„Legelső a nemzet, második a család és csak harmadsorban nézd a magad javát”- idézte Illés Boglárka, az Emmi helyettes államtitkára Kányádi Sándor sorait a 2018 a Külhoni Családok Éve nyitórendezvényén. Hozzátette, a magyarság jövője tekintetében valóban a Kárpát-medencében, és a család intézményének fontosságában kell gondolkodni, hiszen a magyar fiatalok többsége kettőnél több gyermeket szeretne a határokon innen és túl is. Hangsúlyozta, a népességcsökkenés egész Európában probléma, a magyar álláspont ugyanakkor az, hogy ezt saját erőből kell megoldani. Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára ugyanitt arról beszélt, jelenleg Magyarország olyan gazdasági szintet ért el, hogy lehetősége nyílt a nemzetépítés kiterjesztésére az anyaországon túlra is.
Szilágyi Péter helyettes államtitkár a 2018 a Külhoni Családok Éve pénteki nyitórendezvényén elöljáróban felidézte, a program az Emberi Erőforrások Minisztériuma tematikus évéhez kapcsolódva szeretné kiterjeszteni a magyar családok évét a Kárpát-medencére és a diaszpórára. Hangsúlyozta, a korábbi kormányok nem foglalkoztak állampolgári szinten a nemzetpolitika kérdésével, ugyanakkor jelenleg Magyarország olyan gazdasági szintet ért el, hogy lehetősége nyílt a nemzetépítés kiterjesztésére az anyaországon túlra is. Arról is beszélt, a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2010 óta minden évben egy speciális területen próbálja segíteni a magyarság boldogulását a Kárpát-medencében és szerte a világon. Az első négy évben az oktatásra helyezték a hangsúlyt a kisebbektől egészen a felsőoktatásig bezárólag. 2015-től ezek a programok egészültek ki a gazdasági, vállalkozói és szakképzési kérdésekkel, hiszen ezek elengedhetetlenek feltételei a szülőföldön való boldogulásnak. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, 2017-ben a Magyar Állandó Értekezlet fogalmazta meg az igényt, hogy az aktuális tematikus évet a külhoni magyar családoknak szenteljék. Erre a célra egymilliárd forintot különítettek el a költségvetésből, valamint további 500 millió forintot a korábbi programok támogatására. Hozzátette, a pályázatokat továbbra is a Bethlen Gábor Alapítvány fogja lebonyolítani.
A program elemeire térve Szilágyi Péter elmondta, a tematikus év egyik kiemelt feladata a kutatás, amelyben a Nemzetpolitikai Kutatóintézetre, mint háttérintézményre támaszkodnak. A felmérésekben a házasságkötések számát, a magyar-magyar és a vegyezházasságok arányát, a gyermekvállalási hajlandóságot és a tényleges gyermekszámot továbbá a pályaválasztási hajlandóságot vizsgálják majd. Hozzátette, a kutatásokat segíti a nemrégiben alakult Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) is. Amint a helyettes államtitkár elmondta, a program részét képezik továbbá olyan pályázatok, amelyek a családbarát vállalkozások kialakítását segítik elő. Ilyen fejlesztések lehetnek például a gyermekbarát helyiségek, tanszercsomag, esetleg napközis felügyelet biztosítása, továbbá az apák támogatása. A program szakai gyakorlatokat is támogat majd helyi vállalkozásokkal karöltve, amely a helybenmaradást segítheti elő. A tervek szerint 500 millió forintos keretben pályázhatnak mezőgazdasági és nem mezőgazdasági vállalkozók a családbarát célok megvalósítására, továbbá 200 millió forintos keretből egyházi és civil szervezetek, valamint önkormányzatok. Az államtitkár kitért arra, a program kiemelt jelentőséget szentel az egészségügyi intézmények támogatására, különös tekintettel a Magyarországon már jól működő védőnői rendszer kialakítására. Ennek részeként körutakon mutatják be a határon túli régiókban többek közt az Egyszülős Központ, a Ringató Képzés és a Védőnők egyesülete munkáját, tapasztalatait.
Illés Boglárka; fotó: magyaridok.hu
Legelső a nemzet, második a család
Illés Boglárka, az EMMI helyettes államtitkára köszöntőjében Kányádi Sándor szavait idézte, amely szerint „legelső a nemzet, második a család és csak harmadsorban nézd a magad javát”. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, valóban Kárpát-medencében, családban kell gondolkodni, és az EMMI által megkezdett szemléletformálást az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni. Arról is beszélt, 1981 óta folyamatosan csökken a magyar lakosság száma, ahogyan egész Európáé is. Utóbbi 2060-ra a világ népességének csak mintegy 5 százalékát fogja adni. Ezek a lesújtó adatok egy öregedő földrészre utalnak, miközben a világ más részein népességrobbanás figyelhető meg. Illés Boglárka hangsúlyozta, a magyar kormány álláspontja az, hogy a nemzet gyarapítását saját erőből kell megoldani. Bizakodásra adhat okot, hogy míg 2010 előtt 23 százalékkal csökkent, addig utána mintegy 40 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, és egyre kevesebb a válások száma is. A helyettes államtitkár hozzátette, 2016-os kutatások szerint a fiatalok egyértelműen családban és házasságban gondolkodnak a határokon innen és azon túl is. A fiataloknak csak mintegy 6 százaléka nem tervez családban élni, többségük azonban kettőnél több gyermek vállalását tervezi, és családban tervezi mindezt. Elmondta, tény, hogy 2010-ben a gyermekvállalási arány két szülő esetén 1,2 volt, amely mára 1,5-re emelkedett, ugyanakkor van még teendő bőven ezen a területen.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, a családok éve három pilléren alapszik: az intézményrendszeren, az intézkedéseken és a szemléletformáláson. Az intézményrendszerrel kapcsolatban kifejtette, a Család-, és Ifjúságügyi Államtitkár alapvetése az, hogy a nagycsaládos lét nem járhat együtt a szegénységgel. Hangsúlyozta, a nagy család nem szociális, hanem nemzetstratégiai kérdés. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a KINCS is, amely tudományos eszközökkel vizsgálja a családpolitika, a demográfia kérdéseit hazánkban és a világ más részein. A családpolitikai intézkedések közt példaként említette a Köldökzsinór-programot és a Baba-kötvényt, amely több mint negyvenezer forintnyi egyszeri támogatást jelent minden magyar családban születő gyermeknek. Mivel a magyar állam szemében minden magyar anya kincs, ezért számukra hozták létre a 60 ezer forintot jelentő egyszeri anyasági támogatást. Illés Boglárka arról is beszélt, a családok támogatása az adókedvezményekben is megmutatkozik, amely az idei évben a kétgyermekes családok esetében is emelkedett 35 ezer forintra, a jövő évtől pedig 40 ezerre. Hozzátette, harmadik gyermek után a jelzáloghitelt is csökkentették egymillió forinttal. Arról is beszélt, a gyermekvállalás kapcsán a harmadik hónaptól felfüggesztik a Diákhitel törtlesztési kötelezettségét, második gyermek után elengedik a hiteltartozás felét, harmadiktól pedig a teljes összeget. Illés Boglárka kiért arra is, a programok tekintetében már február 3-ától indulnak a családbarát rendezvények határon innen és túl. Zárszavában a helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hosszútávú cél, hogy 2030-ig, de lehetőleg még az előtt elérje a magyar termékenységi mutató a 2-t, illetve azt meghaladja, mind a Kárpát-medencében, mind azon túl.
Forrás: PestiSrácok.hu;kezdőkép: promenad.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS