklámozásnak akarják elejét venni. A tiltás pedig azokra a termékekre vonatkozna, amelyek gyümölcs-, fűszer- vagy gyógynövényadalékot, ízesítést tartalmaznak. A tiltott körbe tartoznak majd a mentolos cigaretták és a kapszulás dohánytermékek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint a következő időszakban elfogadandó nemzeti közlekedési stratégia célja a tömegközlekedés minőségének javítása, olyan átalakítás, amely élhetőbbé teszi az országot. A sajtótájékoztatón Lázár elmondta, az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére. Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését – mondta. A miniszter hozzátette, a közlekedési stratégia azzal is számol, hogy a tömegközlekedést üzemeltetőkkel – például önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzatokkal, állami cégekkel – értelmes együttműködés valósuljon meg, amelynek következménye a nemzeti ipar erősödése lesz.
A minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként a tárcavezető. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a szakképzés átalakításáról szólva közölte: céljuk az, hogy a szakgimnáziumok elvégzése után a diák érettségi birtokában dönthessen arról, hogy munkába áll vagy továbbtanul. A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján közölte, azt szeretnék, hogy a magyar iskolarendszer Európa egyik legjobbja legyen. Megerősítette, hogy 2018 őszére felülvizsgálják a nemzeti alaptantervet, és a rendszert úgy alakítják át, hogy lesz egy a szaktárca alá rendelt Klebelsberg oktatási központ, amely alatt 57 tankerületi központot alakítanak ki. Hozzátette: változni fog az iskolaigazgatók jogköre is. Szólt arról is, hogy a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Az átalakítás egyik okaként említette, hogy ma a szakközépiskola elvégzése után plusz egy évet kell tanulni a diáknak, hogy munkába állhasson.
Önálló törvényben szabályozná a mezőhegyesi ménesbirtok feladatait a kormány – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter célként jelölte meg a hagyományok továbbvitelét, a növénytermesztés és állattenyésztés további erősítését, továbbá a kutatási terület – egyebek mellett a vetőmag-nemesítés – fejlesztését. A tárcavezető azt is közölte: a kormány arra utasította a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy 110 milliárd forint értékben nyújtson kamatmentes visszatérítendő támogatást egyebek mellett természetes személyeknek és társasházaknak energetikai korszerűsítésre.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS