Legendás idők, mikor a Jobbik a Demokratikus Koalíció tagozata lett
Jakab Péter a közösségi oldalán osztotta meg a nyilvánossággal azt, hogy támogatják az „előválasztást”, az „egy választókerület, egy ember” és a „közös miniszterelnök-jelölt”-elvét a formálódó balliberális összefogásban. Ezzel a Jobbik – mielőtt magányosan elkullogott volna a nagy semmibe – végérvényesen rálépett a balliberálisok által kitaposott útra. De mielőtt Jakab Péterék odatartották volna orcájukat Gyurcsány Ferenc halálos csókjához, „elfelejtették” minderről megkérdezni saját tagságukat. Minimum a választmány, de inkább a kongresszus lenne hivatott ugyanis ilyen súlyú kérdésben dönteni, ők meg már pártelnöki szinten alkudoznak, így a még megmaradt tagság könnyen érezheti úgy, hogy a kutyát sem érdekli már, hogy akarnak-e szocikat vagy momentumosokat a körzetükben támogatni. Vagy éppen Dobrev Klára miniszterelnöki ambícióit kiszolgálni. Pedig Jakabék szerint muszáj lesz.
Úgy, ahogy Gyurcsány Ferenc kérte
A Jobbik elnöksége komoly, ugyanakkor kétségbeesett döntést hozott. Mostantól még csak szándék sincs arra, hogy a Jobbik megmutassa, hogy többek vagy mások lennének, mint a többi balliberális párt. Egy mondanivaló maradt csupán:
Váltsunk le az Orbán-kormányt!
Nincs már nemzeti gondolat, keresztény értékrend, de még csak annak jele sem látszik, hogy meg akarnák magukat különböztetni a többi balliberális párttól.
Jakab Péter és szűk köre (nevezzük elnökségnek) a tagság megkérdezése nélkül hozott döntést arról, hogy részt kívánnak venni a leendő szivárványkoalícióban. Ezért először is támogatják azt,
hogy minden választókerületben egy ellenzéki jelölt szálljon szembe a Fidesz jelöltjével.
Ahogy abban is készek megadni magukat, hogy
az ellenzék közös miniszterelnökjelöltet (sic!) állítson Orbán Viktor kihívójaként.
Továbbá kiállnak az ún. „előválasztás” megtartása mellett, annak ellenére, hogy még azt sem lehet tudni, hogy ki, miként, hogyan és mikor szervezi majd ezt meg. És mivel más egyéb valódi ötletet nem hallottunk az elmúlt hónapban, így jogos a kérdés:
Mitől lenne más a Jobbik, mint a Demokratikus Koalíció?
Tehát egyelőre minden úgy történik, ahogy azt Gyurcsány Ferenc ez év elején a többi ellenzéki párttól kérte. A „habarékellenzék” az ő iránymutatásai alapján építi tovább a szivárványkoalíciót.
Zárójel. A „habarékellenzék” kifejezés egyébként sem ismeretlen a magyar történelemben. A mai baloldal (liberálisokkal és a Jobbikkal kiegészülve) már hosszú ideje hasonlóan szenved, mint a dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó „szövetkezett ellenzék”, akiket a kortársak „habarék pártnak” hívtak. A kormányzásképtelen formáció egyéként az 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérni – ahogy erre a XXI. Század Intézet elemzése is nemrég rámutatott. Isten mentsen meg minket attól, hogy a teljes analógia megállja majd a helyét 2022-ben! Zárójel bezárva.
Ha a Jobbik támogatottságának folyamatos zuhanását és a párttagság lemorzsolódását nézzük, akkor bizony a Jobbik elnökségének döntése nem tűnik oly bátor kiállásnak, inkább kétségbeesett kiáltásként hallatszik. Mert ha tényleg „összenő, mi összetartozik” (ó, hogy meddig tagadták ezt!), akkor Jobbik-frakció ugyan nem lesz 2022 után, de néhány jobbikos politikusnak biztosítva lesz a kényelmes parlamenti szék.
Döntés a tagság feje felett
Bizarr volt az az eljárás Jakab Péter részéről, hogy egy, az összefogással és a pártok közötti együttműködés minőségével, pontosabban a szövetségi politikával kapcsolatos döntést a Facebook-oldalán osztott meg a nyilvánossággal. Nem szokványos politikai magatartás – maradjunk ennyiben! De ami leginkább megdöbbentő lehet, hogy a döntés csupán egy szűk körben, a tagság megkérdezése nélkül született meg, ráadásul időt sem adva nekik a „megértésre”, a „gyászmunkára”, másnap már pártelnöki szinten egyeztetett a „habarékellenzék” összes pártvezetője. Ez pedig felvet jó néhány kérdést.
A Jobbik alapszabálya szerint ugyanis ilyen fajsúlyú döntést a választmány vagy a kongresszus hozhat meg. Az elnökség javaslatként megfogalmazhatja a párt választási stratégiáját, szövetségpolitikáját, de azt mindenképpen meg kell majd erősítenie valamelyik „demokratikus” testületnek. Ami, ha megtörténik a közeljövőben (hisz az már jól látszik, hogy Jakab Péter minden olyan hangot elfojtott a párton belül, ami önálló Jobbikot követelt), akkor végképp kialakul az a megváltoztathatatlan helyzet, hogy a Jobbik de facto a DK tagozataként fog a jövőben működni.
Az összefogás elmagyarázásban (ha egyáltalán lehetséges) Jakab segítségére lehet a Jobbik propaganda-médiája. A párt sajtótermékeit, a Zsúrpubit, az Alfahírt és az N1TV-t kiadó Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány ugyan sokáig a „Szávay-klán” kezében volt, ám Jakab Péter eltávolította a vele szemben kritikus szereplőket, majd azt a propagandista Béres Ferenc Attilát rakta az alapítvány élére, aki szintén egyetért az ellenzéki összefogással. Neki sem „büdös” az, hogy azzal a Gyurcsány Ferenccel kell majd egy szövetségben dolgoznia 2022-ben, aki ellenében a Jobbik valaha létrejött.
Dobrev Klára árnyékában
A döntés legmegdöbbentőbb része talán az, hogy a Jobbik kész beállni az „egy miniszterelnök-jelölt”-elv támogatói közé. Azaz, ha egy lista, ha két lista is lesz, akkor is egy olyan személyt fognak megjelölni, aki egy lehetséges győzelem után a szivárványkoalíció vezetője lehet.
Közismert, hogy Gyurcsány Ferenc ambíciói mindig is „ágaskodtak”, de annyi politikai racionalitás még őbelé is szorult, hogy felmérje azt, hogy bármennyire magasra is „ágaskodik” az a bizonyos ambíció, felette van egy „üvegplafon”. Magyarul: többen utálják, mint szeretik. Sőt! Hiába lángosozik a momentum „gimis tagozatával” Tihanyban, mégis azt érezzük, hogy lázadni menő, de ahogy a Pesti Lányok mondták: „Gyurcsánnyal nyaralni már gáz!”
A DK elnökét még márciusban kérdezte meg az ATV a 2022-es választásokkal kapcsolatban. Válaszaiból az is kiderült, hogy ugyan önként jelentkezett be a teljes ellenzék felkent vezérének, de most még (!) nem kíván közös miniszterelnök-jelöltként elindulni, ám sokat elárulva elmondta:
Dobrev Klára saját döntése, hogy miniszterelnök-jelölt legyen 2022-ben. Ha így dönt, akkor ebben támogatom őt.
Nyilván...
Kirajzolódni látszik tehát egy olyan képlet, amiben a jobbikos tagság nagy részének nemcsak azt kell majd „benyelnie”, hogy a körzetében elinduló szoci (rosszabb esetben volt állampárti politikus), vagy DK-s jelölt mellett/mögött kell majd a kampányban dolgozni, hanem azt is, hogy a fáradságos munkáját Dobrev Klára ambíciói alá fogja a párt elnöksége (azaz a Demokratikus Koalíció új tagozata) rendelni.
A szerző a XXI. Század Intézet kutatója
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
